Elfogyott Balzsay lendülete

Nem sikerült tehát a tíz napja még hihetetlennek tűnő, ám a finálé kezdetére egészen kézzelfogható közelségbe kerülő bravúr, Balzsay Károly vasárnap nem tette fel kiemelkedő permi produkciójára a koronát.Az okokat kár túlragozni, Karesz élete első ilyen rangos döntőjében a kelleténél kevésbé volt képes feldolgozni, hogy mekkora a tét, négy mérkőzéssel a fejében, ökleiben és lábában tompább is volt az itt, Permben megszokottnál, no meg, mint utóbb kiderült, egy korán elsülő, jól eltalált Maskin-ütés is megfogta őt.
Mindenki számára egyértelmű ugyanakkor, hogy végre átlépte az árnyékát, mostantól új időszámítás kezdődik a pályafutásában, az érési-tanulási folyamatnak elérte a magasabb régióit, belépett a középsúlyú elit kapuján.
Ha Oleg Maskinnal korábban találkozik, biztosan megverte volna, ugyanakkor természetesen az is igaz, hogy a román Lucian Bute például alighanem legyőzi őt, ha vasárnap zajlik az ellene való összecsapás. Tegyük hozzá: ma Európában erre Maskinon és Butén kívül legfeljebb az orosz Gajdarbekov és Gogoljev képes, Balzsayt az itteni remeklés okán már most rettentő tisztelet övezi.
Hát még a jövő nemzetközi tornáin.
"Szerintem két éven belül megtanul bokszolni, már az én egészen magas igényszintem szerint, ami persze nem lehet az akadálya annak, hogy jövőre, mondjuk, világbajnok legyen” – mondta az egyszerre boldog és ideges Szántó Imre kapitány a finálé után, amúgy pedig egyértelműen abban látja Karcsi berobbanásának az okát, hogy a korábbi könnyed, laza bunyó helyett végig tónusban tartott izmokkal, agresszíven, ellentmondást nem tűrően bokszolt a tanítványa.
A kapitányon az eredményhirdetést követően már látszott, hogy – amint az az igazán a versenyzőikkel és a sportágukkal együtt élő edzők esetében lenni szokott – lemerültek az elemek. Hiszen Öcsi bácsi ekkor már csak támasztotta az egyik korlátot, és nagyon-nagyon fáradtnak tűnt.
És akkor a meccsről, amelyre túl sok szót kár vesztegetni. A már négyszer aktívan, elementáris lendülettel kezdő Balzsay ezúttal lényegesen óvatosabban indított, amiben csak megerősíthette a tény, hogy rögvest kapott egy villámcsapásszerű ütést, ami végig is szaladt rajta. Ehhez képest fél perccel később egy jóval kisebb miatt számolt rá a bíró, de addigra már úgy-ahogy összeszedte magát. Innentől aztán egál lett a meccs, csak éppen a valóságban már rég elment.
Tizedmásodpercekkel később oldotta meg a maga által megteremtett ziccerhelyzeteket, nehezebben engedelmeskedtek az izmai, mint a korábbi mérkőzésein, és ez a pici idő pont elegendő is volt a rendkívül képzett, tökéletesen koncentráló ukránnak ahhoz, hogy kivegye a fejét a középsúlyú mezőny vitán felül legerősebb ütéseiből.
"A szállodában még nem éreztem semmi különöset, aztán az öltözőben a meccs előtt már rájöttem, milyen is egy Európa-bajnoki fináléra várni. Ezt is meg kell tanulni, ez is velejárója a sportnak. Eltelt már egy kis idő az eredményhirdetés óta, csalódást még érzek, de ez nem változtat azon a tényen, hogy Permben tökéletesen visszanyertem már-már elenyésző önbizalmamat, a magamba vetett hitet. Tudom, hogy sokra, még többre vagyok képes, rajtam nem fog múlni, az athéni olimpiáig feltétlenül szeretnék olyan szintre jutni, hogy azt a finálét ilyen szomorú módon már ne veszítsem el” – hangzott a tiszta, logikus gondolatmenet a 75 kilogramm friss Európa-bajnoki ezüstérmesétől, Balzsay Károlytól.
Távirati stílusban a többi fináléról: az oroszok végigszáguldottak a kontinensen, tíz döntősükből kilenc nyert, négy idő előtt, csak a harmatsúlyú Kovaljov kapott ki; a rendezőn kívül Bulgária, Fehéroroszország és legnagyobb sajnálatunkra Ukrajna szerzett aranyérmet; a Káté-verő Maletyin és a Szűcsöt legyőző Gala is Európa-bajnok lett, az előbbi minden meccsén villámgyorsan diadalmaskodott, az utóbbi pedig jobban megverte a francia Dovit, mint pénteken Szűcsöt.
A magyar válogatott az éremtáblázat kilencedik helyén végzett (ha Balzsay nyer, ugyanez harmadik lett volna), ami az elmúlt két évben a hivatásosokat választók népes táborát (Lakatos, Nagy János, Kótai vagy Erdei, összesen kilenc Eb-érem tulajdonosai) vesztő műfaj esetében egészen rendkívüli produkció.
Balzsayval alighanem megvan az új frontember, de nemcsak az ő és Szűcs remeklése miatt nyilvánvaló: ahogyan eddig, a 2004-es olimpián is számolni kell Szántó Imre fiaival.