NFL-draftelemzés: a Colts lett az utolsó, ismét hátul a Pats, Seahawks duó

 

 

MÚLTIDÉZŐ:
A 2011-es draftelemzés
A 2012-es draftelemzés
A 2013-as draftelemzés

A 2014-es játékosbörze összes húzását ide kattintva érheti el!

Edzőváltások, hosszabbítások, átigazolások, sérülések – minden, ami a tengerentúli profi amerikaifutball-bajnokság (NFL) 2014-es idénye előtti uborkaszezon során történik, egy helyen!

32. Indianapolis Colts

2/27 (59) Jack Mewhort, OG (Ohio State)
3/26 (90) Donte Moncrief, WR (Ole Miss)
5/26 (166) Jonathan Newsome, OLB (Ball State)
6/27 (203) Andrew Jackson, ILB (Western Kentucky)
7/17 (232) Ulrick John, OT (Georgia State)

A Colts eleve hendikeppel indult neki az idei játékosbörzének, hiszen két draftjogukat is odaadták a Clevelandnek Trent Richardson illetve Montori Hughes megszerzése végett. Utóbbi egyelőre kevés lehetőséget kapott, a futó viszont hatalmas csalódás, így ez a helyzet mindenképp lefelé húzza az osztályzatot.

Furcsa, hogy guardként számolnak Mewhorttal, aki utoljára a középiskolában játszott a fal közepén. Felvetődött, hogy centerként is alkalmazzák, hiszen a tavasszal szerződtetett Phil Costa már visszavonult. Moncriefnak eleinte biztosan nehéz lesz játékidőt kapni. Wayne felépült, Nickset leigazolták, Hilton pedig immár húzónév, így az Ole Miss játékosa eleinte a negyedik számú elkapó posztért harcolhat Rogersszel és Brazill-lel. Ez a húzás mindenképp a jövőnek szól, könnyen lehet, hogy Reggie Wayne utolsó szezonját látjuk majd.

A két linebacker beugróként akár pályára is kerülhet. Elég nagy a harc ebben az egységben az 53-as keretért, hiszen Chuck Paganóék a legkülönfélébb háttérrel bíró játékosokat is kipróbálnak, legyen az kanadai futball- vagy akár rögbimúlt.

Nagy meglepetésre centeren kívül hátvéd (defensive back) sem érkezett, így Khaled Holmes és Delano Howell nagyot lépett a kezdőcsapat irányába. Nagy fogás lehet ugyanakkor Loucheiz Purifoy (CB), aki drogügyletei nyomán csak draftolatlan szabadügynökként tudott elhelyezkedni a ligában.

Osztályzat: D

31. Kansas City Chiefs

1/23 (23) Dee Ford, OLB (Auburn)
3/23 (87) Phillip Gaines, CB (Rice)
4/24 (124) De’Anthony Thomas, WR (Oregon)
5/23 (163) Aaron Murray, QB (Georgia)
6/17 (193) Zach Fulton, OG (Tennessee)
6/24 (200) Laurent Duvernay-Tardif, OT (McGill)

Tavaly a Főnökök 1/1-esként is draftértékelőnk végére csúsztak, most ugyan ezt elkerülték, de sokat nem jöttek feljebb...

Furcsa hírek érkeznek Kansas Cityből, amik a draftpolitikára is hatással voltak. A csapat húzóemberei közül Tamba Hali komoly súlyproblémákkal küzd, Brandon Flowers pedig könnyen lehet, hogy csere útján távozik a városból, így az első két választással arról kellett megbizonyosodniuk, hogy legyen mögöttük utánpótlás. Ford és Gaines is jó játékos, és korrekt helyen választották őket ki, viszont a draft előtt kevesen tippelték volna, hogy feléjük fordul majd a Chiefs.

Sokkal inkább a támadófalról kellett beszélni, ahonnan Albert, Asamoah és Schwartz is távozott, ehhez képest csak a 6. körben erősítettek Andy Reidék. A kanadai liga legnagyobb tehetségének tartott Duvernay-Tardif idővel akár nagy fogás (steal) is lehet, belülre viszont hamarabb beépülő játékosra lett volna szükség, Fultonból ezt nehéz kinézni. Irányítóra nem igazán volt szükség, Alex Smith a draft napján lett 30 éves, és van mögötte sokat látott csere és projekt QB is. De’Anthony Thomas, szerepköre sem dőlt még el. Akár Dexter McCluster helyét is átveheti, de sokkal inkább hiányzott a KC támadógépezetéből egy klasszikusabb mélységi célpont.

