Ha Peyton Manning visszavonul, az a Broncos egész felkészülését felforgatja (Fotó: Reuters)


Denver Broncos (12–4)

A Super Bowlbeli nagy égés után Peyton Manningék úgy vágtak neki a 2014–2015-ös szezonnak, hogy ez az esztendő az övéké lesz, és ezúttal megnyerik a nagydöntőt. A Broncos 12–4-es mérleggel magabiztosan hozta is az AFC Nyugati csoportját, ám Manning 15. játékhéten bekövetkezett combizomszakadása pontot is tett az idényre. A 38 éves irányító onnantól kezdve elképesztően visszaesett, és már egyáltalán nem tudott csapata húzóembere lenni, szerencséjére viszont a futójáték C. J. Anderson (849 yard, 8 TD) vezérletével izzott, és a védelem is nagyszerűen helytállt, így a győzelmek azért továbbra is jöttek.

 
AFC North: Jó úton a Steelers és a Ravens, Lewis aggódhat, Manziel hoppon?

A rájátszásban aztán már az első összecsapáson túl nagy falatnak bizonyult a Colts, amely nem kegyelmezett a sérült legendának, és remek védelmének – valamint Andrew Lucknak – hála elütötte a folytatástól John Fox együttesét. Foxnak ebben a pillanatban el is dőlt a sorsa, és John Elway vezérigazgató nem sokra rá meg is köszönte a szakember eddigi munkáját. Az biztos, hogy ezzel a kerettel a Denvernek illett volna továbbjutnia, Fox négy szezon alatt egyszer sem tudott bajnokságot nyerni, Elwaynek pedig ez volt a célkitűzése. A támadókoordinátor Adam Gase Chicagóban kötött ki, a védőegységért felelős Jack Del Rio a Raiders kedvéért elhagyta a gárdát, mondhatjuk tehát, teljes nagytakarítást tartott a vezetőség.

Pedig milyen jól indult a nyár...
Először Emmanuel Sanders írt alá, akit a Dallasból kidobott DeMarcus Ware, a szélső hátvéd Aqib Talib, és a Clevelandben remek söprögető, T. J. Ward követett. Minőségi játékosokat szerződtetett tehát Elway a célja elérése érdekében, hogy megnyerje a Super Bowlt a Broncos.

Míg Ware és Sanders parádézott – utóbbi több sérülése ellenére is 1404 elkapott yarddal és 9 TD-nal zárt – addig Talib és Ward nem tudták azt a szintű teljesítményt hozni, mint amit az előző években megszokhattunk tőlük. A börzéről az első kör végén Bradley Roby remek húzásnak bizonyult, első évében harmadik számú szélső hátvédként jól helytállt, és több momentum is fűződik a nevéhez. A nagy reménységnek kikiáltott elkapó, Cody Latimer nem nagyon látott pályát, mint ahogy a falember Michael Schofield, és a linebacker Lamin Barrow sem.

John Fox menesztése után Gary Kubiak lett a Broncos vezetőedzője (Fotó: Reuters)


Nagyon fontos hetek következnek a csapat háza táján, mivel ha Manning úgy dönt, hogy visszavonul, akkor a helyén valószínűleg Brock Osweiler jut majd szóhoz, akivel a Broncos vélhetően igen visszaesik – még az erős játékoskerete ellenére is, ráadásul fontos megemlíteni, hogy az elkapó Demaryius Thomas és a tight end Julius Thomas szerződése is lejárt.  Amint az már kiderült, a Ravensnél nagyon jó teljesítményt nyújtó, korábban Texansnál is dolgozó Gary Kubiak lett a Denver legújabb vezetőedzője. A támadókoordinátor Rick Dennison lesz, ám nagy kérdés, hogy Kubiak mellett mekkora szerepet kap majd a játékhívásokban, míg a védők élére Wade Phillipset nevezték ki.

Phillips korábban a Dallas vezetőedzője volt, utána pedig a Texansnál felelt a védelemért. Ha Manning marad a csapatnál, akkor Kubiakkel hamar megtalálja a közös hangot, és az offenzív szakembernek kisebb is lesz a jelentősége, Phillips ellenben új színt adhat a defense-nek. Biztosak lehetünk abban, hogy egy sokkal agresszív egység van születőben, és még egy esetleg 3–4-es sémára való átállás sem lehetetlen. Miller és Ware kerülhet majd szélre, ami mindkét játékosnak nagyon jót tehet.

