Ötkarikás történetek: tragédiából épített fel egy nem mindennapi karriert

V. SZ.V. SZ.
Vágólapra másolva!
2024.07.25. 19:11
Galina Zibina tragédiából épített fel egy nem mindennapi karriert
HELSINKI EGYIK LEGNAGYOBB atlétikai szenzációja a 21 éves szovjet súlylökő Galina Zibina volt, aki 1952-ben csúcsra jutott, de az élete nem úgy indult, ami ezt előre jelezte volna. Mikor még gyerek volt, a második világháborúban édesapja a fronton vesztette életét, édesanyja és a bátyja pedig éhen halt Leningrád ostroma alatt, ő is nagyon legyengült, de túlélte, és talán éppen az adott neki emberfeletti erőt sportolóként, hogy alig tizenévesen egyedül maradt az életben.

 

A története nem a finn fővárosban kezdődött, hanem két évvel korábban, még nem volt húszéves sem, mikor már mindenkit legyőzött a Szovjetunióban, de nemcsak súlylökésben ért el kiemelkedő eredményeket, hanem minden dobószámban, diszkoszvetésben és gerelyhajításban is. Első érmét például utóbbiban szerezte az 1950-es Európa-bajnokságon, és egész pályafutását a technikára, nem pedig az erőre építette.

1952-ben valósággal berobbant a köztudatba, mikor a súlylökés olimpiai döntőjében 15.28-as világcsúccsal nyert, az elkövetkező négy évben pedig még hatszor döntötte meg az aktuális világrekordot, egészen 16.76-ig tolta a határt, amivel Márton Anita visszavonulása után ma is magyar bajnokságot lehetne nyerni. Rekordját csak 1959-ben szárnyalta túl honfitársa, Tamara Pressz. Tizennégyszer dobott szovjet csúcsot, és 1953-ban az első nő lett a világon, aki messzebbre dobta a súlygolyót tizenhat méternél. Ugyancsak érdekes, hogy a férje az a Jurij Fjodorov volt, aki 1917-ben a szovjet forradalmat kirobbantó Aurora cirkáló parancsnokaként szolgált, amiért a politika is felkapta.

Galina Zibina két év múlva megnyerte az Európa-bajnokságot, és még két olimpián szerzett érmet, 1956-ban Melbourne-ben ezüstöt, 1964-ben Tokióban pedig bronzot. Rómában, 1960-ban a hetedik helyen végzett, de egy évvel korábban született meg fia, Szergej, így nem tudta teljesen visszanyerni a formáját, az 1968-as nyári játékokra pedig már nem mehetett ki, mert a szövetség 37 évesen idősnek tartotta, így 1969-ben vissza is vonult, idén januárban múlt 93 éves.

A Helsinki olimpián egyébként egy másik fiatal atléta is meglepte a világot. A 4x100 méteres sprintváltó favoritja Ausztrália volt, amely az előfutamban 46.1-es világcsúcsot futott, és már a döntőben is vezetett, amikor egy rossz váltás után a csapat szíve és lelke, Marjorie Jackson elesett, az Egyesült Államok pedig akkora előnyt szerzett, amit nem lehetett behozni. Az amerikaiak két tizedet faragtak a világrekordon, második futójuk Barbara Jones volt, aki 15 évesen és 123 naposan a legfiatalabb női olimpiai aranyérmes lett a sportágban.

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik