A Népsport 1974. szeptember 16-i számában írt az ellenfelekről, némileg meglepő volt, hogy Plovdivban inkább aggódtak, Szófiában pedig bizakodtak a sorsolást követően, az ember éppen fordítva gondolta volna. Meglepetésnek számított, hogy a Rába ETO plovdivi UEFA-kupa-ellenfele 2–0-s vereséget szenvedett a bajnokságban a tirnovói Etir együttesétől. A vasutascsapat edzője, Ivan Manolov így minősített: „Gyatra munka…” Nem mellékes, hogy egyébként Manolov érdemének tulajdonították a plovdiviak jó szereplését, kiemelve, hogy tetszetős futballt játszanak. A Dózsa ellenfele, a nyolc válogatottal felálló, 12-szeres bajnok szófiai Levszki 4–2-re megnyert bajnokiját követően az edző, Dimitar Doicsinov nem rejtette véka alá véleményét: „Az újpesti lila-fehérek ellen közel sem szabad annyit könnyelműsködnünk, mint az első félidőben. A magyar bajnokkal szemben ugyanis nehezebb lenne megfordítani az eredményt.”
Az FTC ellenfele, a Cardiff City menedzsere, Jimmy Andrews tisztelettel beszélt a magyarokkal kapcsolatos futballélményeiről: „Az a bizonyos 6:3-as magyar–angol mérkőzés fordulópontot jelentett az életemben. Akkor a West Ham fiatal játékosa voltam és társaimmal együtt néztük meg a híres magyar válogatottat. Utána napokig arról a csodálatos játékról, a labdarúgás számunkra új feladatáról beszéltünk. Most még mindig az akkori magyar iskolának és az azzal párosuló korszerűbb játéknak vagyok a híve.” Az angol liga utolsó, azaz 22. helyén álló Cardiff a Bristol Citytől elszenvedett 1–0-s vereség után utazott az Üllői útra.
A walesiekkel ellentétben a nápolyiak jó formában készültek a Videoton ellen, két középpályásra, Andrea Ormandinire és Antonio Julianóra a válogatottban is számítottak. Nagy várakozás előzte meg az Intertől Nápolyba költöző, ugyancsak válogatott Tarcisio Burgnich bemutatkozását. Örültek, hogy nem lengyel, NDK-beli, vagy akár jugoszláv csapattal hozta őket össze a sors. Szerintük: „A magyar klubcsapatok szemre tetszetős futballt játszanak, technikailag képzettek, iskolázottak, de nem olyan veszélyesek, mint az említett nemzetbéli együttesek.”
A Ferencvárost hideg zuhanyként érte a bajnokságban a Videotontól elszenvedett Üllői úti 3–2-es vereség. Dalnoki Jenő edzőnek fejtörést okozott, hogy az UEFA eltiltása miatt nem játszó Martos Győző és Juhász István helyén kit küldjön pályára, aztán Viczkó Tamás és Takács László mellett döntött. Újpesten bíztak a továbbjutásban, akárcsak Győrben, ahol Hriszto Bonev semlegesítésére összpontosítottak. A Videoton edzője, Kovács Ferenc nem tagadta: „Nagyon jól jött a nagy erőpróba előtt a szombati, Ferencváros elleni győzelem. Remélem, sikerül az ismert és jó játékerőt képviselő Napoli otthonában jó eredménnyel rajtolni.”
Az Újpest és a Fradi rajtolt jól, a Dózsa idegenben 3–0-ra verte meg bolgár ellenfelét, az FTC 2–0-ra a Cardiff Cityt. „A Dózsa nagyszerűen lelassította a játékot. A kezdeti bizonytalankodás után egyre inkább feljavult, folyamatosabb, pontosabb volt az összjátéka. Egyénileg is bátran kezdeményeztek.” Az FTC 2–0-s győzelme után a Népsport ezt írta: „A Cardiff nagyon szerény képességű együttes, legalábbis most ezt mutatta.” Ami az egyéni teljesítményeket illeti: „A középpályán található a két legjobb zöld-fehér játékos. Takács jól helyettesítette Juhász Istvánt, sokat vállalt magára, látványosan szerelt, ügyesen játszott. Ugyanezt kell elmondani Nyilasiról is, aki szerzett egy gólt, a másikban pedig aktív közreműködő volt.” A walesiek edzője, Jimmy Andrews nem keseredett el: „Hazai környezetben minden lehetséges.”
A Győr úgy kapott ki 3–1-re, hogy vezetett Plovdivban, a tudósítás leszögezte: „A győri zöld-fehéreknek nehéz dolguk lesz a visszavágón”, a Videotont a 2–0-s vereség után legalább vigasztalhatta a tudat: „Egyenrangú ellenfél volt.”
A visszapillantásban Várhidi Pál Horváth József fejes gólját sorsdöntőnek tartotta: „Ezután ugrásszerűen feljavultak középpályásaink, sokat mozogtak, jól passzoltak és átvették a játék irányítását.” A győriek edzője, Farsang Ferenc a vereség ellenére meglepően optimistának bizonyult: „Ezt az együttest Győrött meg kell vernünk, tovább kell jutnunk!” A Videoton trénere, Kovács Ferenc a vereség okát abban látta, hogy „két nagy helyzetet nem tudtunk kihasználni, ez döntő volt. Fordulatot jelentett az is, hogy szünet után a 40. másodpercben egy 18 méterről küldött labda a kapufa éléről a hálóba vágódott.” Azért azt is elmondta, hogy a második gól előtt Luigi Pogliana legalább kétméteres lesről indult… Hozzátette, ha az első félidőben vezetést szerez együttese, vélhetően továbbjut.