Természetesen a következő egy-két év sikere attól függ, hogyan dönt Manning. Mi úgy véljük, marad Denverben…

A passzsiettető Justin Houstont (50) mindenképpen meg kellene tartania a Chiefsnek (Fotó: Reuters)


Kansas City Chiefs (9–7)

Az előszezon
A fizetési sapka miatt kevés elkölthető pénze volt a klubnak, távozója viszont annál több akadt! A támadófalból több jónak számító játékos, mint Brendan Albert, Jon Asamoah és Geoff Schwartz is odébbállt, ami jelentős visszaesést eredményezett a csapatrésznél, ennek következtében a futójáték és a passzjáték is gyakran akadozott, míg a védelemből a szélső hátvéd Brandon Flowers elküldése mellett döntöttek, aki nem sokkal később pont a rivális Chargershez írt alá.

Felemásra sikeredett a 2014–2015-ös szezon a Chiefs számára. Az első összecsapáson siralmas teljesítménnyel alulmaradt a Titansszel szemben, utána a Broncos elleni zakóval rögtön nehéz helyzetbe került. A rájátszásról végül lemaradt az együttes, pedig olyan csapatokat gyűrt le, mint a Pats, a Chargerst oda-vissza verte ráadásul, de a Billst, és a Seahawkst is legyőzte, ám a 9–7-s mérleg kevésnek bizonyult az üdvösséghez. Az AFC Nyugati csoportjában a második helyre volt elég ez a mutató.


Az 1–10. forduló eredményei
A 11–17. forduló eredményei
A csoportok végeredménye
A konferenciák végeredménye
A rájátszás menetrendje

A védelem mérkőzésenként 17.6 pontot és némileg több mint 200 passzolt yardot engedett, amellyel a liga második legjobb egységének számított a címvédő Seattle mögött, futásból pedig csak négy(!) touchdownt kapott. Támadóoldalon az irányító Alex Smith hozta a szokásos labdabiztos teljesítményét, viszont ami egészen elképesztő, hogy egyetlen KC-elkapónak sem volt hatpontost érő villanása! A futó Jamaal Charlest több sérülés is hátráltatta, ám így is 1033 yardot és 9 TD-t rohangált össze, Dwayne Bowe helyett viszont meglepetésre a tight end Travis Kelce lett Smith kedvenc célpontja. Kelce 862 yardja és 5 TD-ja mellett állandó segítséget jelentett, és elképesztő labdabiztossággal (a tight end a felé szálló passzok több mint 80%-át elkapta, ami kiemelkedő statisztikai mutató) segítette ki irányítóját a nehéz helyzetekből.

Dráma a csapatnál
Az Oakland elleni meglepetésvereség után viharos napok következtek, mivel kiderült, hogy a 26 éves söprögető, Eric Berry mellkasában rosszindulatú csomót találtak az orvosok. A hivatalos diagnózis szerint Berry az úgynevezett Hodgkin-limfómában szenved, és a Kansas City azonnal inaktiválta. Csapata innentől kezdve érte játszott, és minden mérkőzést imádkozás előzött meg, valamint kísért.

Kiesése hatalmas érvágás volt a a Chiefs számára. Berryt még a 2010-es játékosbörzén az 1/5-ös lehetőségével választotta ki a gárda, és annak ellenére, hogy a 2011-es szezon első összecsapásán elszakította keresztszalagját – és ezáltal ki is kellett hagynia az idény további részét – a liga egyik legjobbjává nőtte ki magát a posztján.

Nincsen mozgástér
Nehéz dolga lesz John Dorsey általános igazgatónak, amikor az erősítéseken gondolkozik, a Chiefsnek ugyanis kevesebb mint 1 millió dolláros felhasználható pénzösszege van a fizetési sapkában, ami nem mondható megnyugtatónak. Bowe és az irányítósiettető Tamba Hali több mint 10 milliós fizetése túlságosan is sok, ezáltal könnyen lehet, hogy megválik tőlük a vezetőség, míg a szezonban 22 sacket bemutató Juston Houston szabadügynök lesz, és a fizetési igényei jelentősen eltérnek attól, amit Andy Reid vezetőedző és Dorsey adna neki. Houston négy idény alatt 48.5 alkalommal vitte földre az ellenfél irányítóját, ami egészen parádés statisztika, így az ő távozása elképesztően nagy visszaesést okozhat a védelemben. A fiatal Dee Ford számára nehéz feladat lesz a kiváló passzsiettető pótlása…

A Kansas Citynek tulajdonképpen a játékosbörze lehet az egyetlen esély a javulásra, és 1/18-ra választhat majd az első napon.

