Nagy elődök nyomdokaiba lép a Bundesligában Lőw Zsolt

Nem indult fényesen Lőw Zsolt vezetőedzői karrierje Németországban, hiszen szerda este az RB Leipzig kiesett a VfB Stuttgart elleni Német Kupa-elődöntőben (1–3), így a csapat az idényben már biztosan nem szerezhet trófeát. Talán túlságosan is álomszerűnek tűnt, hogy a harmadosztályú Arminia Bielefeld elleni berlini döntőben néhány hét edzősködéssel eléri azt, ami 52 év alatt csak egyetlen magyar edzőnek sikerült: címet szerezni a német futballban. A 2012 óta másodedzőként, az elmúlt hónapokban pedig a Red Bull globális futballfejlesztésénél Jürgen Klopp-pal együtt dolgozó, 25-szörös magyar válogatott labdarúgó Bundesliga-bemutatkozására szombaton kerül sor, a Hoffenheimet fogadja az RB Leipzig. Összesen hét mérkőzése lesz arra, hogy elérje az évad előtt kitűzött és a bemutatkozásakor megismételt célt, bejuttatni a Bajnokok Ligájába a lipcseieket.

A Hoffenheim ellen muszáj nyernie az RB Leipzignek

Korábbi csapata ellen kezdi vezetőedzői pályafutását a Bundesligában Lőw Zsolt. A harmadosztályban, 2006 nyarán csatlakozott a Hoffenheimhez, és két feljutást követően a szenzációsan induló, sokáig a tabellát is vezető együttesben az élvonalban is pályára lépett 2008-ban. Az RB Leipzig sorsolása alapján számos bravúrra szükség lesz ahhoz, hogy a hátralévő hét fordulóban elérje a Bajnokok Ligája-indulást jelentő negyedik helyet, és a néhány, nyerhetőnek vélt mérkőzés közé biztosan besorolható a sinsheimiek elleni. A Hoffenheim a 14. helyen áll, de a lipcseiek a top tízen kívül már csak a Werder Bremennel (jelenleg 12.), az utolsó Holstein Kiellel, valamint a VfB Stuttgarttal (11.) csapnak össze, utóbbi simán kiejtette a kupa elődöntőjéből szerda este, Lőw Zsolt bemutatkozó meccsén (1–3). A győzelem kötelező, ráadásul a visszavágás vágya is fűtheti a Leipziget, hiszen novemberben a Hoffenheim eseménydús meccsen 4–3-ra győzött hazai pályán.

A Bundesliga 1963-as elindulása óta ő a hetedik magyar, aki vezetőedzőként irányít. Először Csaknády Jenő kapta meg a bizalmat, rögtön az első idényben. Már 1956-os Magyarországról távozása előtt is edzősködött a Csepelnél, ezt Németországban is folytatta, az 1. FC Nürnbergnél már német állampolgárként dolgozott, először 1964 nyaráig, s a 9. helyen végzett vele a csapat. Egy év szünetet követően ismét Nürnbergben dolgozott, a 6. helyezést, valamint a Német Kupa-elődöntőt azonban gyengébb idényrajt követte, így 1966 őszén Vincze Jenő váltotta a kispadon. A két világbajnokságon is résztvevő, 1934-ben az Egyiptom elleni nyolcaddöntőben gólt szerző, majd az 1938-as világbajnokságon ezüstérmet szerzett magyar válogatott oszlopos tagja játékosként debreceni és újpesti futball-legenda lett. Edzőként négy meccs jutott neki a Nürnberg élén, előtte és utána alacsonyabb osztályokban dolgozott Németországban.

Időrendben persze Vincze Jenő előtt bemutatkozott a Bundesliga színpadán egy másik vb-ezüstérmes magyar válogatott játékos is. Lóránt Gyula, az Aranycsapat legendás hátvédje 1965 nyarán az 1. FC Kaiserslautern kispadjára ült le, egy 15. és egy nagyszerű 5. helyet követően pedig a Duisburgéra, amellyel a 7. helyen végzett 1968-ban. A Kaiserslauternhez visszatért 1969 és 1971 között, de dolgozott ezután egy idényt az 1. FC Kölnnél, kettőt-kettőt a Kickers Offenbachnál, az Eintracht Frankfurtnál, a Bayern Münchennél és a Schalkénál. Összesen 347 meccs jutott neki a Bundesligában edzőként, ezzel természetesen rekorder, kis megszakításokkal 15 éven át edzősködött a német élvonalban. Legjobb bajnoki helyezése két 4. hely, a Kölnnel 1972-ben és az Eintracht Frankfurttal 1977-ben. A Német Kupában nem volt szerencséje, összesen öt elődöntőből búcsúzott csapataival (kétszer az Offenbachhal, egyszer-egyszer a Kaiserslauternnel, a Kölnnel és a Schalkéval), míg Európában a Frankfurttal elért UEFA-kupa-negyeddöntő a csúcs 1978-ból. Mint ismert, legnagyobb sikerét Görögországban érte el, a német munkái között 1976-ban bajnok lett a PAOK-kal, és második időszakát töltötte a szaloniki klubnál, amikor 1981 májusában szívinfarktust kapott a kispadon az Olympiakosz elleni mérkőzésen, és ennek következtében tragikus hirtelenséggel, 58 évesen elhunyt.

