Rp. gyorskorcsolya: női csapatunk a világelitbe tartozik – Bánhidi Ákos

– Az olimpia után mindig történik némi átrendeződés. Azt, hogy itthon nagyobb mértékű volt, már elégszer átbeszéltük, de mit lát, hogyan változott a nemzetközi mezőny?
– Bár a világkupaversenyeken korábban is csak távonként osztottak érmeket, annak, hogy a világbajnokságokon és az Európa-bajnokságokon eltörölték az összetett versenyt, már a vk-viadalokon is érződik a hatása, leginkább ezer méteren – mondta Bánhidi Ákos, a short track válogatott szakmai vezetője. – Ezen az úgynevezett köztes távon ugyanis a menők már az elejétől kezdve irgalmatlan tempót mennek, bár eddig sem jellemezhettük kocogósnak az ezres futamokat… A változás hat a váltókra is, sőt kicsit az ezerötszáz méterre is, hiszen ezekben a számokban is nagyon mennek a legjobbak.

– Vagyis egyre inkább specializálódnak a korisok a távokra?
– Nem akarom így kijelenteni, mert például a váltóban azért nem lehet olyan embert bevetni, aki kizárólag csak ötszázon jó. Kétségtelen tény, látok egyfajta tendenciát arra vonatkozóan, hogy a sebesség növekszik a jégen bizonyos távokon.

– Hogyan alkalmazkodnak ehhez a sportág nagyhatalmai?
– A kanadaiak nagyon megerősödtek, a megállapítás a férfi- és a női sorra egyaránt igaz. Lassan a lengyeleknél is meghozza gyümölcsét az elmúlt évek tudatos építkezése, és idővel így lesz Kínában is – ott egyelőre egy korábban dél-koreaiként olimpiai aranyat szerző fiú a legjobb. Bár nem temetném őket, de úgy tűnik, mintha Dél-Korea teret veszített volna, és a hollandoknál is hallani belső feszültségekről, ám minden bizonnyal ügyesen kezelik majd – egy biztos, a sikercsináló sztáredzőjük most pihen. Úgy látom, a trend az, hogy minden országnak van egy-két erős korcsolyázója, olyan, mint amilyen nálunk Jászapáti Petra, és erre építkezik a csapat a megfelelő szintű állóképességi gyorsasággal, hogy a váltóversenyeken jók lehessenek.

– Gyorsan átugrottuk, hogy eltörölték az összetett versenyt az Eb-n és a vébén, de jól érzem, hogy emiatt kifejezetten fáj a szíve?
– A világkupaversenyeken és az olimpiákon korábban is távonként osztották az érmeket, mégis: évtizedeken keresztül úgy dolgoztam, hogy mindenki az összetett elsőségre hajtott – de talán van abban igazság, hogy eljárt a rendszer felett az idő. Egy-két dinoszaurusz biztosan nosztalgiázik a múlton, köztük kicsit én is.

– A változás egyszersmind azt jelenti, hogy az edzőknek is másként kell gondolkodniuk?
– Természetesen. A nyolc évvel ezelőtti metodika ma már nem jó. Fejlődik a sportágunk, haladnunk kell nekünk, edzőknek is, a változást pedig időben észre kell vennünk.

– A vk-sorozat bizonyította, hogy nem kell temetni a magyar short tracket, de hol a helyünk a világ térképén?
– Az erősségünket jelenleg az adja, hogy van egy nagyon jó átlagteljesítményre képes női sorunk – az átlagteljesítményt ne keverjük össze az átlagossal! A lányok bárhol és bármikor képesek az éremszerzésre, női csapatunk a világelitbe tartozik, az pedig, hogy vasárnap Dordrechtben úgy szereztek ezüstérmet, hogy Bácskai Sára volt a befejező emberünk, s nem Jászapáti Petra, ahogyan korábban, mutatja, kellő töltény van a tárban is. De előreléptek a fiaink is: ők egyszer-egyszer kerültek be a váltóba a korábbi világklasszisaink mellett, és ha jó állapotban vannak, olyan közelségbe tudnak kerülni a legjobbakhoz, hogy az első hibát kihasználják – így szereztek érmet az ötödik vk-viadalon, Drezdában. Dordrecthben nem sikerült, mert ha valakinek kihúzzák a fogát, azt érzi egy darabig… Talabos Attilát hátsérülése miatt nem tudtuk jégre küldeni, ami meglátszott a váltó teljesítményén, ettől függetlenül rendkívül büszke vagyok rá, mekkorát léptek előre.

– És akkor még nem beszéltünk a vegyes váltóról.
– Ha nem hibáznak a versenyzők, nem túlzó a kijelentés, hogy bármikor éremért küzdhet a vegyes váltónk. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincs még min csiszolni, mert van, mint ahogy az egyéni távok kapcsán is rengeteg munka vár ránk, hogy Jászapáti Petrán kívül más is közelebb kerülhessen a világ legjobbjaihoz.

– Már egy hónap sincs a szöuli világbajnokságig, mi a csapat menetrendje odáig?
– Rövid pihenőt kaptak a versenyzők, csütörtökön találkozunk először a jé­gen, onnantól számítva két és fél hetünk van itthon a felkészülésre: olyan munkát kell végeznünk, hogy előbányássza a meglévő, esetleg még rejtve maradt tartalékokat. Okosnak kell lennünk, hiszen mindenki fáradt, vagyis amellett, hogy talpra kell állítanunk a sportolókat, fel is kell frissítenünk őket fizikailag és mentálisan egyaránt. Bízom benne, hogy az átélt sikerek élménye segítségünkre lesz ebben.