Fókusz az LA 10 programon, új háttérintézmény alakul – a magyar sport 2024-es évét értékelték a Testnevelési Egyetemen

Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár kezdésként bejelentette, hogy az eddigi négyhez képest már hat köztestülete van a magyar sportnak, hiszen egy héttel ezelőtt a Magyar Edzők Társasága (MET) és a Sportegyesületek Országos Szövetsége (SOSZ) is köztestületté vált.

Prezentációjában felhívta a figyelmet, hogy bár az olimpiai aranyérmes nemzetek száma összességében növekszik, Európa súlya csökken – az 1984-es, bojkottal „terhelt” Los Angeles-i olimpián született százalékosan körülbelül annyi európai aranyérem, mint 2024-ben Párizsban (a birkózás tekintetében pedig Rióhoz képest is drámai a csökkenés). Az olimpia kiértékelése természetesen azóta megtörtént, a sportágakkal történő egyeztetések során viszont nyilvánvalóvá vált, hogy jelentős hiány van sportszakemberekből (edzőkből, illetve a sportegészségügy és a sporttudomány területén dolgozókból egyaránt). 

„Ennek megoldásával nem lehet várni, azonnal cselekedni kell, hiszen az olimpiász már elindult – mutatott rá. – Átalakítjuk a sportirányítás szervezetét, az Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI) és a Nemzeti Sportügynökség (NSÜ) mellett február 1-jétől létrejön egy új háttérintézmény is Dr. Baji Balázs vezetésével, amelynek feladata, hogy a fókuszt a sportszakmán tartsa.” 

Hozzátette, hogy az LA 10 program – amely a 2028-as Los Angeles-i ötkarikás játékok négyéves koncepciója, s célja, hogy a magyar csapat 10 aranyérmet nyerjen vagy bekerüljön az éremtáblázat 10 legeredményesebb nemzete közé – keretében január 20-ig a sportszövetségeknek név szerint meg kellett nevezniük azokat a sportolókat (összesen 370-et), akik a következő olimpián ott lehetnek. Rájuk kiemelt figyelmet kell fordítani, végig kell segíteni őket az olimpiáig vezető úton, de már a 2032-es és a 2036-os olimpián várhatóan szereplő sportolóinkat sem szabad figyelmen kívül hagyni.

Fürjes Balázs, a NOB magyar tagja elsőként – adatokkal alátámasztva – a párizsi olimpia eredményességéről beszélt, kiemelve, hogy szakmailag és gazdaságilag is sikeres nyári játékokat rendezett a francia főváros. „A 4,5 milliárd eurós összköltségű olimpia 96 %-a magánforrásokból származott, s mindössze 200 millió euróval kellett hét év alatt a francia államnak támogatnia a szervezési költségeket – ecsetelte. – A szervezésből származó bevételek nagyjából 27 millió euróval meghaladták a kiadásokat, ezt pedig visszaforgatják a francia sportba.” 

Fürjes szerint a magyar csapat tekintetében az éremtáblázaton stagnálás, vagy enyhe süllyedés van, ezért indokolt a sportvezetés részéről az ambiciózus program, hogy ismét a Top 10-ben végezzünk az éremtáblázaton. A jövőbeni olimpiákról szólva kifejtette, hogy nagy valószínűséggel a 2036-os olimpia Ázsiában, míg a 2040-es Európában lesz.  „A rendezésben a szempontok a fenntarthatóság, a gazdaságosság és a biztonság – mondta. – Éles verseny várható Ázsiában, a muzulmán világ mellett India és Dél-Korea is esélyes lehet a rendezésre, míg Európában egyelőre gyenge a verseny; Törökország, Németország mellett Magyarország juthat el a kandidálásig.” 

Fürjes szerint mellettünk szól, hogy nemzetközi megítélésünk nagyon jó – talán sosem volt még ilyen remek –, az elmúlt években sikeresen megrendezett sportesemények reputációt adnak, s nincs szükség már újabb stadionépítésekre sem, ellenben olimpiarendezés esetén nagyszabású infrastruktúra-fejlesztés várható.

Fábián László, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára elmondta, hogy 180 sportolónk kvalifikált, 177 sportolónk állt rajthoz tavaly Párizsban – 92 fő az első, 59 fő a második, 21 fő a harmadik, míg 4–4 fő a negyedik és ötödik olimpiájára jutott ki. Rámutatott, hogy a magyar olimpiai csapat átlagéletkora a korábbi játékokhoz képest csökkent, a legtöbb versenyzőnk a 20-25 éves korosztályhoz tartozott Párizsban, ez a tény pedig azért is biztató, mert ők a Los Angeles-i csapat gerincét adhatják majd. Kiemelte, hogy az elmúlt években több vidéki egyesület is megerősödött, öt-hat vidéki klub komoly számban delegált olimpikont, s összesen 46 nem budapesti egyesület juttatott ki versenyzőt (igaz, a legtöbb sportolót nagy fővárosi egyesületek, a BVSC, az FTC, a BHSE és az UTE delegálta Párizsba). Az éremtáblázaton a 14. helyen végzett hazánk, míg az európai éremrangsorban a 6. helyen zártunk (az érmek számát tekintve is), a 10 európai világcsúcs egyike pedig az öttusában aranyérmet szerző Gulyás Michelle-é.

Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke értékelésében elmondta, hogy a magyar paralimpiai csapat a 26. helyen zárt, amely visszaesést jelent a tokiói 18. helyezéshez képest. Az eredményességet tehát növelni kell. „Vétek lenne azt gondolni, hogy valamit nem kellene máshogy csinálnunk – szögezte le önkritikusan. – A trendet meg kell változtatni, de ha úgy csináljuk tovább a munkánkat, ahogy eddig, akkor kevés esélyünk lesz erre.” 

Hozzátette, hogy az olimpiai sportágakhoz hasonlóan szintúgy vívásban, úszásban, atlétikában, s kisebb mértékben asztaliteniszben voltunk sikeresek a tavalyi paralimpián, míg az átlagéletkor a nőknél nőtt, s az összesített átlagéletkor stagnált. Szabó szerint örömteli, hogy vannak olyan gazdasági szereplők, akik kifejezetten a parasportokat támogatták a párizsi játékok tekintetében, s – Magyarországon elsőként – a Tippmixen lehetett fogadni a paralimpiai versenyekre, amely 300 millió forint költést hozott. 

A Nyerges Mihály-emlékdíjat idén Sterbenz Tamás, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem rektora kapta meg.