Tarzan, az olimpiai bajnok – 120 éve született Johnny Weissmuller

Rendkívül szegény bánáti sváb családba született az azóta Temesvárhoz csatolt Szabadfalván (Freidorf) 1904-ben, de amikor hét hónaposan, kivándorló szüleivel az SS Rotterdam fedélzetén befutott az amerikai Ellis Island kikötőjébe, már Párdányt jegyezték fel születési helyeként. Temesvár ma Románia, Párdány (Medja) Szerbia része, akkor mindkettő az Osztrák-Magyar Monarchia magyar területéhez tartozott – itt látta meg a napvilágot minden idők egyik leghíresebb és legnagyobb hatású úszója, Johnny Weissmuller, a szabadfalvi Szt. Rókus templom tanúsítványa szerint: Weissmüller János, akit otthon Johann-nak vagy Hansinak hívtak.

Nyolcvan évvel később elszegényedve, hosszú súlyos betegséget követően, már-már elfeledve hunyt el Mexikóban, egy acapulcói idősek otthonában, ám Valle de la Luz-i temetésén megjelent az amerikai felső tízezer színe-java, hogy mást ne említsünk: Ronald Reagan elnök, Ted Kennedy szenátor és maga Csita, a csimpánz. (Pontosabban a Tarzan-filmek összesen 16 csimpánz szereplőjének legismertebbje, Jiggs IV, neki a déd- és a nagyapja is „játszott” Weissmullerrel, akinek halálakor 52 éves volt, végül 79 évesen, 2011 karácsonyán veseelégtelenségben hunyt el…)

A semmiből jött és semmivé lett, de a köztes évtizedekben Johnny Weissmuller világszerte ünnepelt sztár volt. Verhetetlen élsportoló, irigyelt színész, Tarzan és Jungle Jim, sármőr és szerető, ötször (színészek, énekesek, modellek, természetesen) házasodó, igazi amerikai celeb.

Ahhoz képest, hogy vézna, beteges kisfiúként orvosi tanácsra kezdett el úszni… Tizennyolc évesen az edzések mellett úszómesterként dolgozott, majd 190 centisen és 95 kilósan ő lett az első ember, aki egy percen belül teljesítette a 100 gyorsot (1922 júliusában a nagy előd, a hawaii olimpiai bajnok Duke Kahanamoku 1:00.4-es világcsúcsát szorította le 58.6-ra), miután kifejlesztett egy speciális úszó mozdulatsort, amelyet később Weissmuller-, sőt Tarzan-stílusnak is hívtak. Párizs háromszoros és Amszterdam kétszeres bajnoka (100 gyorson az Európa-bajnok egri legenda, Bárány István lett az ezüstérmes, 4x 200-as gyorsváltónk pedig a Weissmullerrel mint befejező emberrel győztes amerikaiak mögött negyedik), akit sohasem vert meg senki, 67 világrekordig jutott 50 yardtól fél mérföldig, és 52-szer volt amerikai bajnok. Ki tudja, 1932-ben Los Angelesben, még mindig csak 28 évesen mire vitte volna, ha pénzdíjas fellépései miatt nem minősítik profinak, és nem gátolják meg abban, hogy harmadik olimpiáján is részt vegyen. (Pedig eredetileg ahhoz igazította volna a visszavonulását, ha azt tapasztalja, hogy már senki sem kér tőle több autogramot, ettől azonban később sem kellett tartania…)

Az 1924-es olimpiai válogatóra nála alig több mint egy évvel fiatalabb testvére, Peter irataival nevezett, mert a szabadfalvi fiú ekkor még nem volt amerikai állampolgár, ám a már az Egyesült Államokban 1905-ben megszülető öccse igen. Párizsban a legenda szerint akkora volt a fölénye, hogy a 400 m előfutamát kizárólag lábtempókkal nyerte meg, de ez természetesen képtelenség (mint ahogyan később is nehéz lehántani a hollywoodi celebgyárban fogant írásokban a valóban megtörtént eseményekről a színezést), vélhetően csak az utolsó métereken szórakoztatta ezzel a nézőket.

