Kellemes magyar emlékek

Vágólapra másolva!

2003.10.20. 21:51

Címkék

Hamarabb vártuk a visszajövetelét, végül több mint két év lett belőle. Amikor 2001. június 16-án a Kisstadionban megverte Kovács Istvánt, a magyar közönség bízott benne, hogy az első számú kedvenc néhány hónapon belül revánsot vehet azon, aki elragadta tőle a WBO (Bokszvilágszervezet) pehelysúlyú világbajnoki övét.

Kokó érzelmek nélkül dolgozik

Két évvel ezelôtt is egy ringben álltak, akkor ellenfélként néztek farkasszemet egymással, ezúttal azonban csak egyikükön, Julio Pablo Chacónon lesz kesztyű. Hajdani legyôzöttje, Kovács István is ott lesz a szorítóban, igaz, már öltönyben, nyakkendôben, a WBO (Bokszvilágszervezet) supervisoraként. Testközelbôl nála jobban talán senki sem ismeri az argentin kihívót, esélylatolgatására mindenképpen érdemes odafigyelni.
– A szakmai elôélet és az elért eredmények Chacón sikerét teszik valószínűbbé, ám Janika kellemetlen harcmodorával, töretlen küzdôszellemével meglepheti az argentint – válaszolta lapunk érdeklôdésére elsô profivilágbajnokunk.
– Mennyire lehet zavaró, hogy sokan Chacónt még mindig Kokóval kapcsolják össze, miközben most Naggyal bokszol?
– Nem foglalkozom a körítéssel. Az, hogy felhasználják a nevemet, tulajdonképpen az esemény velejárójának tekinthetô. Az érzelmeimet azonban nem mozgatja meg.
– Nem volt kellemetlen érzés elvállalni a szuperfelügyelôi teendôket?
– A WBO interkontinentális bizottságának vezetôje is megkérdezte, van-e gondom a feladattal. Akkor is, most is azt mondom: ez munka, nem csinálok belôle érzelmi kérdést, nem volt miért nemet mondanom.
– Jól értettem, munkát mondott?
– Inkább hobbi. Munka az, amit a vájárok és a szövônôk végeznek. Az enyém olyan lehetôség, amellyel a boksz közelében maradhattam. A profibokszban ez elég magas szint, de innen is vezet még út felfelé, és még az is lehet, hogy elôbb-utóbb valamilyen formában az amatôröknél is szerepet vállalok.

A visszavágó azonban különböző okokból nem jött össze, Kokó egy évvel később visszavonult, újabb egy évre rá pedig Julio Pablo Chacónt ismét Magyarországon üdvözölhetjük. Az argentin újra kihívóként – a légitársaságok menetrendváltozása miatt félnapos késéssel – érkezett hazánkba, igaz, szombaton csak a WBO kiskönnyűsúlyú interkontinentális bajnoki övétől szeretné megfosztani Nagy Jánost. Nagy Jánost, akinek még régebbről szintén van rendezetlen számlája a dél-amerikaival.
– Nyugodtan mondhatjuk, csak kellemes emlékeket őriz a magyar bokszolókról. Atlantában például az éremért hét végi riválisát győzte le pontozással. Fel tudja még idézni az akkori meccsüket?
– Emlékeim még vannak róla, hiszen ki tudná elfeledni egyik legnagyobb amatőrsikerét? Nagyon nehéz mérkőzés volt, Nagyban kemény, jól védekező bokszolót ismertem meg. Megizzadtam az éremért.
– Folytatva a sort, 2001 és a budapesti Kisstadion, no meg Kovács István következik.
– Amikor felemelték a kezem, lepergett előttem minden. Azt mondtam, már ezért megérte dolgozni. A mai napig szívesen emlékszem vissza arra a találkozóra. Kovácsot akkor is, most is az egyik legnagyobb bokszolónak tartom, aki az amatőrök és a profik között is nagyszerű eredményeket ért el. Azon az estén azonban sikerült legyőznöm, és erre roppant büszke vagyok.
– Azt követően meglehetősen rövid ideig ült a trónon.
– Sajnos a Harrison elleni összecsapás nem úgy alakult, ahogyan szerettem volna. A felkészülés során betegeskedtem, emiatt fizikailag nem voltam a csúcson, ráadásul a súlyommal is bajok voltak. Nagyon nehezen hoztam a súlyhatárt, küszködtem a fogyasztással, rengeteg erőt kivett belőlem a tortúra. Vereség lett belőle…
– Ez is közrejátszott abban, hogy a találkozó után súlycsoportot váltott?
– Egyértelműen. Nem volt kedvem még egyszer olyan kínokat átélni, mint a Harrison elleni csata előtt. Nem is lett volna értelme, mert csak az egészségemet veszélyeztettem volna. Most már nem kell annyit fogyasztanom, nem veszítek annyi erőt a finisben, így a ringben is jobban érzem magam.

Julio Pablo Chacón ezúttal is kihívóként érkezett Magyarországra – ami nem jó elôjel…

– Mondhatjuk, hogy megtalálta az ideális súlycsoportot, vagy innen is van még feljebb?
– Azt azért nem hiszem, a könnyűsúly talán már picit sok lenne. Azt hiszem, maradok ott, ahol vagyok, ez az én világom.
– És ki a legjobb ebben a világban?
– Természetesen én!
– És ez mikor realizálódik? Mikor mondja majd azt a nagyközönség, hogy Julio Pablo Chacón a világ legjobb kiskönynyűsúlyú bokszolója?
– Ha minden jól megy, és Isten is megsegít, akkor hamarosan. A Nagy János elleni mérkőzésem fontos lépés lehet az újabb magaslatok felé vezető úton.