– Ön is nagy F1-rajongó?
– Igen, mindig is nagyon szerettem a gyors kocsikat és az autósportot, így a Formula–1-et is. Nincs külön kedvencem, minden versenyzőt nagyon tisztelek, aki bekerül a csúcskategóriába, de németként persze örülök, ha a honfitársaim érnek el sikereket. Viszont Lewis Hamilton is nagyon szimpatikus, tetszik, ahogy a közösségi médiát használja, és hogy ezáltal bepillantást enged az életébe.
– Mi a közös a Formula–1-ben és a teniszben? Össze lehet egyáltalán hasonlítani ezt a két profi sportágat?
– Abból a szempontból igen, hogy a versenyző is egyedül ül az autóban, és a teniszező is csak magára számíthat a pályán – még ha mindkét esetben egy teljes csapat is dolgozik a sportoló mögött. Ez elég nyilvánvaló párhuzam, de azért az F1-ben rengeteget számít a technológia, sokkal többet, mint a teniszben. Mindkét sportágban ugyanolyan keményen harcolunk a győzelemért, de nekünk valamivel könnyebb dolgunk van, mert nem kell háromszázzal száguldoznunk – igaz, néha nekünk is elképesztően gyors labdákat kell visszaütnünk.
– Milyen téren változott leginkább a tenisz az utóbbi húsz évben?
– Szinte minden megváltozott: az ütők, a húrok, a labdák, az egész játékstílus. Manapság sokkal erőteljesebb a játék, ami tökéletes fittséget igényel, így most már nem lehet azzal számolni, hogy mondjuk a végén sokkal jobban bírod szuflával az ellenfelednél. Minden egyes pontért kőkeményen meg kell küzdeni, így manapság gyakrabban előfordul, hogy hiába játszol jól, mégis vesztesként hagyod el a pályát.
– Melyik érát szerette jobban?
– Mindkettőt nagyon szerettem, és igazán örülök, hogy éppen ezekben a remek időszakokban lehettem aktív játékos. Szerintem egészen különleges, hogy anno még olyanok ellen is játszhattam, mint Boris Becker, Pete Sampras vagy Andre Agassi, manapság pedig olyanok ellen, mint Roger Federer, Novak Djokovics vagy Rafael Nadal. Nagy ajándéknak tartom, hogy két ilyen különböző érát is átélhettem.
– Ki volt a legkeményebb ellenfele?
– Roger Federer többször utamat állta, amikor egy-egy Grand Slamen próbáltam előrébb jutni, ennek ellenére szívesen játszottam ellene, mert szerintem hasonló teniszt játszunk. Rajta kívül még Nyikolaj Davigyenko okozott sok fejfájást: egyetlen egyszer tudtam legyőzni, nagyon kellemetlen ellenfél volt.
– Kit tart minden idők legjobbjának?
– Ha a Grand Slam-győzelmeket nézzük, akkor Roger Federert kell mondanom, de Rafael Nadal előtt is megemelem a kalapom, aki minden idők legjobb játékosa salakpályán. Őrület, amit ők ketten elértek, szerintem az egész teniszt új szintre emelték.
– Ismer esetleg magyar teniszezőket?
– Még korábbról rémlik egy jó magyar férfijátékos, de sajnos már nem emlékszem pontosan a nevére. Néhány budapesti gálameccstől eltekintve nincs túl sok magyar élményem. Szeles Mónikával viszont nagyon jó barátok vagyunk, mert ő is régóta ugyanott él Floridában, ahol én.
– Babos Tímea és Fucsovics Márton neve esetleg mond valamit?
– Igen, most, hogy így mondja, hallottam már róluk.
– Mi kellene ahhoz, hogy sikeresebb legyen a tenisz Magyarországon?
– Általánosságban elmondható, hogy a lehető legjobb, ha egy nemzetnek a férfiaknál és a nőknél is vannak olyan játékosai, akik részt vesznek és sikerrel szerepelnek a jelentősebb tornákon.
Ez egyértelműen segíti az utánpótlást, a példaképek tudják igazán megmozgatni a fiatalokat, és ha látják, hogy egyik honfitársuk sikeres, az igazi „teniszbummot” eredményezhet.