Antonio Gates (85) és Philip Rivers remek párost alkot, ám utóbbi sérülése keresztbe tett a szezonnak (Fotó: Reuters)

San Diego Chargers (9–7)


Remekül kezdte az alapszakaszt a Chargers, miután a 6. játékhéten már 5–1-es mérleggel állt, ám a folytatásban aztán jöttek az irányító Philip Rivers sérülései, amelyek az egész csapatra kihatottak, és több meglepő zakó után, az utolsó fordulóban eldőlt, hogy nem lesz ott a San Diego a rájátszásban. A futójátékot tekintve csődöt mondott az együttes, és a meccsenként megtett 85.4 yardos átlaga a liga egyik legrosszabb mutatójának számít ebben a kategóriában. A támadófal várakozáson alul teljesített, mint ahogy a 2010-ben első körös Ryan Mathews sem tudta hozni, amit elvártak tőle. A 27 éves running back az előző szezonban már megcsillantott valamit tudásából, és miután végre a teljes idényben egészséges tudott maradni, végül 1255 yarddal és 6 TD-nal zárt. A 2014–2015-ös kiírásban azonban ismét bebizonyosodott, hogy túlságosan is sérülékeny, és bokaproblémái miatt csupán hat összecsapáson lépett pályára, ezeken 330 nem túl acélos egységet szorgoskodott össze. A támadófal az állandó sérülések következtében teljesen fel lett forgatva, a 2013-ban első körben kiválasztott D. J. Fluker, és a fal belső játékosai szörnyű teljesítménnyel rukkoltak elő.

 
MINDEN A 2015-ÖS SUPER BOWLRÓL!

Riversnek viszont hát-, és nyaksérülése következtében nagy szüksége lett volna a hatékony futójátékra, amely leveszi a válláról a terhet, viszont ebben még az újonc Branden Oliver (582 yard, 3 touchdown) sem tudta kisegíteni. Az irányító parádésan kezdte az alapszakaszt, és a 6. forduló után az MVP-cím (a szezon legértékesebb játékosának járó díj) egyik legfőbb várományosa volt. A Chiefs ellen azonban jött a sérülése, amelyet a vezetőség ugyan megpróbált eltitkolni a média előtt, Rivers játékán viszont meglátszott, hogy valami nincsen rendben. Hiába volt hatalmas segítsége a veterán tight end Antonio Gates személyében (821 yard, 12 TD), így is egyre több labdát adott el. Utolsó tíz találkozójából csupán négyet tudott megnyerni a San Diego, ám a visszaesés ellenére is úgy utazott az utolsó játéknapon Kansas Citybe, hogy ha nyer, akkor ott lesz a playoffban. A rivális azonban kifogott Mike McCoy gárdáján, amely végül csak hét pontot tudott felrakni a táblára, és csúnya, 19–7-es vereséget szenvedett.

Két jó szélső hátvéd
Habár végül csalódásnak tekinthető a csapat idénye, azért voltak jó húzásai is a vezetőségnek. Elsőként a szabadügynökpiacról a korábban Chiefset erősítő szélső hátvéd, Brandon Flowers került a Chargershez, és kiválóan játszott, viszont csak egy évre írt alá, így márciusban szabadon igazolhatóvá válik, a megtartása pedig nem lesz olcsó mulatság. Az újonc szélső hátvéd, Jason Verrett vállsérüléséig kifejezetten jól játszott, viszont aggodalmat jelenthet nála az a tény, hogy ugyanabban a vállában már nem először diagnosztizáltak szakadást, ami potenciális veszélyforrás lehet a jövőt tekintve.

Van hely, lehet erősíteni
A San Diegónak körülbelül 26 millió dolláros mozgásterülete lesz
a fizetési sapkában, és csak Flowers és a vakoldali falember King Dunlap megtartása lenne nagyon fontos. Mellettük viszont legalább két-három minőségi játékost tudna hozni a vezetőség, amire a jelenlegi helyzetben nagy szükség volna. A játékosbörze első három körében a 17., a 48. és a 83. választási jog a Chargersé.

Derek Carr-ral csak három meccset nyert a Raiders, mégis ő lehet a jövő (Fotó: Reuters)

Oakland Raiders (3–13)


Akkor ez most jó offseason volt?
A hatalmas veterán-játékosmozgás nem sült el jól
, ami az Oaklandet illeti. Reggie McKenzie vezérigazgató a csapathoz csábította a szebb napokat is megélt futót, Maurice Jones-Drew-t, a Texansból kidobott irányítót, Matt Schaubot, a Steelersnél elszürkülő irányítósiettetőt, LaMarr Woodley-t, valamint James Jonest és Justin Tuckot. A veretes sorból csúnyán leszerepelt Schaub, Jones-Drew és Woodley is, úgyhogy kijelenthetjük, hogy McKenzie húzásainak csak a töredéke sült el jól. A játékosbörzével némileg sikerült a tűzoltás, hiszen az első körben kiválasztott irányítósiettető, a linebacker Khalil Mack zseniálisan játszott újonc évében, valamint a második kör elején érkező Derek Carr irányító is bebizonyította, hogy a csapat jövője lehet, de még Gabe Jackson támadófalember is a kezdőben találta magát – rögtön az első héten.

