Jók vagyunk, de annyira azért nem: Tottenham 1-1 Chelsea

Még vasárnap délután megírtam a meccsértékelőt, de voltam olyan címeres ökör, hogy nem vettem észre, hogy a blogmotor időközben kiléptetett a blogról, így egy rossz kattintás miatt elvesztettem az egész posztot. Ezt az egyéni szociális problémát csak azért osztom meg veletek, hogy legyen némi kontextus az alábbi visszatekintést relatíve kurta voltát illetően. Szóval, amiről szó lesz: 1. a gól, 2. a Vertonghen-Torres szánalom, 3. Townsend, 4. Soldado/Defoe, 5. AVB elcserélte magát?Még vasárnap délután megírtam a meccsértékelőt, de voltam olyan címeres ökör, hogy nem vettem észre, hogy a blogmotor időközben kiléptetett a blogról, így egy rossz kattintás miatt elvesztettem az egész posztot. Ezt az egyéni szociális problémát csak azért osztom meg veletek, hogy legyen némi kontextus az alábbi visszatekintést relatíve kurta voltát illetően. Szóval, amiről szó lesz: 1. a gól, 2. a Vertonghen-Torres szánalom, 3. Townsend, 4. Soldado/Defoe, 5. AVB elcserélte magát?

GÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓL

A meccs legszebb jelenetei természetesen a mieinkhez kötődtek - de ez default beállítás bármely csapat számára, amely Mourinho-gárda ellen játszik. Siggy gólja csak a második legszebb támadás volt - a Paulinho kapufájához vezető, Walker eszetlenül tökéletes, 30 méteres sarkazásával induló akció volt a topon. Townsend is nagyon okosan kivárt és nem lőtte el vaktában 25-ről, hanem pont jó ütemben ugratta ki Paulinhót, aki még szebbé tehette volna a támadást (és a hétvégénket), ha középre passzolt volna, ahol Soldado kihegyezett belsővel várta az üres kapu előtt a centerezést. Így kapufa lett a vége, és ezzel elszalasztottuk a lehetőséget, hogy kétgólos előnnyel vonuljunk pihizni.

Az azonban már önmagában sokat elárul, hogy csalódottak lehettünk amiatt, hogy csak 1-0-ra vezettünk a bajnokság egyik olajos favoritja ellen. Jól fociztunk, elől-hátul. A gólunk szépségdíjas összjáték gyümölcse volt: Eriksen csodás lefordulásával indult az egész, amellyel dán tízesünk egyszersmind Lampardot is benevezte a szeptemberi havi Lipták Zoltán-díjra. ("A Digin már az ismétlést adták, mire megfordult.") Eriksen ezután a három Chelsea-védő tövében helyezkedő Soldadót vette célba - a spanyol megelőzte védőit és letette a labdát a berobbanó Siggy elé. Kicsit rövidre sikeredett a passz, de szerencsére Terry így sem tudott felszabadítani, Siggy átgázolt rajta a labdával együtt és estében a kimozduló Cech mellett a rövid alsóba helyezett.

VERTONGHEN VS TORRES

Egyik szereplő sem lehet büszke a szombati mutatványokra. Talán arra lehet visszavezetni az egész csetepatét, hogy Vertonghen nem tudott rendesen megszelídíteni egy indítást, és Torres elkezdte üldözni az alapvonalunk felé. Aztán összeakasztotta a lábát - szándékosan vagy véletlenül azt nem tudom -, erre Jan számon kérte a spanyolt pár keresetlen szóval, aki minden átmenet nélkül átváltozott négyéves, viselkedészavaros óvodássá és megkarmolta játékostársa arcát... no komment.

Torres-cica játszik

A Vertonghent szidó, a bagoly-mondja-verébre szindróma menthetetlen esetével fertőzött Csozé figyelmébe ajánlanám, hogy Jan ekkor nem kapott az arcához, holott teljes joggal megtehette volna. A kiállítást eredményező esetnél megvédeném Mike Deant - Torres sípszó után, nagy lendülettel ugrott neki Vertonghennek, ráadásul úgy, hogy a labda elfejelésére valós esélye egyébként sem volt. Ugyanis azt Jan még a becsapódás előtt kibólintotta. Sok értelme nem volt Torres tettének, tehát a sárga érthető volt.

"Buta cica, mondtam, hogy a szemébe nyúlj, ahogy tőlem láttad, ne az orrába..."

