Címlapsztori: Az európai klubfutballban már nem csupán a sport hangsúlyos

A FOOTBALL BENCHMARK 2024-es értékelésben nem került új klub a dobogóra, de őrségváltás történt az élen, egy év kihagyás után visszaült a trónra a Real Madrid. A spanyol óriás stílusosan vette vissza a vezető szerepet, korábban ugyanis egyetlen klubnak sem sikerült még a vállalati értékét az ötmilliárd eurós határ fölé vinnie. A királyi gárda esetében ez most megtörtént, ami 27 százalékos gyarapodás az előző év azonos időszakához képest. A legfőbb mozgatórugót a működési bevételek 16 százalékos növekedése jelentette, amely elérte a 830 millió eurót, miközben nem elhanyagolható tényező, hogy a személyi jellegű költségek eközben 13 százalékkal csökkentek. A blancók optimistán tekinthetnek a jövőbe, mert a felújított Santiago Bernabéu Stadion a következő időszakban még nagyobb bevételeket termel a meccsnapokon, a csapat pedig továbbra is eredményes a hazai és a nemzetközi porondon is (a szombati Bajnokok Ligája-döntő és a közelgő klubvilágbajnokság busás pénzdíjjal kecsegtet), így előfordulhat, hogy a Real Madrid lesz az első futballklub, amelynek éves működési bevételei meghaladják az egymilliárd eurót.

A trónkövetelők

Noha elveszítette vezető pozícióját, a Manchester City gazdasági teljesítménye továbbra is kiemelkedő. A klub vállalati értéke 21 százalékkal nőtt az elmúlt egy évben, és csak egy hajszál választja el az ötmilliárd eurós határtól (4.9 milliárd). A növekedést elsősorban a 2022–2023-as idényben elért sportszakmai sikereknek köszönheti, azon belül is a Bajnokok Ligája-győzelemnek, a közvetítésekből származó bevételei meghaladták a 344 millió eurót – ez a legmagasabb jövedelem, amelyet egy futballklub valaha elért. Jóllehet a személyi költségek 16 százalékkal emelkedtek, továbbra is a Cityé a világ legértékesebb kerete (az FB 2024 májusi adatbázisa szerint 1.368 milliárd euró).

A városi rivális, az elmúlt időszakban önmagához mérten gyengébb sportszakmai teljesítményt nyújtó Manchester United kilencedik egymást követő évben dobogós a vállalati értékét tekintve. Az MU hiába zárta története egyik legpocsékabb Premier League-idényét – igaz, az FA-kupát megnyerte –, gazdasági téren javulást ért el, még jobbat is, mint a City. A 24 százalékos gyarapodás azt jelenti, hogy a klubot momentán 4.861 milliárd euróra taksálja az FB. Nőttek a mérkőzésnapi és a kereskedelmi bevételek, a személyi jellegű költségek csökkentek, de az optimizmust igazából Sir Jim Ratcliffe közelmúltbeli, mintegy 1.5 milliárd eurós befektetése generálja.

Figyelemre méltó, hogy a top tízben található klubok vállalati értéke külön-külön meghaladja a hárommilliárd eurót, ami tökéletesen rávilágít arra, hogy az iparág erőteljes növekedési pályára állt. Az FB külön kiemeli idei riportjában, hogy az első, 2016-os értékelésében még egyetlen klub sem tudta átlépni ezt a küszöböt, és tavaly is csak hatnak sikerült. Nem meglepő, hogy továbbra is az angol Premier League adja a legértékesebb csapatokat, hat képviselővel a top tízben. A spanyol La Ligából két, a német Bundesligából és a francia Ligue 1-ből egy-egy csapat fér a legszűkebb elitbe.

A dobogósokat a Bayern München követi a negyedik helyen, amely tavaly ugyan átengedte ezt a pozíciót a Liverpoolnak, az idén nyomban vissza is vette. A bajorok elsősorban azért tudtak előzni, mert a működési bevételek terén 14 százalékos növekedést értek el, szemben a Szobosz­lai Dominikot is alkalmazó angolokkal, akik mínusz három százalékkal zártak ugyanebben a mutatóban. A Bayernt egyébként nyugodtan lehet az európai klubok bezzegjének tekinteni, ugyanis sorozatban a harmincegyedik évben zárta nyereséggel az adóévet!