Osztályzat: D+

30. Seattle Seahawks

2/13 (45) Paul Richardson, WR (Colorado)
2/32 (64) Justin Britt, OT (Missouri)
4/8 (108) Cassius Marsh, DE (UCLA)
4/23 (123) Kevin Norwood, WR (Alabama)
4/32 (132) Kevin Pierre-Louis, OLB (Boston College)
5/32 (172) Jimmy Staten, DT (Middle Tennessee)
6/23 (199) Garrett Scott, OT (Marshall)
6/32 (208) Eric Pinkins, SS (San Diego State)
7/12 (227) Kiero Small, FB (Arkansas)

A Seahawks nem hazudtolta meg önmagát, ismét a közvélekedéstől eltérő utat választottak és a tavalyi draftjukhoz hasonlóan, könnyen lehet, hogy ebből a névsorból sem fog senki egyhamar komoly szerepet kapni.

A két elkapó szerződtetése valamennyire érthető, hiszen a Kearse, Baldwin duó mellett Rice és Harvin is sérült volt az előző év nagy részében, Golden Tate pedig távozott. Vehetjük biztonsági megoldásnak Richardson és Norwood draftolását, viszont ha mindenki egészséges, akkor vajon mekkora szerepet kapnak egy alapvetően futó csapatban? A 2. kör legváratlanabb neve Justin Britt volt, egyértelmű hátsó körös tehetségnek tartotta mindenki számon. Nem lenne meglepetés ha a 6. körös Garrett Scott jobban teljesítene az edzőtáborban. Breno Giacomini távozása miatt az RT pótlás is várható volt, a tavaly már bemutatkozó Michael Bowie kiszorítása lebeghet a szemük előtt.

Cassius Marsh a harmadik számú szélső védőfalember feladatokat láthatja el, hacsak a meglepetésre nem draftolt texasi Jackson Jeffcoat ki nem szorítja. Ha tippelni kell, akkor a legtöbb játékidőt Pierre-Louis kapja első szezonjában, Pinkins pedig Chancellor állandó cseréjeként kerülhet keretbe. DT és FB poszton szinte lehetetlen elérni a végső ötvenhármat Seattle-ben.

Osztályzat: D+

29. Washington Redskins

2/15 (47) Trent Murphy, OLB (Stanford)
3/2 (66) Morgan Moses, OT (Virginia)
3/14 (78) Spencer Long, OG (Nebraska)
4/2 (102) Bashaud Breeland, CB (Clemson)
5/2 (142) Ryan Grant, WR (Tulane)
6/10 (186) Lache Seastrunk, RB (Baylor)
7/2 (217) Ted Bolser, TE (Indiana)
7/13 (228) Zach Hocker, K (Arkansas)

A Robert Griffin III-csere utolsó utózöngéjeként kezdte csak a 2. körben a draftot a Redskins, egy meglepő választással. Murphy minden bizonnyal Ryan Kerrigan cseréje lesz, ennél pedig feltétlen többet várnánk egy második körös választottól.

Sokkal jobban jártak Mosesszal, aki már az első héten átveheti a jobb oldali tackle posztot. Ez Long esetében már nem elvárás, mert bár az igazolt veteránok nem tartoznak a guard poszt fenoménjai közé, Long 3. körben túl korai választás, és eleve kevés benne a fejlődési lehetőség. Moses után Breelandben van a legtöbb fantázia, és szükség is lesz a játékára, mert a jelenlegi washingtoni CB-sorból mindenki hajlamos rá, hogy indiszponáltan játsszon.

Bolsernek a gólvonal közelében juthat feladat, Seastrunk pedig az előszezonban bizonyíthatja, hogy miért volt anno ötcsillagos toborzott, de a passzjátékban mindenképp javulnia kell. Alfred Morris is 6. körben jött, így jogosan lőttek el egy draftjogot a posztra a Rézbőrűek, ellenben rúgóra semmi szükség sem volt, és Grantnek az elkapók között is nagyot kell küzdeni, hogy felférjen a rosterre.

