Minden idők 6. legdrágább igazolása ENZO FERNÁNDEZ (Fotó: Getty Images)

Az angol bajnokság klubjai rekordnak számító 922 millió eurót fordítottak játékosigazolásra januárban, ami csaknem kétszerese a korábbi, 2018-as 486.5 millió eurós csúcsnak és csaknem háromszorosa az ezen időszakban tavaly elköltött 333.75 millió eurónak. A Premier League egyesületei már a nyári időszakban is csúcsot döntöttek a 2.175 milliárd (!) euróval, így természetesen a 2022-2023-as idényben elköltött, összesen 3.097 milliárd euró is abszolút rekordnak számít.

Tovább nyílik az olló – Thury Gábor jegyzete

„Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően az angol klubok lekörözték európai vetélytársaikat. A januári átigazolási időszakban a Premier League egyesületei háromszor annyit költöttek, mint a másik négy topliga klubjai együttvéve – hívta fel a félelmetes aránytalanságra a figyelmet Calum Ross, a Deloitte könyvvizsgáló és tanácsadó cég Sports Business Group (Sporttanácsadás Csoportjának) igazgatóhelyettese a Planet Sportnak nyilatkozva. – A jelenség mögött több tényező húzódik meg. Az egyik legfontosabb, hogy a topbajnokságok közül csak a PL-ben növekedett a médiajogokból származó bevétel, egy másik lényeges faktor pedig: a tulajdonosi struktúrák itt változtak úgy a leginkább, hogy a tőkeerő számottevően növekedett.”

Jó üzletet kötött a magyar bajnok Ferencváros Aissa Laidouni eladásával

Jó szemmel igazolta át a Ferencváros 2020 nyará Aissa Laidounit a Voluntaritól. A transfermarkt.com adatai alapján hatszázezer euróért szerződtetett tunéziai középpályás idővel az Európa-liga nyolcaddöntőjébe jutó zöld-fehérek alapembere lett, bekerült hazája válogatottjába, kiválóan szerepelt a katari világbajnokságon. Piaci értéke a többszörösére emelkedett, a Bundesligában szereplő Union Berlin a hírek szerint 4.1 millió eurót fizetett érte a múlt héten, ami még úgy is szép bevétel a Fradi kasszájában, hogy a transzferdíj tizenöt százaléka a román egyesületet illeti meg. A magyar élvonalbeli klubok többségének szinte elérhetetlen, hogy hasonló összegért értékesítsenek futballistát. A február 14-én záruló téli átigazolási időszakban a legtöbb pénzért eladott játékosok listájának második helyén a Kisvárda áll, amely (a transfermarkt.com szerint) hétszázezer eurót kapott Jasir Asaniért a dél-koreai Kvangdzsu FC-től, miközben a Mol Fehérvár százezer euróért értékesítette Funsho Bamgboye játékjogát a román Rapid Bucuresti-nek. Játékosvásárlásra a Mol Fehérvár költött eddig a legtöbbet. A Transfermarkt értesülései szerint a norvég Valerenga középpályását, Tobias Christensent 850 ezer euróért vásárolta ki a szerződéséből, valamint a görög Panetolikosz hondurasi középpályását, Deybi Florest százezer euróért szerezte meg. A Ferencváros négyszázezer eurót fizetett a Slovan Bratislavának a suriname-i védő, Myenty Abena szerződtetéséért, míg az azeri Qarabagtól háromszázezer euróért csatárt vásárolt, a ghánai Owusu Kwabenát. A Puskás Akadémia szintén nem sajnálta a pénzt, hatszázezer euróért igazolta át a svéd Norrköping támadóját, Jonathan Levit. (N. ZS.)

 

AZ EGYSZEMÉLYES HADSEREG

A Premier League dominanciájának fő letéteményese a Chelsea, amely 359.5 millió eurót költött összesen nyolc játékosra úgy, hogy az egyik legértékesebbet, a portugál Joao Félixet csak kölcsönben szerezte meg (egyelőre) az Atlético Madridtól 11 millió euróért. A londoniak az átigazolási időszak utolsó pillanatában „gurították a legnagyobbat”, hosszas tárgyalás és kötélhúzás után csak kifizették a Benficának Enzo Fernández kivásárlási árát, így az argentin világbajnok 121 millió euróért váltott klubot. Ez minden idők második legdrágább téli igazolásává teszi, az abszolút listán pedig a hatodik helyre repíti, Neymar (222 millió euró), Kylian Mbappé (180), Ousmane Dembélé (140), Philippe Coutinho (135) és Joao Félix (127.2) mögé. A Chelsea egyébként a Sahtar Donecktől szerződtetett Mihajlo Mudrik esetében is elérte a százmillió eurós álomhatárt... És akkor a teljesség kedvéért a londoniak további januári szerzeményei: Benoit Badiashile (38 millió euróért a Monacótól), Noni Madueke (35 millió, PSV), Malo Gusto (30 millió, Lyon), Andrey Santos (12.5 millió, San­tos), David Datro Fofana (12 millió, Molde).

