Műkorcsolya: Hiányzott, hogy nem mehettem haza – Tóth Ivett újra itthon

– Svájc helyett újra Budapest, Linda van Troyen helyett Tóth Zoltán és Tokaji-Kulcsár Zsófia, és nincs már AC/DC sem, helyette van Bruno Mars – elég sok minden történt önnel az elmúlt hónapokban.
– Lassan kezd minden visszaállni a régi kerékvágásba. Jó újra itthon, sokkal nyugodtabb minden körülöttem – válaszolta Tóth Ivett, aki immár a Vasas színeiben, új edzőkkel készül.

– Ennyire nehéz volt külföldön?
– Ha az ember készül rá, talán könnyebben viseli a változást, engem viszont váratlanul ért az egész: Sebestyén Júliával elváltak az útjaink, az olimpia éve kezdődött, én pedig Svájcban találtam edzőt. Nem volt könnyű elfogadnom, hogy a családomtól messzire kerülök, rosszul viseltem, hogy sokszor két hónapig sem láttam őket, hogy egyedül voltam, hogy míg korábban a szüleim sokat segítettek, Svájcban mindent egyedül kellett megoldanom. Olyan voltam, mint egy anyuka, aki gondoskodik mindenről, csak éppen most én voltam az a valaki is, akiről az anyuka gondoskodott... Persze idővel belejöttem, de ma már azt gondolom, hogy a tavaly nyári sérülésem is annak tudható be, hogy fáradt voltam a sok utazástól, attól, hogy a reggeli edzés után már nem volt értelme visszamenni a lakásomba, maradtam a jégpályán, így estére mindig nagyon elfáradtam, talán ezért voltam figyelmetlen a lépcsőn, és léptem rosszul... De tudtam, hogy küzdenem kell, hiszen közeledett az olimpia, Pjongcsangban pedig mindenképpen ott akartam lenni. Tanulságos idény van mögöttem – mindenféle szempontból.

– Már Pjongcsangban tudta, hogy elbúcsúzik az edzőjétől?
– Lindának nemigen volt arra ideje, hogy megismerjen engem, olyan voltam neki, mint egy fekete doboz. Persze próbáltunk minél több időt együtt tölteni, de nem lehet mindent siettetni, van, amihez türelem kell. Merő küzdelem volt az egész idény, és rettenetesen hiányzott, hogy az edzések, versenyek után nem mehettem haza, hogy a családtagjaim nem ölelgethettek meg.

– Cserébe viszont fiatalon felnőtt.
– Ez igaz. Sokkal önállóbb lettem, tudom, mire van szükségem, de azért nagyon jó itthon: jó, hogy magyar nyelven beszélhetek az edzőimmel, és nagyon jó, hogy édesanyám főz rám.

– Miért éppen Kulcsár Zsófia és Tóth Zoltán mellett döntött?
– Ismertem őket régről, szimpatikusak voltak, és elvállaltak. Május vége óta dolgozunk együtt, és nagyon jó köztünk az összhang.

– Az olimpián nagyot szólt az AC/DC zenéjére futott rövid programja – aztán Bruno Mars lett belőle. Célja is lett menet közben, hogy a zenéivel is kitűnjön, hogy ne a megszokott komolyzenei dallamokra fusson?
– Mióta Benoit Richaud a koreográfusom, mindig különleges zenéim voltak, azóta sokan felfigyeltek a programjaira, sokak tetszését elnyerték, nem szeretnék ezen változtatni. Szeretném megmutatni újra és újra, hogy másfajta zenékre is lehet korcsolyázni.

– Nem sajnált megválni az előző programjától és az AC/DC-től?
– Van, hogy nehezemre esik a régi programjaimtól elbúcsúzni, például a Michael Jackson zenéjére futottal is így történt, de a tavalyitól nem volt fájó a búcsú. Szerintem ebben közrejátszik a zaklatott és küzdelmes idény, a sérülés is...

– De miért éppen Bruno Mars?
– Jó számai vannak, versenyek előtt gyakran hallgatom őket, mindig meghozták a kedvemet, és nem akartunk lassút.

– Nathan Lanier zenéjére a kűrben viszont megmutathatja a művészibb oldalát is. Ahogy tavaly az AC/DC és a Carmen esetében, most is nagy a kontraszt a két programja között.
– Ez volt a célunk. Nem akartuk, hogy mindkettő lassú és melankolikus legyen, nem akartuk, hogy ugyanazok a mozdulatok legyenek a két programban. Benoit ötlete volt Nathan Lanier: igazság szerint több zenét elküldött nekem, de ez volt az első, és amikor elkezdtem hallgatni, rögtön történetek jutottak eszembe, úgyhogy tudtam, ez lesz a nyerő.

– Hogy tetszik a bíróknak a két új programja? A hétvégén Olaszországban elért hetedik helye is számít persze, de jó benyomást keltett?
– Még nagyon az elején tartunk, többször kell látniuk a programjaimat, de azt hiszem, a bemutatkozás jól sikerült. Sokkal jobban állok, mint tavaly vagy tavalyelőtt ilyenkor. Persze vannak még hibáim, bőven van min dolgozni, de minden sokkal jobb, mint volt, ez a jégen is megmutatkozik.