Osztályzat: C-

28. Atlanta Falcons

1/6 (6) Jake Matthews, OT (Texas A&M)
2/5 (37) Ra'Shede Hageman, DT (Minnesota)
3/4 (68) Dezmen Southward, FS (Wisconsin)
4/3 (103) Devonta Freeman, RB (Florida State)
4/39 (139) Prince Shembo, OLB (Notre Dame)
5/7 (147) Ricardo Allen, CB (Purdue)
5/28 (168) Marquis Spruill, ILB (Syracuse)
7/38 (253) Yawin Smallwood, ILB (Connecticut)
7/40 (255) Tyler Starr, OLB (South Dakota)

Az első négy választással ha nem is elit, de korrekt névsort hozott össze a Falcons, utána viszont nem erősítettek. Tavaly rátaláltak a Worrilow, Bartu linebacker duóra, amely végig is gürizte a szezont a pályán, míg Sean Weatherpoon személyében egy olyan LB is van a keretben, akit lehetőség szerint soha nem fognak elengedni. Az érkező négy linebacker jelent ugyan számukra némi konkurenciát (főleg Smallwood), de összességében ezzel főleg a speciális egységet erősítették. Erre nem draftolt szabadügynökök igazolásával is lett volna mód, és Ricardo Allen játékperceit is nehéz kimatekozni. Ez még elmenne, de Hageman kapcsán hasonló probléma vetül fel. Peters, Babineux és Soliai mindenképp előtte lesz, utóbbi kettő új szerződéssel ráadásul.

Jake Matthews nagyon kellett ebbe a csapatba, javulást jelent vak oldalon és Sam Baker erősségeit jobban ki tudja majd használni a fal másik oldalán. Devonta Freeman egy remek futó, több van benne, mint Quizz Rodgersben, gyorsan felnőhet Steven Jackson váltótársának. Southwardnál voltak bent a 3. körben jobb söprögetők is talán, de valakit muszáj volt szerezni DeCoud pótlására, elvégre a keretben lévő Dwight Lowery egy évig csapat nélkül készült.

Tight end és irányítósiettető nem érkezett, a harmadik nap linebacker-rohama helyett jobban tették volna, még akkor is, ha ott kicsi az esély, hogy beválik valaki.

Osztályzat: C-

27. Dallas Cowboys

1/16 (16) Zack Martin, OG (Notre Dame)
2/2 (34) Demarcus Lawrence, DE (Boise State)
4/19 (119) Anthony Hitchens, OLB (Iowa)
5/6 (146) Devin Street, WR (Pittsburgh)
7/16 (231) Ben Gardner, DE (Stanford)
7/23 (238) Will Smith, OLB (Texas Tech)
7/33 (248) Ahmad Dixon, SS (Baylor)
7/36 (251) Ken Bishop, DT (Northern Illinois)
7/39 (254) Terrance Mitchell, CB (Oregon)

Nehéz úgy varázsolni, ha egy csapat nagy részben hetedik körösökből tud válogatni. Nem is ennek szól az osztályzat, Mitchell a draft egyik utolsó választottjaként kimondottan impozánsnak számít, és Dixont, valamint Gardnert sem kell félteni ha szituációs játékosként pályára került, sőt belső védőfalemberre (DT-re) is szükség volt.

A gond ott van, hogy a Cowboys a ligautolsó védelme ellenére is támadóval nyitott. Nem állíthatjuk, hogy Leary vagy Bernadeau klasszis guard, de azt se, hogy rajtuk ment volna el az előző szezon. Ehhez képest a második kiválasztott védőjük az a Hitchens, akinél az is meglepő, hogy draftolták. Ötödik körben pedig egy 3-4. számú elkapóval gyarapodtak, talán ezt is nevezhetjük luxusnak.

Martin ettől függetlenül kiváló játékos, meg fogja a csapat érezni a jelenlétét, de a védőfalukkal fontosabb lett volna kezdeni valamit. Demarcus Lawrencért felcserélt Jerry Jones, remélve, hogy Demarcus Ware után a név szerencsét hoz, és beáldozta a csapat harmadik körét. Lawrence azonnal a gárda legveszélyesebb siettetője lett, viszont csak reménykedni tudnak a szurkolók innentől, hogy a Melton, McClain duó mellől tudni fog játszani, és a hátsó sorban beérnek a fiatalok.

