„Kiénekelték a sajtot a szánkból, ez a mi hibánk volt – mondta Bíró Attila szövetségi kapitány. – Megfordítottuk a meccset, majd a majdnem megnyert csatát elveszítettük, mert a végén elkövettünk egy-két hibát. A végén nem kellett volna beadni a centerbe a labdát, hanem be kellett volna dobni a sarokba, ez a két-három másodperc is számított volna. De nem erre akarom kihegyezni. Készültünk az ötösökre. Két jó kapusunk van, de az oroszok picivel jobban mozogtak. Olimpián a negyedik hely nagy fegyvertény, de azért az érem hiányozni fog. Sajnálom a lányokat, de nem öreg csapat a miénk, még fejlődhetünk, és bőven kell is javulnunk a jövő évi hazai világbajnokságra.”Bíró Attila szövetségi kapitány. – Megfordítottuk a meccset, majd a majdnem megnyert csatát elveszítettük, mert a végén elkövettünk egy-két hibát. A végén nem kellett volna beadni a centerbe a labdát, hanem be kellett volna dobni a sarokba, ez a két-három másodperc is számított volna. De nem erre akarom kihegyezni. Készültünk az ötösökre. Két jó kapusunk van, de az oroszok picivel jobban mozogtak. Olimpián a negyedik hely nagy fegyvertény, de azért az érem hiányozni fog. Sajnálom a lányokat, de nem öreg csapat a miénk, még fejlődhetünk, és bőven kell is javulnunk a jövő évi hazai világbajnokságra.”
„Nem tudom, miért nem sikerült, fogalmam sincs – fogalmazott Takács Orsolya. – Kár érte, mert két góllal vezettünk a végén. Ezen nincs mit szépíteni. Nem az ötméteresekkel vesztettük el a bronzot, hanem a végén, amikor leadtuk a kétgólos előnyt.”
„Tény és való, vezettünk kettővel – értékelt Illés Anna. – Sajnálom, hogy nem tudtuk megtartani a fórt. Ilyen a sport, valakinek veszítenie kell. Nem érdemes gondolkodnunk azon, hogy mi lett volna, ha, majd kielemezzük a hibákat. Idővel biztosan szebb lesz a negyedik hely, de mi éremért jöttünk…”