„Romániában magyar voltam, Magyarországon meg román, ez azonban rendre erőt adott, mindig bizonyítani akartam” – foglalta össze az érzéseit és élményeit Dudás Hunor sportmenedzser.
„A történelem nekünk ezt a kártyát vetette. Hogy milyen Romániát képviselve magyar szívvel versenyezni, igazán az értheti meg, aki maga is megtapasztalta a kisebbségi létet. Nem az útlevél a döntő, hanem az, kinek mi van a szívedben” – tette hozzá Novák Károly Eduárd paralimpiai bajnok, korábbi romániai sportminiszter.
Wetzel Tamás miniszteri biztos a külhoni sportolók honosításáról azt mondta, 2011 óta ez a lehetőség óriási segítség a magyar sportnak, amit kiegészít, hogy a kormányzati támogatáspolitika révén sportműhelyek jöhettek részre szerte a Kárpát-medencében. Izgalmas esetként idézte fel Willi Orbán honosítását, aki anyai ágon lengyel, apain magyar, ő maga Németországban született, s innen kellett kibogozni, miképp veheti fel a magyar címeres mezt. A legutóbb Metzben edzősködő futball-legenda, Bölöni László most is lényegre törő volt: játékosként és edzőként is győztes akart lenni, nem keresett külső kifogásokat, ezzel tudta leginkább igazolni, hogy a magyarokra lehet számítani.