Az FC Barcelona úgy hatodik a listán, hogy a működési bevételei meghaladták a 800 millió eurót, a működési költségei viszont súrolják az egymilliárdot. A pénzügyi fenntarthatóság érdekében a klub rendkívüli értékesítésekhez folyamodott, de nagy kérdés, hogy a következő évben miként balanszírozza ki a költségvetését, annál is inkább, mert a Camp Nou felújítása minden bizonnyal csak 2026 nyarára fejeződik be.

Hogy mennyit ér egy új stadion, jól mutatja a hetedik Tottenham helyzete: a londoniak töretlenül lépdelnek előre a vállalati érték listáján, a Covid-időszak után ugyanis csaknem százszázalékos kihasználtsággal üzemeltetik a Premier League második legnagyobb arénáját, amelyet 2019 tavaszán adtak át.

A nyolcadik-kilencedik helyen két, turbulens időszakot megélő óriás, a Paris Saint-Germain, illetve a Chelsea található. Előbbi elveszítette a jelenkor legértékesebbnek tekinthető játékosát, Kylian Mbappét (ráadásul ingyen távozik), és a Manchester Unitedhez hasonlóan kisebbségi tulajdonrészt átengedve igyekszik új lendületet venni, utóbbi viszont az amerikai tulajdonosok két évvel ezelőtti érkezése óta majdhogynem csak a pénzt égeti: égbe szökő személyi költségek, sportszakmai sikerek (elsősorban BL-szereplés) nélkül.

Az ellenpontot a top tízet záró Arsenal jelenti, amely a Milannal együtt a legnagyobb vállalatiérték-növekedést könyvelhette el a harminckettes listán, köszönhetően szervezett pénzügyi gazdálkodásnak és a pályán elért egyre jobb eredményeinek.

Kilábalás a járványból

A tavalyi rekordnövekedést követően, amely a futballipar kilábalását jelezte a világjárványból, a legjobb 32 klub összesített vállalati értéke az idén tovább növekedett, igaz, lassabb ütemben az előző évhez képes, de így is megközelítette a 60 milliárd eurót. A Football Benchmark első, 2016-os elemzése óta a növekedés azonban 124 százalékos, és ha ugyanezen időszakot tekintve összevetjük a STOXX Europe 50 részvényindexszel, azt láthatjuk, az eurózóna tizenegy országának ötven blue-chip, azaz legnagyobb és leginkább likvid vállalatainak részvényei is csak 37 százalékot emelkedtek. Ez is azt támasztja alá, hogy a(z európai klub)futball már nem egyszerűen sport, hanem meghatározó gazdasági jelenséggé nőtte ki magát, amely egyre inkább vonzza az egyre nagyobb tőkealapokat.

Az FB szerint a bámulatos emelkedés három kulcstényezőre vezethető vissza. Először is a klubok piaci értékéhez viszonyított éves bevételek egyre magasabb számokat jeleznek, köszönhetően elsősorban elitcsapatok közti tranzakcióknak. Növekednek továbbá a működési bevételek, az új stadionok újfajta szolgáltatásai ugyanis rekordlátogatottságot produkálnak, a mérkőzésnapi, illetve a kereskedelmi bevételek így 36, illetve 15 százalékos emelkedést mutatnak. Nem utolsósorban pedig javul a fenntarthatóság: a 32 klub hét százalékponttal csökkentette a személyi költség/bevétel arányt (ez cirka 1.2 milliárd eurót jelent), a megújuló Bajnokok Ligája több mint félmilliárd eurót injektál a klubok kasszájába, a közelgő klub-vb hasonló dimenziókkal kecsegtet, míg az UEFA új pénzügyi fenntarthatósági szabályzatának fokozatos bevezetése jelentős mértékben megerősíti a klubok pénzügyi rugalmasságát.

