Helebrandt Máté a negyedik olimpiáján tenné teljessé pályafutását

– Élete negyedik olimpiájára készül. Erre volt a legnehezebb kijutni?     
– Igen, az első három olimpiámra ehhez képest sokkal könnyebb volt kvótát szerezni. Erősödik a mezőny, és mivel már nincs ötven kilométer, ezért mindenki a húsz kilométerre összpontosít. Tokióban még hatvan induló volt, ezt lecsökkentették negyvennyolcra, így már kijutni is nagy szó – mondta a Nemzeti Sportnak a Nyíregyházi Sportcentrum gyaloglója. – Nehéz volt ez az év, mindent annak rendeltem alá, hogy meglegyen az olimpia. Rögtön az első verseny fontos volt, márciusban Békéscsabán már csúcsformában kellett lenni. Sikerült is jó időt mennem és 1:21:44-gyel Venyercsán Bence mögött második lettem. Még az utolsó pillanatokban is küzdeni kellett, de a Honvéd-kupán sikerült országos csúcsot gyalogolnom tízezer méteren.

– Mennyire fekszik önnek a 20 km? Az első két olimpiájára ezen a távon jutott ki, de Tokióban már ötvenen indult. Nehéz volt a visszatérni a rövidebb távra?     
– Jobban örülnék az ötven kilométernek, az inkább feküdne, de nem tudok mit csinálni, alkalmazkodnom kell a megváltozott viszonyokhoz. A legutóbbi olimpia után próbáltam jó eredményekkel visszatérni a rövidebb távra, ez szerintem sikerült is. Tavaly a budapesti vb-n nagy egyéni csúcsot értem el, sőt, sokáig országos csúcsnak nézett ki, de attól végül elmaradtam. Sokkal gyorsabb és pörgősebb edzések szükségesek, a résztávos edzések is rövidebbek, kevesebb pihenővel.

– Ön szerint jó döntés, hogy az 50 km egyéni helyett már egy maratoni vegyes váltó a program része? Változik-e ezzel a gyaloglás helyzete és népszerűsége?     
– A gyaloglók részéről senki sem örült ennek a változtatásnak, kíváncsi leszek, hogy meddig lesz az olimpiák műsorán. Szerintem nem ez a helyes út, de meglátjuk. Ez egy annyira új formátum, hogy lesznek olyanok az egyes váltókban, akik előtte még nem is versenyeztek ebben a számban.

– Mit adott önnek a londoni, a riói és a tokiói olimpia?     
– A londoni volt az első olimpiám, huszonhárom éves voltam, minden sportoló álma ennyire fiatalon kijutni a játékokra. Rióban már kicsit tapasztaltabban, érettebben tudtam versenyezni, egyéni csúcsot értem el húsz kilométeren. És ott kértem meg a barátnőm kezét, aki azóta is a feleségem, és mindenben támogat. Tokióban már ötven kilométeren álltam rajthoz, és jó helyezéssel, tizenhetedikként értem célba, aminek nagyon örültem.

– Milyen célokkal megy ki Párizsba?     
– Szeretnék magamhoz képest olyan eredményt elérni, amire utólag is büszke lehetek. Hogy ez helyezésben mire lehet elég ebben az erős mezőnyben, az majd kiderül. Jó lenne az egyéni csúcsomhoz közel kerülni, de nálunk nagyon nagy befolyásoló tényező az időjárás. Ha minden körülmény adva lesz, akkor sikerülhet. Harmincöt éves vagyok, ezért nem biztos, hogy még egy olimpiai ciklust vállalok. Már csak ezért is szeretném úgy lezárni a negyedik olimpiám, hogy kerek legyen a pályafutásom.

– A nemrég befejezett egyetemi tanulmányaival is már a jövőjét építi?     
– Miután visszavonulok, szeretnék a sportban elhelyezkedni. Ennek megfelelően választottam a sportszervező szakot a Nyíregyházi Egyetemen. Már januárban végeztem, most pedig a diplomám is átvehettem.

AUGUSZTUS 1., CSÜTÖRTÖK
07.30: férfi 20 km gyaloglás DÖNTŐ (Helebrandt Máté)