2014–2015
Carr a Raiders mind a 16 meccsén első számú irányítóként lépett pályára
, és 3270 passzolt yardja mellett 21 TD-átadást jegyzett, amellett pedig összesen 16-szor adta el a labdát. Habár papíron a mutatói egyáltalán nem olyan kecsegtetőek, a játékát látva egyáltalán nem lehetetlen, hogy igazi kincsre talált az együttes. Sokat hibázott, de összességében biztató produkciót láthattunk tőle. A futójáték teljes hiánya viszont rettentően megnehezítette a fiatal irányító dolgát, hiszen az együttes a liga legrosszabb mutatójával zárt ebben a tekintetben, és mérkőzésenként csupán 77.5 yardot tudott haladni földön. A siralmas futás mellett az ellenfelek minden erejükkel ráállhattak a passzjáték levédekezésére.

A védelem
rendkívül hullámzó volt. A veterán söprögető, Charles Woodson vezetésével hol átjáróháznak bizonyult az egység, hol pedig erőn felül teljesítve sikerült meglepetést okoznia, de összességében sem a passz, sem a futás elleni védekezés nem állt össze az alapszakaszra. Dennis Allen vezetőedző lett a siralmas szezonkezdet áldozata, és mindössze két idény – és négy mérkőzés – után megvált tőle a vezetőség. Helyére az addig a támadófalat korrigáló, korábbi Miami főedző Tony Sparano került, ám neki sem sikerült áttörést elérnie a mutatott játékot illetően, és a Raiders végül 3–13-as mérleggel zárta az alapszakaszt.

60 millióból lehet építkezni, de ki menne Oaklandbe?
Roppant jó helyzetben van az együttes, ami a következő szezon előkészületeit illeti, hiszen körülbelül 60 milliós hellyel várhatja a kezdést, ami azt jelenti, hogy kis túlzással „le is dózerolhatja" a szabadügynökpiacot. Ennek ellenére mégis aggódhat a vezetőség, a nagynevű játékosok számára ugyanis nem túl csábító célállomás Mark Davis klubja. Az állandó káosz, a sikertelenség, a soha be nem fejeződő építkezés nem vonzza a legjobbakat, az pedig sosem sül el jól, hogy ha pusztán a nagy pénzért írnak alá az emberek. Davis ráadásul maga sem tudja, hogy mit szeretne, folyamatosan azon vacillál, megtartsa-e McKenzie-t, ha igen, mekkora mozgásteret hagyjon neki, valamint legújabb döntése – hogy a Denverből távozó Jack Del Riót nevezte ki vezetőedzőnek – is sok kérdést vet fel.

Mint ismert, Del Rio korábban csúnyán megbukott a Jacksonville élén, és habár a Broncosnál nagyon jó védelmet rakott össze, sokan mégis őt okolják azért, hogy az egysége a lehető legrosszabb pillanatokban mondta be az unalmast. A támadókat az Eaglestől érkező Bill Musgrave, míg a védőket Ken Norton Jr. irányítja majd. Szinte minden poszton javításra szorul a gárda, így hiába a sok hely, nagyon nehéz lesz kilépni a hullámvölgyből. A passz ellen a hátsó tengelybe, valamint irányítósiettetésben sem ártana a a vérfrissítés, míg a másik oldalon Carr számára kellene megadni a lehető legnagyobb támogatást. Korrekt támadófal már van, mellé biztos kezű tight end, elkapók, valamint a stabil futójáték lehet a siker receptje. A drafton az 4. helyen választhat a stáb, erős, kör eleji cetlijeivel pedig ismét kincsekre lelhet, amennyiben jól használja fel őket. A fejlődés lehetősége adott…

AZ AFC WEST VÉGEREDMÉNYE
1. Denver Broncos** 16 12 4
0 482–354 0.750
2. Kansas City Chiefs 16 9
7 0 353–281 0.563
3. San Diego Chargers 16 9 7
0 348–348 0.563
4. Oakland Raiders 16 3
13
0 253–452 0.188

** Pihenő héttel kezdett a rájátszásban.