Nyílik az olló

A látványos növekedési pálya ellenére vagy éppen emiatt a gazdasági olló már a harminckettes eliten belül is látványosan nyílik. A vizsgált kilenc év során a tíz legtehetősebb klub folyamatosan felülmúlta a mögötte helyet foglaló 22 együttes eredményeit a működési bevételek, a személyi költség/bevételi arányok és a nettó eredmények terén. Az idei mintában ez úgy fest, hogy a top tíz összesített működési bevétele 33 százalékkal magasabb, mint a többi huszonkettőé együttvéve, a személyi költség/bevétel arány 62 százalék, szemben a 64-gyel, míg az összesített nettó bevételekben a top tíz átlagosan 23 millió eurós pozitív szaldót mutat, a többiek viszont összesen 592 millió eurós veszteséget.

Fontos megjegyezni, hogy a klubok vállalati értékét három eszköz vezérli elsősorban – a márka, az infrastruktúra (stadion, edzőközpont) és a keret értéke –, ezek jelentősége azonban klubonként eltér, és nagy általánosságban kijelenthető, hogy minél lejjebb megyünk a listán, nő a keret értékének a jelentősége, ami azonban egyrészt a nevelőegyesületeknél sohasem tekinthető állandónak, másrészt arányaiban nem tudja felvenni a versenyt a másik két komponenssel.

Ez a jelenség is hozzájárul ahhoz, hogy a klubok éves vállalatiérték-ingadozása helyenként számottevőnek tűnik, még sincsenek jelentős mozgások a top tízben, de még top húszban sem. Kétezerhuszonnégyben a Milan és az Arsenal produkálta a legjelentősebb növekedést (35 százalék), elsősorban a pályán elért sikerekből származó bevételek révén, ám a Milan így is csak egy helyet tudott előrelépni, az Arsenal pedig maradt a tavalyi pozíciójában.

És ha már ingadozás: a tavalyi értékeléshez képest Anglia két csapatot veszített, a Wolverhamptont és a másodosztályból az idén visszajutó Leicestert, igaz, a szigetország kilenc klubbal így is az összesített vállalati érték 44 százalékát adja. A két távozó helyére a portugál bajnok Sporting, valamint az utóbbi években rendre a La Liga élmezőnyében végző Real Sociedad került – mindkét klubnál sokat nyomott a latban a Bajnokok Ligája-szereplés. A top 32 csapat közé egyébként összesen hét nemzet delegál képviselőt: az öt nagy liga országa, valamint Portugália (három csapattal) és Hollandia (egyetlen klubbal) tudott felkerülni a listára.

Mindez szintén rávilágít a topligák és a többiek között növekvő szakadékra, az FB 2016-os jelentésében ugyanis még három kisebb bajnokság hat klubbal – Ajax, PSV, Benfica, FC Porto, Fenerbahce, Galatasaray – képviseltette magát a teljes vállalati érték csaknem öt százalékát kitéve, szemben a mostani két ország négy csapatának 3.9 százalékával.

A Football Benchmark által az idén kilencedik alkalommal kiadott The European Elite: Football Clubs’ Valuation tanulmány Európa legértékesebb 32 futballklubját rangsorolja. Ahhoz, hogy egy-egy klubot figyelembe vegyenek a rangsor készítésekor, a következő feltételeknek kell megfelelni: megjelent a 2022−2023-as idényre vonatkozó, teljes pénzügyi beszámolója; az 50 legnagyobb üzleti bevételű európai klub közé tartozik (a 2022−2023-as évad adatai alapján); az 50 legmagasabbra rangsorolt klub közé tartozik az ötéves UEFA-együttható alapján (2023 végi állapot szerint); ha nem teljesül a második vagy a harmadik kritérium közül az egyik, akkor is bekerülhet egy klub, ha a 30 legnépszerűbb európai csapat közé tartozik az összesített közösségimédia-követőszám alapján (Facebook, X, Instagram, TikTok, YouTube és Weibo követők száma összesen, 2024. január 1-jei adatok szerint). A kiválasztási szempontokat az az elv vezérli, hogy olyan klubok kerüljenek be, amelyek többnyire sikeresek a pályán, nem fenyegeti őket reálisan a kiesés veszélye, valamint nemzetközi szinten is jelentős a márkaértékük. A metodológiát Katona Andrástól, a Football Benchmark kommunikációért, márkaépítésért és partneri kapcsolatokért felelős igazgatójától kaptuk.