Ettől még azt is le kell írnom, hogy az ütközés utáni fejfogós mutatványért szívem szerint Jannak is adtam volna egy pirosat hozó második sárgát. Földre huppanása után - a spanyollal egyetemben - ő is azonnal a fejéhez kapott, holott az a testrésze speciel tuti kimaradt minden fájdalmas érintkezésből. Vertonghennek nem ez volt az első fura, felejtendő és elítélendő húzása idén. Remélejük ez csak időszakos kisiklás.

TOWNSEND

Volt még egy szégyellni való momentumunk a meccsen - és ez az egyébként közel tökéletesen focizó Townsend szállította. Most nagyon hasznos szélsőjátékot mutatott végig, nem lövöldözött felelőtlenül, megmutatta, hogy tud jó döntéseket hozni. De az a műugrás az első félidőben nagyon csúnya volt - különösen fájdalmas volt nézni, mert egy nagyon szép csel után mutatta be. Viszont ami dicséretes, hogy Townsend nyilvánosan elismerte a hibáját és bocsánatot kért meccs után! Ilyet sosem látni a megrögzött műugróktól, tehát méltán bízhatunk benne, hogy Townsend komolyan gondolta, hogy nem fog többet ilyen nemtelen eszközökhöz folyamodni.

SOLDADO VAGY DEFOE?

Felütötte a fejét a kommentek között a dilemma, miszerint a spanyol bajnoki góltalansága, és Defoe lubickolása a kupákban együtt szükségelteti, hogy helyet cseréljenek. Én még várnék ezzel - Soldado nem szerzett még akciógólt a bajnokságban, de adott egy gólpasszt, és egy hokis gólpasszt. Szóval nem mondhatjuk, hogy nem lenne szerves része az eredménnyel végződő támadásainknak. Mellesleg az egyetlen idei kupameccsén Defoe-hoz hasonlóan ő is duplázni tudott. Eddig csak a bajnokságban találkoztunk komolyan vehető ellenfelekkel. Igaz, hogy Defoe is csak olyan meccsen tud eredményes lenni, amelyiken lehetőséget kap, de én nem látom olyan siralmasnak a támadójátékunkat, hogy feltétlenül szükségesnek érezném a változtatást.

Jó, hogy számíthatunk rá.

Emellett az a szubjektív véleményem, hogy Soldado egy kategóriával pengésebb játékos JD-nél - akit ettől még sokra tartok, és biztosra veszem, hogy viszontlátjuk még a kezdőcsapatban a bajnokságban is.

AVB

No, mit csesztünk el a szünetben? Mert valamit ugye el kellett, hogy csesszünk? Nem vagyok biztos benne... A szünetben beállt Mata, aki a poszt-Bale éra Premier Ligájának talán legjobb játékosa. Egy igazi match-winner. Olyan játékos, aki a puszta jelenlétével kölcsönöz egy komoly dózisnyi magabiztosságot és kreativitást a csapattársainak is. Ez tehát megmagyarázza szerintem, hogy a Chelsea miért tűnt kicserélt csapatnak a szünet előtt mutatott poshadáshoz képest. A másik kérdés, hogy tehetett-e volna ez ellen valamit AVB. Többen is megjegyezték, hogy jöhetett volna Sandro Townsend helyett, és ráállíthattuk volna a Szörnyet a kis spanyolra. Kérdés, hogy van-e olyan fizikai állapotban, hogy sikeresen felvegye a versenyt a legeslegjobbakkal. Emlékezzünk rá, hogy eredetileg október közepére tervezték az orvosok a visszatérését. (Persze ha nem kész még a top4 elleni meccsekre, akkor miért ül a padon...?)

Chadli behozatala utólag mindenesetre eléggé rossz döntésnek bizonyult. A végén két ígéretes helyzetet is elcseszett - először úgy adott be, hogy senki sem volt a mieink közül a kapu előtt, aztán úgy lőtt 30-ról 17 méterrel mellé-fölé, hogy hárman-négyen kísérték a támadást - mondanom sem kell, mindezt emberelőnyben. Azért ne haragudjunk meg nagyon a belga szélsőre, új fiú még ő is, szoknia kell a hangulatot - ami bizony néha forrófejűségre sarkallja a játékosokat.

COME ON YOU SPUUUUURRRRRRRRRSSSSSSSSSSS!!!!!!!!!!!!