 

Jókora meglepetés ugyanakkor, hogy a Premier League második legnagyobb költekezője a Southampton, amely jelenleg a tabella utolsó helyét foglalja el. Persze felfogható ez úgy is, hogy a „szentek” előremenekülnek, és a 63.25 millió eurós kiadás alapjában nem is akkora tehertétel az angol élvonalban maradás kivívásáért. Igaz, ahhoz mérve rengeteg, hogy az ezt megelőző két téli átigazolási időszakban egyetlen centet sem adtak ki erősítésre…

Százmillió eurót fizetett a Chelsea a Sahtar Donecknek az ukrán Mihajlo Mudrik (jobbra) játékjogáért (FOTÓ: GETTY IMAGES)

 

A képzeletbeli dobogó harmadik helyét a tabella másik végén, vagyis az első helyen álló Arsenal foglalja el 60.3 millió eurós költésével, ami szintén érthető a felsejlő lehetőség, vagyis a bajnoki cím megszerzése reményében.

Ugyanakkor érdemes leszögezni azt is, hogy amíg az „ágyúsok” három játékosra költötték el ezt a summát (Jakub Kiwior 25, Leandro Trossard 24, Jorginho 11.3 millió euróba került), a riválisok közül a Newcastle 45.6 millió eurót fizetett Anthony Gordonért az Evertonnak, a Liverpool pedig 42 milliót Cody Gapkóért a PSV-nek (az említett két Chelsea-csúcsszerzemény mögött ők a januári időszak harmadik, illetve negyedik legdrágább igazolásai).

És hogy még van növekedési potenciál a Premier League lehetőségeiben, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az igazán nagy klubok közül a Manchester City, a Manchester United és a Tottenham összkiadása el sem érte a 25 millió eurót... Meglehet, a Spurs leginkább a könyvelésének köszönheti a visszafogott kiadást, a spanyol Pedro Porrót ugyanis 45 millió euróért szerezte meg a Sportingtól, de a konstrukció szerint most csak ötmilliót utalt a lisszaboni félnek a kölcsön­adásért, a nyáron pedig kötelezően kivásárolja a védőt további negyvenmillió euróért.

NS-SZAKÉRTŐ: SZABADOS Gábor sportközgazdász

SEMMI MEGLEPŐ SINCS abban, hogy a Premier League klubjai uralták a téli átigazolási időszakot. Egyszerűen ekkora a gazdasági fölényük, évek óta ők költik a legtöbb pénzt. Ez főként a televíziós jogdíjakra vezethető vissza, elég megnézni, hogy a legnagyobb bevétellel büszkélkedő európai klubok listáján az első harminc legalább fele angol. A Premier League élmezőnyével csak a Real Madrid, a Barcelona, a PSG, a Bayern München és esetleg a Juventus tudja tartani gazdasági szempontból a lépést, az összes többi európai egyesület az angol élvonal második felével versenyezhet. Bevételét tekintve az Internazionale egy szinten van a West Hammel, a Milan a Leicesterrel. A helyzet valószínűleg a jövőben sem változik jelentősen. A Chelsea hosszú távú szerződésekkel játszotta ki a pénzügyi fair playt, a Manchester Cityt pedig hiába szankcionálták korábban az előírások megsértése miatt, a nemzetközi Sportdöntőbíróság felülbírálta a kizárását a nemzetközi kupaporondról. Az UEFA kezében jelenleg nincs hatékony eszköz az időnként túlzónak tűnő költekezés megfékezésére.

EURÓPA, A SZEGÉNYHÁZ

A mérleg másik serpenyőjében ül a Premier League-hez mérve szinte szegényháznak tűnő kontinens. A leginkább szembetűnő, hogy a másik négy topliga (a német, az olasz, a spanyol és a francia) képviselői közül a legnagyobb költekező a Ligue 1 harmadik helyén álló Olympique Marseille negyvenmillió euróval, ráadásul a kék-fehérek csak az új portugál csatárreménységért, a 22 éves Vitinháért 32 millió eurót tettek le a Braga asztalára. A francia egyesületek egyébként is meglepően sokat költöttek a többi bajnokság klubjaihoz képest – úgy, hogy a katari állami pénzből finanszírozott Paris Saint-Germain ezúttal be sem szállt a játékba, egyetlen futballista sem érkezett a Parc des Princes-be –, az OM-et ugyanis a Lorient (24.5 millió euró), a Lyon (24 millió) és a Nice (14 millió) követi az angolokat nem számító költési listán. Csak utánuk következik a spanyol La Ligában vitézkedő Espanyol 13.2 millió eurós kiadással, majd két Bundes­liga-klub – a Dortmund (13 millió) és az Aissa Laidounit is megszerző Union Berlin (12.65 millió) –, a „tízen túliak társaságát” pedig a Serie A rekordköltője, a Fiorentina (12.5 millió euró) zárja.

