Napról napra a karlsruhei összecsapásig (január 14.)

A Volkswagen helyi központjában nem voltak túl sokan, újságírók és néhány civil, de így is élveztem a mozgást. Kettőnk közül én edzettem először, González eleinte háttal állt a ringnek, próbált nyugodt maradni, de idővel azért oda-odakukkantgatott. Nyugodtan megtehette, túl nagy titkokat nem láthatott, nem hinném, hogy az iskolázásból, az árnyékolásból, a teniszlabda-dobálásból túl sok következtetést levonhatott volna.Én sokkal nyugodtabban nézegettem őt, okosabb én sem lettem, igaz, ő sem vitte túlzásba a munkát. Hülyéskedett egy keveset, árnyékolt, nyilatkozott, aztán befejezte.Este elmentünk még sétálni egy keveset Fritz Sdunek edzővel, beszélgettünk egy kicsit, ma egy picit szótlan voltam, erre is rákérdezett, de megnyugtattam, nincs semmi gond, csak így alakult a napom."