Párizsban a bronzérmes vízilabdacsapatban is megmártózott a medencében, a tornát az úgynevezett Bergvall-szisztéma szerint játszották, ami annyira bonyolult, hogy részletesebben kár is lenne belemenni. A lényeg, hogy először lement egyenes kieséssel a verseny, ezt megnyerték a franciák. Majd legyőzöttjeik játszottak egy újabb tornát: ezt és az ezüstérmet megnyerte Belgium. Majd a franciák és a belgák többi legyőzöttje újabb meccseket játszott a bronzért – ebben győzött és lett olimpiai érmes a Weissmullert is soraiban tudó Egyesült Államok. Négy évvel később aztán a későbbi ezüstérmes magyarok elleni negyeddöntő jelentette a végállomást. „Amszterdamban a magyarok sakk-mattá tettek. Folyton kerestük az ollót, mert a magyar csapat gyors volt és jól váltott. Nem úsztak azok sokat, egyszerre talán csak tíz yardot. Mire érvényesült volna az én nagyobb gyorsaságom, már leadták a labdát. Ha meg nálam volt a labda, mire lövőhelyzetbe kerültem, már rajtam volt valaki. Sohasem lehetett tisztán lőni mellettük” – nyilatkozta 1940-ben a Nemzeti Sportnak.

Ekkor már Hollywood csillaga volt, Edgar Rice Burroughs örök Tarzanja (pedig mindössze 12 filmben játszotta el az őserdő urát), 1932-ben forgatta a Tarzan, a majomember című első epizódot, 1948-ban az utolsót, majd a nagy sikerű Jungle Jim televíziós sorozat címszerepét alakította további 13 filmben 1954-ig. A kezdetekre így emlékezett: „A stúdióigazgató hívott, hogy legyek én Tarzan. Felmásztam a fára, és egy lábon ugráltam az ágon. Másnap közölték velem, hogy színész vagyok.” Nem mellesleg filmbeli partnerét, Jane-t a csodás Maureen O’Sullivan alakította – a Golden Globe-díjas színésznő, Mia Farrow édesanyja.

Johnny Weissmullerről senki sem mondott rosszat soha, kollégái is nagyon kedvelték, a NOB is a tenyerén hordta, miközben nemcsak a medencében és a vásznon, hanem vízimentőként is nagyot alakított: 1927-ben Chicagóban, már olimpiai bajnokként, egy szörnyű Michigan-tavi hajóbaleset után, amelyben 27-en lelték a halálukat, tizenegy embert mentett ki a vízből…

Tarzan nemcsak öt feleségét (köztük a világszép mexikói Hollywood-sztárt, Lupe Vélezt), hanem az egész világot meghódította, még Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió pártfőtitkára is úgy emlékezett vissza, hogy a háborúban a német csapatoktól zsákmányolt Tarzan-filmeket nézett egyetemistaként, és a vetítések után az egész kollégium zengett a Tarzan-üvöltésektől…

A híres hang pontos „összetételét” homály fedi, az biztos, hogy a kor színvonalán profi keverés, állítólag a jódlizó Weissmuller (sváb édesanyjától tanulta, saját bevallása szerint hosszú hónapokba telt elsajátítani, de végül tökéletesen ment neki), a hegedű G hangja, egy kutya morgása és egy hiéna vonyítása ötvöződik benne – de „Jane” O’Sullivan egy interjúban mindent cáfolt, mondván, nincs szó mixről, a hang partnere természetes produkciója volt. Neki igazán elhihetjük.

Kamera elé egy kisebb szerepben 1976-ban állt utoljára, hetven felett folyamatosan romlott az egészségi állapota, miután eltörte a csípőjét és mindkét lábát már sosem gyógyult meg teljesen, ráadásul egy vizsgálat súlyos keringési és szívbetegségére is fény derített.

A végszó igazán stílszerű volt: a 120 éve született Johnny Weissmuller mexikói temetésén 1984-ben nemcsak 21 lövésből álló díszsortűz, de három Tarzan-üvöltés is búcsúztatta a 20. századi sport és Hollywood emblematikus figuráját.