Krajicek: jogi esetek

A Pan Pacific Open hetedik kiemeltjét amúgy az orosz Jelena Bovina búcsúztatta erős három szettben. Szeles Mónika kissé küszködött a hazaiak legjobbja, Szugijama Ai ellen, ám a Melbourne-ben szokatlanul korán, a második körben búcsúzó – s azon a meccsen bokasérülést szenvedő – amerikai végül a harmadik játszmában tarolt, így kettejük kiegyenlítettnek éppen nem mondható párharcában 10–0-ra vezet.
Az urak második vonalának tagjait a milánói napsütés cirógatja – már amikor nem odabenn, a szőnyegen ütnek. Nagy hír itt sincs, ha csak az nem, hogy az Australian Open páros versenyét Michael Llodrával megnyerő Fabrice Santoro bitang rosszul érezte magát, ezért visszalépett a tornától. Ezen túlmenően Richard Krajicek fellépése érdemel említést: a 2001-es idényt könyökoperációja miatt teljesen kihagyó, 2002 júniusában visszatért holland 2000 novembere után kedden tudott először meccset nyerni fedett pályán. A wimbledoni bajnok egyébként elárulta, hogy sérüléséből más vonalon profitált, hiszen előrehaladott tanulmányokat folytat hazája jogi egyetemén. A paragrafusok mindenesetre nem terelték el túlzottan a figyelmét, a doktori címmel egyelőre nem kacérkodó Radek Stepánek ellen ugyanis nem mindennapi meccsen diadalmaskodott: három meccslabdánál is sikerrel "fellebbezett”, s végül a döntő szett rövidítését 15:13-mal takarította be.
További hír, hogy nyilvánosságra hozták a Hírességek Csarnokába, a Hall of Fame-be idén bekerülő négy világnagyság nevét. Ha a díszmenet élén a legismertebbnek illik haladnia, úgy egyértelműen Boris Becker vezetheti a menetet: a hat egyéni Grand Slam-sikert begyűjtő exvilágelső német taggá választása mellett aligha kell érvelni. Minden idők legfiatalabb wimbledoni bajnoka (az első, aki nem kiemeltként nyerte meg a tornát), kétszeres Davis-kupa-győztes, több mint egy évtizeden át emblematikus alakja volt a fehér sportnak. Rajta kívül két egykori remek női játékost, Francoise Durrt (Roland Garros-győztes, 11 páros GS-diadal), valamint Nancy Richeyt (ausztrál és francia bajnok, négy páros GS-diadal, a hatvanas években a Roland Garrosszal egyenértékű amerikai salakpályás bajnokságon hat egymást követő alkalommal tudott győzni) iktatják be a hírességek közé a játékosok közül. A negyedik kiválasztott mindig a játékért sokat tevők közül kerül ki: a nem elsősorban teniszezőként hírnevet szerzettek népes táborából Brian Tobin fényképét rakják ki a newporti csarnokba – az ausztrál hazája szövetségét vezette sokáig (regnálása alatt épült meg a Melbourne Park ultramodern centerpályája), míg 1991 és 1999 között a Nemzetközi Teniszszövetség (ITF) élén állt. Persze, letett valamit a pálya mellett is: ő volt az 1964-ben Davis-kupát nyerő auszi válogatott kapitánya.

ATP-torna, Milan Indoors,
Milánó (380 000 dollár, szőnyeg)
1. forduló: Kafelnyikov (orosz, 5.)–Charpentier (argentin) 6:2, 7:5; Sanguinetti (olasz)–Galimberti (olasz) 6:2, 6:4. 2. forduló: Verkerk (holland)–Enqvist (svéd) 6:3, 6:4; Nieminen (finn)–Dupuis (francia) 7:6, 2:6, 6:4; Krajicek (holland)–Stepánek (cseh) 3:6, 6:3, 7:6

WTA-torna, Pan Pacific Open,
Tokió (1.3 millió dollár, szőnyeg)
1. forduló: M. Maleeva (bolgár, 5.)–Obata (japán) 6:3, 6:3; Bovina (orosz)–Pistolesi (izraeli, 7.) 6:2, 3:6, 6:3; Majoli (horvát)–Stevenson (amerikai) 6:3, 6:3; Raymond (amerikai)–Suárez (argentin) 6:1, 4:6, 7:5; Widjaja (indonéz)–Mi Ra Dzseon (dél-koreai) 6:3, 6:3. 2. forduló: Szeles (amerikai, 1.)–Szugijama (japán) 7:5, 5:7, 6:1; Rubin (amerikai, 4.)–Srebotnik (szlovén) 6:4, 6:0. Páros, 1. forduló: C. Black, Lihovceva (zimbabwei, orosz, 1.)–Fernández, Marosi-Aracama Katalin (argentin, magyar) 6:3, 6:3