Ökölvívó anyag

Ökölvívás HELYSZÍNPeriszteri Olympic Boxing HallBefogadóképesség: 8200 főTávolsága az olimpiai falutól: 17 kmTovábbi sportágak: –TEOFILO STEVENSON (1952. március 29., kubai)A Castro-rezsim egyik éltanulója, a hetvenes évektől az amatőrbokszot uraló kubai (az esetek többségében guantanamói) bunyó egyik legnagyobbja. 1972-ben Münchenben és 1976-ban Montrealban, majd az amerikaiak távollétében 1980-ban Moszkvában is aranyérmes lett – elsőként befogva Papp Lászlót. És ki tudja, miként zárt volna 1984-ben, ha Kuba – szovjet parancsra, a szocialista tábor országainak túlnyomó részéhez csatlakozva nem volt ott – részt vett volna a Los Angeles-i olimpián.FÉLIX SAVÓN (1967. szeptember 22., kubai)A legutóbbi idők legnagyobb alakja, aki az 1986-os renói vb-től egészen 2000. októberi, sydneyi visszavonulásáig minden olimpiát (összesen hármat) és világbajnokságot (hatot) megnyert 91 kilóban, amelyen az aranyért harcolhatott – ez idő alatt leendő profiklasszisok sorát pofozta ki a ringből. Az 1999-es houstoni vb döntőjétől a kubaiakat ért pontozói méltánytalanságok miatt visszalépett, előtte 1988-ban pedig hazája olimpiai bojkottja miatt nem húzhatott kesztyűt Szöulban. Ha elindul, ma vélhetően ő lenne az egyedüli négyszeres bajnok…A versenyek időpontja:2004. augusztus 14–25. és 27–29.KIOSZTANDÓ ARANYÉRMEK SZÁMA11: 51, 57, 64, 75, 91 kg (augusztus 28.), 48, 54, 60, 69, 81 és +91 kg (augusztus 29.)A LEBONYOLÍTÁSI FORMAAthénban súlycsoportonként 28 (48–81 kg), illetve 16 (91 és +91 kg) ökölvívó szerepelhet. A versenyek egyenes kieséses rendszerben zajlanak. Kiemelés nincs, az elődöntő mindkét vesztese bronzérmet vehet át. A mérkőzések 4-szer 2 percig tartanak.VISSZATEKINTÔA sportág 1904-ben szerepelt először az ötkarikás játékok programján, ekkor hét, 1908-ban öt, 1920-tól nyolc, 1952-től tíz, 1968-tól 11, 1984-től 12 súlycsoportban. 1912-ben Stockholmban a svéd törvények miatt nem rendeztek ökölvívótornát. Athénban a korábbi 63.5, 67 és 71 kg helyett már 64 és 69 kilóban avatnak bajnokot, öszszesen ismét 11-et. 1996-ig 3-szor 3 percesek voltak a mérkőzések, 2000-től már 4-szer 2 percesek. 1992-től kötelező a fejvédő, és géppel pontoznak. Magyarország Kocsis Antal (1928), Énekes István (1932), Harangi Imre (1936), Csík Tibor (1948), Papp László (1948, 1952 és 1956), Török Gyula (1960), Gedó György (1972) és Kovács István (1996) révén mind ez ideig 10 aranyérmet nyert a játékokon, mi több, a kubai Teofilo Stevenson és Félix Savón mellett a tavaly elhunyt legenda, Papp László az egyedüli, aki háromszor is győzött.AZ OLIMPIÁK LEGNAGYOBB CSILLAGAI VOLTAKPAPP LÁSZLÓ (1926. március 25.–2003. október 16., magyar)Elsőként nyert három olimpiai bajnoki címet, 1948-ban Londonban közép-, 1952-ben Helsinkiben és 1956-ban Melbourne-ben nagyváltósúlyban. Gazdag pályafutása során két ízben az Európa-bajnoki dobogóra is felállhatott, majd Kelet-Európából elsőként hivatásos karriert is építhetett. A profi-világbajnoki övért már nem engedték szorítóba lépni. Több mint két évtizeden keresztül szövetségi kapitányként dolgozott a magyar bokszért, tavaly vettünk végső búcsút tőle.FLOYD PATTERSON (1935. január 4., amerikai)Michael Spinks mellett az egyedüli profivilágbajnok, aki középsúlyú (75 kg, 1952, Helsinki) olimpiai bajnoki cím után ért révbe a nehézsúlyúak között. Rögtön az olimpia után ment a hivatásosok közé, ahol húsz év alatt 64 mérkőzésen összesen 55 győzelmet aratott. 1956-ban lett világbajnok, legyőzte Tommy Jacksont, Archie Moore-t vagy Ingemar Johanssont, később legendás meccseken maradt alul egyebek mellett Sonny Liston, majd Muhammad Ali ellen is.CASSIUS CLAY (1942. január 17., amerikai)A későbbi profi nehézsúlyú legenda az 1960-as, római olimpián félnehézsúlyban állhatott fel az olimpiai dobogóra, majd a hivatásosok között már a mohamedán hitre áttérve Muhammad Aliként vált világhírűvé. Érdekesség, hogy híres kortársai közül nehézsúlyban 1964-ben Joe Frazier, 1968-ban pedig George Foreman is olimpiai bajnok lett. Ali az 1996-os, atlantai játékok megnyitóján is feltűnt – ő gyújthatta meg az olimpiai lángot.ÖSSZESÍTETT OLIMPIAI ÉREMTÁBLÁZATOrszág A E BEgyesült Államok 47 23 34Kuba 26 14 7Oroszország 17 23 24(Szovjetunió, FÁK)Olaszország 14 12 14Nagy Britannia 13 10 21Németország 11 14 20(NSZK, NDK)MAGYARORSZÁG 10 2 8Lengyelország 8 10 25Argentína 7 7 10Dél-Afrika 6 5 8CÍMVÉDÔK48 kg: Brahim Asloum (francia). 51 kg: Wijan Ponlid (thaiföldi). 54 kg: Guillermo Rigondeaux-Ortíz (kubai). 57 kg: Bekzat Sattarkanov (kazah). 60 kg: Mario Kindelan (kubai). 63.5 kg: Mahammat Abdullajev (üzbég). 67 kg: Oleg Szaitov (orosz). 71 kg: Jermakan Ibraimov (kazah). 75 kg: Jorge Gutierrez (kubai). 81 kg: Alekszandr Lebzjak (orosz). 91 kg: Félix Savón (kubai). +91 kg: Audley Harrison (brit)AZ ESÉLYEKAhogyan az lenni szokott, kubai és orosz (a 69 kilós Oleg Szaitov zsinórban harmadszor nyerhet olimpiai aranyérmet!) fölény várható a ringben, de az alacsonyabb súlycsoportokban a kelet-ázsiaiak, felül pedig a kazahok és az üzbégek is megvillanhatnak. A magyar csapatból Bedák Pál, Káté Gyula vagy Balzsay Károly a sorsolás függvényében (ha már nincs kiemelés) odaérhet a dobogó valamelyik fokára.Magyar aranyérem: 1%Magyar érem: 50%Magyar pontszerzés: 90%MAGYAR INDULÓKBEDÁK Pál (48 kg)BEDÁK Zsolt (54 kg)KÁTÉ Gyula (60 kg)BALOG Vilmos (69 kg)BALZSAY Károly (75 kg)KERTÉSZ Henrik (57 kg) súlycsoportja első számú európai tartalékja