A piaci értékét tekintve hetvenmillió euróra taksált Joao Cancelo Manchesterből Münchenbe került kölcsönbe (FOTÓ: AFP)

 

A szokatlan névsor azért is jöhetett össze, mert a PSG mellett a kontinens többi nagyágyúja is spórolt a keret megerősítésén. A két spanyol óriás közül a Barcelonáról köztudott, hogy annyira a határán táncolt/táncol a FIFA Financial Fair Play szabályzatának, hogy ha akart, sem költhetett volna új szerzeményre, míg a Real Madridnál a stadionrekonstrukció, illetve a nyárra összpontosítás most is többet nyomott a latban – így egyik gárdához sem érkezett senki. A Bayern München viszont egyfajta kakukktojás: csak nála landolt a januárban klubot váltók közül a legmagasabb piaci értékű játékos: a hetvenmillió euróra taksált Joao Cancelo egyelőre kölcsönben érkezett a Manchester Citytől, és ha beválik, a bajorok a nyáron élhetnek a kivásárlási opcióval.

Pedro Porro nagy lehetőség előtt áll: a portugál Sportingtól az angol élvonalbeli Tottenhamhez került a télen, teljes vételára 45 millió euró lesz (FOTÓ: AFP)

HA BEVÉTEL, AKKOR PORTUGÁLIA

Az eddigiekből is kiderülhetett, hogy Portugália ismét több fronton érintve volt az átigazolási időszak alakulásában. A bevételi oldalon nem is lehetett kétséges a Benfica elsősége (127.8 millió euró) – a lisszaboniakat a Sahtar (100 millió euró) és PSV (81.25 millió) követi –, a listán a Braga az ötödik (32 millió), és ha a Porro-üzletet a valós bevétel szerint kezeljük, a Sporting a negyedik 45 millió euróval. Emellett az öt nagy ligán kívülről messze a Benfica költötte a legtöbbet erősítésre januárban (16 millió euró), ráadásul úgy, hogy Goncalo Guedes személyében a klubot váltók mezőnyének tizedik legmagasabb piaci értékű játékosa is nála kötött ki: a Wolverhamptontól kölcsönben érkező támadót 32 millió euróra értékeli a transfermarkt.com.

A januári bazár tehát bezárt, a ringlispíl a nyáron indul újra.

Nem mindig a legjobbak a legdrágábbak

Az átigazolási időszak 2002-es bevezetése óta a januári intervallumban is több milliárd euróért váltottak klubot a játékosok. Természetesen itt sincs teljes átfedés a legdrágább és a legjobb igazolások között, ráadásul az előbbi objektív, az utóbbi szubjektív lista. Bonyolítja az összehasonlítás lehetőségét, hogy a legdrágábbak listájának második és harmadik helyére 2023-ban két új játékos érkezett, őket a teljesség kedvéért feltüntetjük a vételár szerinti listán, de értelemszerűen nem vehetjük számításba a kvalitatív szűrésünkben. Tehát minden idők legjobb három januári igazolása a Nemzeti Sport szerint: Nemanja Vidics viszonylag ismeretlen középső védő volt, amikor mindössze nyolcmillió euróért csatlakozott a Manchester Unitedhez a Szpartak Moszkvától 2006 januárjában. Szinte azonnal tökéletes és sziklakeménységű tandembe állt Rio Ferdinanddal, idővel pedig a csapat kapitánya lett. Nyolc és fél év alatt öt bajnoki címet, egy-egy BL- és Világkupa-győzelmet ünnepelhetett, továbbá Thierry Henry, Kevin De Bruyne és Cristiano Ronaldo mellett az egyetlen játékos, akit kétszer is a Premier League legjobbjának választottak. Kétezertizennyolc januárjában Virgil van Dijkért késhegyre menő küzdelmet vívott a Liverpool és a Manchester City, a holland középső védő végül az előbbihez igazolt 85 millió euróért a Southamptontól. Még ugyanabban az évben BL-döntőbe segítette új csapatát, a következő évben meg is nyerte a Pollal a legrangosabb európai klubtornát, 2020-ban pedig oroszlánrészt vállalt abból, hogy a liverpooliak harminc év után ismét Anglia bajnokai lehettek. Emellett Világkupa-, európai Szuperkupa-, FA-kupa- és Ligakupa-győzelme is van. A minden idők egyik legjobb balbekkjének tartott Marcelo 2007-ben, 18 évesen, 6.5 millió euróért érkezett a Fluminensétől a Real Madridhoz. Támadóként is nagyszerű volt, nem véletlen, hogy a királyi gárdánál eltöltött tizenöt és fél éve alatt legendává vált, ráadásul 25 trófeájával – köztük öt Bajnokok Ligája- és hat bajnoki címmel – a Real Madrid történetének legeredményesebb játékosa.