Megosztás
Vágólapra másolva!
A riói időjárás alaposan elsiratta az olimpiai játékokat: nemcsak a záró ceremónia napján szakadt az eső (és fújt az orkán erejű szél), hanem az ezt követő első napon is. A felhők szinte ráomlanak a „Csodálatos Városra”, mindenki bont, pakol, no meg visszagondol az elmúlt hetek eseményeire. Hogy mi ugrik be elsőre az olimpiáról? Nos, ezek a képek.
A befektetett munka eredménye: az olimpia leghosszabb magyar éremfüzére (Fotó: Szabó Miklós) Nehéz az olimpiai bajnoki címek között különbséget tenni, de nekem Szász Emeséé volt a legkedvesebb. Hogy miért? Látják azt a mosolyt? Egy idegőrlő sportágban így versenyezte végig az olimpiát. Élvezte (Fotó: Szabó Miklós) A vívás másik arca: Imre Géza, olimpiai ezüstérmesként. „8 és fél percig én voltam az olimpiai bajnok” – mondta a vegyes zónában (Fotó: Szabó Miklós) Balról a 4. Oksana Chusovitina, a tornasport legendája, hetedik olimpiáján, döntőben, 41 évesen. Hét olimpia. Tornában. Közben felnevelt egy súlyos beteg kisfiút is, aki szerencsére felgyógyult leukémiájából. Állva tapsolta mindenki, amikor elköszönt a közönségtől (Fotó: Szabó Miklós) A leglazább és biztosan az egyik legnépszerűbb olimpikon, Kenderesi Tamás bevonul a döntőjére. Már az eredményhirdetésre hozott melegítőben! Igaza lett, tényleg felállhatott benne a dobogóra (Fotó: Szabó Miklós) „Otthon senkinek sem felel meg semmi. Nem tudom, hogy ez minek köszönhető. Mi az országot képviseljük, tudása legjavát szeretné szerintem mindenki kiadni, aki itt van. Nyilván van, akinek ez arra elég, hogy három-négy olimpiai bajnoki címet szerezzen, van akinek arra, hogy kijutott...” Tóth Krisztián kiesése után (Fotó: Szabó Miklós) Folyamatosan legjobbját hozza a nagy viadalokon: élmény volt nézni Márton Anita versenyzését, és azt a mély bizalmi edző-tanítvány kapcsolatot, amely az olimpiai bronzéremig vezetett (Fotó: Szabó Miklós) Míg mi Márton Anitát néztük, az uszodában Cseh László, Michael Phelps és Chad le Clos tripla ezüstérme az egész olimpia egyik legnagyobb jelenete volt, amiről még napok múlva is beszéltek. Minden idők legeredményesebb olimpikonja és Cseh László szinte gyermekien vigyorgott össze, amikor rájöttek, minek voltak részesei. A kedvenc riói képem (Fotó: Reuters) Kapás Boglárka közben alighanem beírta magát a legnagyobb magyar kedvencek körébe. Büszkeség, boldogság, szépség (Fotó: Reuters) Címvédő, zászlóvivő, olimpiai bajnok. Szilágyi Áron úgy vívta magát végig mindenkin, mintha egy kalandfilm főhőse lenne (Fotó: Szabó Miklós) „A világon tizenharmadiknak lenni nagy teljesítmény. Az is teljesítmény, hogy leúszunk tíz kilométert. Én is mindig megkérdezem magamtól: ezt le lehet úszni?” – Risztov Éva és az olimpia egyik legszimpatikusabb nyilatkozata (Fotó: Szabó Miklós) Az ember, aki futásra termett: Usain Bolt. Nála nagyobb sztár nem volt Rióban (Fotó: Szabó Miklós) Amikor elfogynak a szavak a vízilabdatornán (Fotó: Szabó Miklós) Az egyik kedvenc jelenetem: a ritmikus gimnasztika új olimpiai bajnoka, Margarita Mamun és edzője, Amina Zaripova, mikor meglátták, hogy megnyerték. Mamun végtelenül aranyos művész, de rendkívül ideges és egyáltalán nem versengő típus. Évekig dolgozott edzőjével és pszichológusával, hogy ne omoljon össze tét alatt – három évig elvesztette a nagy döntőket, Rióban megnyerte. Az olimpia egyik legnagyobb fejlődéstörténete (Fotó: Reuters) Kozák Danuta aranyugrása: egyéni győzelme az egyik legnagyobb mestermunka volt, amit láttam (Fotó: Szabó Miklós) És végül a lenyűgözően kétarcú, csodálatos Rio: fantasztikus háttere volt a játékoknak (Fotó: Reuters)