A fradisták szemére vetették, hogy kevés gólt szereztek, minimális a kétgólos előny. Ezt a nemzedékváltással magyarázták, ám Dalnoki dohogott: „Azt a feladatot kapták, hogy minden erejükkel harcoljanak, s az utolsó percig tartsák be a taktikai utasításokat. Sajnos, csak kevesen tették meg.”
A visszavágók előtt Újpesten biztosak voltak a továbbjutásban, a Fradinál a sok sérülés okozott gondot, ráadásul: „Nyilasi az ifiválogatott franciaországi portyáján fegyelmezetlenkedett, s az MLSZ tilalma értelmében december 31-ig nem utazhat külföldre.” Farsang bízott az ETO-ban: „Minden attól függ, hogy a fiúk meg tudják-e ismételni a plovdivi első harminc percet. Ha igen, akkor megszerezhetjük a továbbjutáshoz szükséges arányú győzelmet.” A Vidi szakvezetője, Kovács Ferenc nem rejtette véka alá: „Nagyon szeretnénk továbbjutni, s ehhez az első félidőben legalább egy gólt kell szereznünk.”
Az Újpest lemosta a Levszkit (4–1), Várhidi a 70. percben becserélte Törőcsik Andrást, akinek „néhány labdaátvételén és cselén látszott a tehetség”. Az FTC Cardiffban ugyancsak 4–1-re nyert, a Népsport dicsért: „A Ferencváros játékáról csakis elismerő hangon lehet beszélni.” Takács László játéka emelkedett ki a középpályán. A Győr 3–1-re legyőzte a Lokomotiv Plovdivot, ezzel ledolgozta hátrányát, a hosszabbítás sem hozott döntést, a 11-es rúgások során Nedialko Sztamboliev lövését kivédte Földes Dénes, ezzel az ETO továbbjutott. Csak a Videoton esett ki, a kinti kétgólos vereség után csupán egy ikszre (1–1) futotta a Sóstói Stadionban.
Akkoriban természetes volt, hogy három együttesünk is állva maradt az első fordulót követően. Igaz, a Győr és a Videoton az első kört a 32-es táblára kerülésért vívta.
Levszki Szpartak–Újpesti Dózsa 0–3 (0–1) 1974. szeptember 18., Szófia, BEK, 1. forduló, 1. mérkőzés Gerena Stadion, 30 ezer néző, vezette: Baucek (csehszlovák) Gólok: Horváth (29.), Bene (58.), Dunai II (76.) |
Ferencváros–Cardiff City 2–0 (1–0) 1974. szeptember 18., Budapest, KEK, 1. forduló, 1. mérkőzés Üllői út, 25 ezer néző, vezette: Buzek (osztrák) Gólok: Nyilasi (15.), Szabó (80.) |
Napoli–Videoton 2–0 (0–0) 1974. szeptember 18., Nápoly, UEFA-kupa, 1. forduló, 1. mérkőzés Stadio San Paolo, 80 ezer néző, vezette: Bonet (máltai) Gólok: Massa (46.), Pogliano (70.) |
Lokomotiv Plovdiv–Rába ETO 3–1 (2–1) 1974. szeptember 18., Plovdiv, UEFA-kupa, 1. forduló, 1. mérkőzés Lokomotív Stadion, 30 ezer néző, vezette: Kontesz (ciprusi) Gólok: Bonev (30.), Kurbanov (33.), Kjucsukov (80.), illetve Glázer (24.) |
Újpesti Dózsa–Levszki Szpartak 4–1 (1–1) 1974. október 2., Budapest, BEK, 1. forduló, 2. mérkőzés Megyeri út, 15 ezer néző, vezette: Bakanidze (szovjet) Gólok: Bene (13., 69.), Dunai III (55., 65.), illetve Vojnov (19.) |
Cardiff City–Ferencváros 1–4 (0–0) 1974. október 2., Cardiff, KEK, 1. forduló, 2. mérkőzés Ninian Park, 7 500 néző, vezette: Rion (belga) Gólok: Dwyer (82.), illetve Takács (51.), Szabó (58.), Pusztai (68.), Máté (90.) |
Videoton–Napoli 1–1 (1–1) 1974. október 2., Székesfehérvár, UEFA-kupa, 1. forduló, 2. mérkőzés Sóstói Stadion, 10 ezer néző, vezette: Frickel (nyugatnémet) Gólok: Wollek (9.), illetve Braglia (19.) |
Rába ETO–Lokomotiv Plovdiv 3–1 (3–1, 3–1, 3–1) 1974. október 2., Győr, UEFA-kupa, 1. forduló, 2. mérkőzés Vagongyári pálya, 10 ezer néző, vezette: Taylor (angol) Gólok: Sebők (24.), Pénzes (25.), Glázer (28.), illetve Kicsekov (4.) |