Akkor sem maradt magyar edző nélkül a Bundesliga, amikor Lóránt Gyula a hetvenes évek közepén a PAOK-ot irányította. Bédl János karrierje elején a Sliema Wanderersszel nyert máltai bajnoki címet és kupát, és volt a szigetország szövetségi kapitánya is. Az Egyesült Államokban is dolgozott, mielőtt 1971-ben elkezdődött németországi időszaka, az 1974–1975-ös volt az egyetlen idénye a Bundesligában. Októberben vette át a kiesés ellen küzdő Wuppertaler SV irányítását, de csodát nem tett, 24 meccsen egy győzelem, hat döntetlen és 17 vereség volt a mérlege, nem lehetett más következménye, mint a kiesés és az edzőváltás. Az 1971–1972-es idény végén második helyre vezette a Rot-Weiss Essent a másodosztályban, de csak egy évvel később jutott fel a csapat az első osztályba, már nem vele. Később a Borussia Dortmundot is irányította a másodosztályban, amellyel a 4. helyen végzett, a nyolcvanas években pedig ismét az Essennél, majd az Oberhausennél is tevékenykedett a második vonalban.

Az Aranycsapat időszakában két mérkőzés is jutott a válogatottban Csernai Pálnak, s bár belőle nem futballistaként lett legenda, edzőként sikerült túlszárnyalnia Lóránt Gyulát. Pedig az akkor az Eintracht Frankfurtot irányító edző eredetileg másodedzőjeként tekintett Csernai Pálra. Amikor a Bayern München edzőt cserélt a Frankfurttal, folytatták a közös munkát Bajorországban is, ám a Fortuna Düsseldorf elleni 7–1-es vereség volt Lóránt Gyula utolsó meccse a müncheni kispadon, Csernai Pállal pedig nagyszerű sikerkorszak indult el 1978 végén. Az évadot a 4. helyen zárta a többek között Sepp Maiert, Klaus Augenthalert, Karl-Heinz Rummeniggét és Paul Breitnert is felvonultató csapattal, a kiírás végére pedig létszám felettivé tette minden idők egyik legjobb csatárát, Gerd Müllert. A Nemzet bombázója Csernai Pál elmondása szerint gyakran ittasan járt edzésre, és az idősebb játékosok klikkesedését is szervezte az öltözőben. A történelem Csernai oldalára állt, 1980-ban és 1981-ben is aranyérmet ünnepelt a Bayern München a Bundesligában, köszönhetően a magyar szakemberről elnevezett Pál-rendszernek is, amelynek lényege a Belgiumban eltanult, akkor még kevésbé használt területvédekezés volt. A Bayern 1982-ben bronzérmes lett, de megnyerte a kupát, valamint bejutott a BEK-döntőbe, igaz, ott az Aston Villa legyőzte 1–0-ra. A Bayernt 1983-ig irányította, később a Dortmundnál, a Frankfurtnál és a Herthánál is megfordult minden idők legsikeresebb magyar Bundesliga-edzője.

Dárdai Pál 24 évvel Csernai Pál után ült le a berliniek kispadjára, miután játékosként is eltöltött ott másfél évtizedet. Első idényében megmentette a kieséstől a klubot, majd 7. és 6. helyen végzett vele, így az Európa-liga csoportkörét is megjárta. Először 2019-ben menesztették, hogy aztán 2021-ben is visszatérjen tűzoltóként. Két évvel később is azért hívták vissza a kispadra, ám akkor már ő sem tudott segíteni, de megtörhetetlen jellemét bizonyítja, hogy a másodosztályban is folytatta a munkát a reménytelenül rosszul irányított klubnál.

A hőskorban is dolgoztak magyarok Németországban

A német labdarúgás már a Bundesliga 1963-as megalakulása előtt is vonzó célpontja volt a magyar edzőknek. Legjobb tudomásunk szerint az egységes országos bajnokság létrejötte előtti időszakban harminchat magyar szakember dolgozott hosszabb-rövidebb ideig, magasabb-alacsonyabb szinten a német labdarúgásban. Közülük többen is szép sikereket értek el. A legnevezetesebbet Dombi Richárd, alias „Little Richard”, akinek irányításával lett története során először német bajnok a Bayern München 1932-ben. A Bécsben, a Monarchia állampolgáraként, zsidó polgári családban született Dombi Richárdot 1888. február 27-én Richard Kohn (alkalmankénti átírásban: Cohn) néven anyakönyvezték, és valójában inkább osztrák volt, mint magyar, mind a hat válogatott mérkőzését osztrák színekben játszotta (ebből négyet éppen Magyarország ellen), de önmagát következetesen magyarnak vallotta, miután 1910-től Magyarországon teljesített katonai szolgálatot, és amikor a Wiener AC és az Austria Wien után az MTK-hoz szerződött, felvette a Dombi (a sajtóban időnként Domby) nevet. További magyar edzői sikerek a Bundesliga előtti német futballban: Konrád II Kálmán német bajnoki elődöntős, vagyis harmadik–negyedik helyezett lett 1928-ban a Bayern Münchennel, Konrád I Jenő délnémet bajnok és német bajnoki elődöntős (mindkettő 1932-ben) a Nürnberggel, amellyel Schaffer Alfréd 1934-ben, Orth György pedig 1938-ban lett bajor birodalmi bajnok. Csaknády Jenő pedig délnyugat-német bajnoki címet nyert 1961-ben a Saarbrückennel. B. Z.