Újabb Inter-öngól?

Andrea Poli a Juventusé. Próbáltam húzni-halasztani ezt a posztot, reménykedtem a végsőkig, hogy végül csak megjön Morattiék esze, de hiú ábránd volt. Most pedig maradt a döbbenet és a keserűség.Még mindig nehéz belenyugodnom... Andrea Poli a Juventusé. Próbáltam húzni-halasztani ezt a posztot, reménykedtem a végsőkig, hogy végül csak megjön Morattiék esze, de hiú ábránd volt. Most pedig maradt a döbbenet és a keserűség.Még mindig nehéz belenyugodnom...

Tudom, nem mindenki élte meg hasonlóan, hogy végül nem véglegesítettük a fiatal középpályást, nekem viszont (ahogy többször említettem is értékelőkben) nagyon hamar a szívembe lopta magát Andrea. Hosszú sérülése (még úgy igazoltuk, akkor szkeptikus is voltam...)utánugye csak téltől tudott stabilan játszani,onnantól viszont egyike volt a kevés üde színfoltoknak a csapatban. Sok labdát szerzett, lelkes volt, mindig kifulladásig hajtott, és látszott, hogy a technikájával sincs gond, röviden: van benne kakaó. Nagyon vártam az új alapozást, hogy ha teljesen egészségesen végigcsinálja, vajon mit is hoz ki belőle Stramaccioni, vagy hogy ő mit hoz ki saját magából. Már nem tudjuk meg... És valószínűleg ennek okát sem, a hivatalos indoklás szerint nem tudtak a felek megegyezni az árban, ez viszont nekem sántít. Ahol egy Lucasra 30 milliót rááldoznak, ott érjen már meg Itália egyik legtehetségesebb, fiatal (még mindig csak 22 éves) fedezete 5-6 milliót. Így pedig inkább odadobtuk a riválisoknak, hát persze, hogy a legokosabban és legjobban igazoló, már amúgy is rohadt erős csapat húzza be... Persze a Mercatonk tükrében ez alépés abszolútnem meglepő.

Szentimentális dolog, meg innen Magyarországról furán is hathat, de azért annak is örülnék, ha több olasz szaladgálna kék-feketében, természetesen benne (és mondjuk Ranocchiában) láttam azt, aki ilyen téren is Inter-szimbólummá válhat az évek folyamán, így persze ez az illúzióm is semmissé vált. Nem látok a jövőbe, nem tudom, mi lesz a sorsa hosszú távon. Az is lehet, hogy az egész okfejtésem egy baromság, és menni fog a levesbe, ha így történik, akkor is baromira fogom sajnálni, mert úgy érzem, letett annyit az asztalra, hogy végleg leigazoljuk.

A magam részéről innen csakis a legjobbakat tudom neki kívánni, remélem beváltja azt a reményemet, hogy egyszer az olasz válogatott középpályájának meghatározóalakja lesz, ha már nálunk erre nem kapott esélyt...

Végezetül pedig jöjjön egy videó az egyik legjobb meccséről, és az egyetlen (ám annál szebb) góljáról, amitnerazzurróként szerzett(2:22-től):

Forza Andrea!