Osztályzat: C-

26. New England Patriots

1/29 (29) Dominique Easley, DT (Florida)
2/30 (62) Jimmy Garoppolo, QB (Eastern Illinois)
4/5 (105) Bryan Stork, C (Florida State)
4/30 (130) James White, RB (Wisconsin)
4/40 (140) Cameron Fleming, OT (Stanford)
6/3 (179) Jon Halapio, OG (Florida)
6/22 (198) Zach Moore, DE (Concordia-St.Paul)
6/30 (206) Jemea Thomas, CB/S (Georgia Tech)
7/29 (244) Jeremy Gallon, WR (Michigan)

A Patriots draftjai az elmúlt években néhány nagy találat mellett rengeteg elvesztegetett korai választásról szóltak, és a mostani korosztály is hasonló sorsra juthat. Egy élcsapat esetében nehéz meghatározó játékosokat húzni, hiszen kevés a hiányposzt. A három támadófalember így főként a hosszú kispadot biztosíthatja, a kérdés, hogy van-e bennük lehetőség, hogy idővel megszorítsák a kezdőket. Első ránézésre nem nagyon, talán Storkot leszámítva. James White majd Blount játékidejét örökölheti meg esetleg, egyelőre három futó van előtte a rangsorban, így az aktív keretbe is nehéz lesz bekerülni. Ez a hátsó hármasra is igaz, de a játékosokkal nincs probléma, önmagukban ígéretesnek tűnnek ahhoz képest, ahol választották őket.

A névsor megítélése természetesen az első két választotton múlik majd. Easley a legkockázatosabb első körös választás volt, mindkét térdében elszakadt már a szalag az elmúlt három évben, legutóbb az 5. fordulóban. Ilyen háttérrel a belső irányítósiettető harcban lehet az év újonca díjért, de az is lehet, hogy alig látjuk majd a pályán. Teljesen egészségesen Easley hozni tudja a 12. választott Aaron Donald-szintjét, de két térdműtét után nem ritka, hogy előbb-utóbb egy harmadikra is sor kerül. Ha ezt megússza, akkor Wilfork párjaként komoly pusztítást tud majd végezni.

Garoppolo felemás helyzetben van. Pozitív, hogy első évében várhatóan nem kell vezetnie egy NFL-támadósort, ugyanakkor nem lesz egyszerű Brady helyére lépni, ha tényleg ő a franchise új embere. Ryan Mallett távozása minden évben beszédtéma, jövő tavasszal minden bizonnyal realizálódik is. Még négy évig Brady nem fog játszani, így várhatóan meg fogja kapni a lehetőséget a másodosztály legjobbja. A klub érdeke az, hogy még évekig ne lássuk a pályán, ilyen szempontból pedig nehéz az osztályzatba pozitívként beszámítani a picket, de az ő leigazolásával nem is a draftot akarták megnyerni a Hazafiak.

Osztályzat: C

25. New York Giants

1/12 (12) Odell Beckham Jr., WR (LSU)
2/11 (43) Weston Richburg, C (Colorado State)
3/10 (74) Jay Bromley, DT (Syracuse)
4/13 (113) Andre Williams, RB (Boston College)
5/12 (152) Nat Berhe, SS (San Diego State)
5/34 (174) Devon Kennard, OLB (USC)
6/11 (187) Bennett Jackson, CB (Notre Dame)

Beckham egy nagyon hasznos elkapó lehet Cruz és Randle mögött/mellett és sokban hasonlít is újdonsült csapattársaira. Hakeem Nicks elmúlt évekbeli önmagához képest mindenképp előrelépés az ő csapatba állítása, és egy újabb potenciális 1000 yardos elkapót üdvözölhet Eli Manning. Kelleni is fognak a yardjai nagyon, mert tight endet egyáltalán nem hoztak Coughlinék, ezzel az NFL legsilányabb TE-felhozatala immár a Giantsé.

Van viszont center, így nem kell azon izgulni, hogy J. D. Walton vissza tudja-e nyerni régi formáját. Érdekes lesz mennyi szerepet szánnak Andre Williamsnek David Wilson és Rashad Jennings társaságában. Az NCAA-ben tavaly 2177 yardot teljesítő igásló akár a kezdőcsapatba is bekerülhet, annak ellenére, hogy nem számítottunk rá előzetesen, hogy komoly konkurencia érkezik a futók közé. Jay Bromley neve a semmiből pattant ki a 3. körben, tőle azt várják, hogy majd Cullen Jenkins helyett oldja meg az irányítók védőfal közepéről érkező siettetését. Ha ez megtörténik, nem fog senkit érdekelni, hogy hátsó körös prospect volt. Kennardnak nincs nagy konkurenciája a keretbe kerülésért, Berhe is reménykedhet, Jacksonra inkább ne fogadjunk.

Osztályzat: C