A futballvilág valaha pályára lépő összes szereplője közül mindössze hárman érték el a százgólos álomhatárt hazájuk válogatottjának színeiben: az iráni Ali Daei 2004-ben, a portugál Cristiano Ronaldo 2020-ban és Lionel Messi 2023. március 28-án. S ugyan az argentin futballklasszis e nem mindennapi teljesítménye csupán csak egy része az eredményes és kétségkívül teljes, de még korántsem lezárt (gondoljunk csak az esetleges nyári klubváltását taglaló, napi szintű spekulációkra) sportolói életművének, különlegessége okán alkalmas arra, hogy ennek szenteljük a világ- és olimpiai bajnok, Copa América-aranyérmes, hétszeres aranylabdás és négyszeres BL-győztes labdarúgó karrierjét bemutató sorozatunk első epizódját.
Már csak azért is, mert például 2016 nyarán, amikor Lionel Messi sorozatban a harmadik nagy válogatott torna mindent eldöntő mérkőzését veszítette el az argentinokkal (2014-ben a vb-döntőben a németek hosszabbításban győztek, a 2015-ös és 2016-os a Copa América-fináléban pedig egyaránt Chile kerekedett felül, mindkétszer tizenegyeseket követően – utóbbin ráadásul Messi elhibázta a lövését), és csalódott kétségbeesésében bejelentette visszavonulását (azt mondta, úgy érzi, nem neki való a válogatott), a következő, 56. válogatottbeli gólja is végtelen messzinek tetszett, nemhogy a századik találat. Az „elátkozott” kontinensbajnoki győzelemről vagy a reménytelenül üldözött világbajnoki trófeáról pedig még csak szó sem eshetett.
De aztán Messi 2016-ban éppúgy visszatért, mint ahogy a 2018-as vb-kudarcot (kiesés a legjobb tizenhat között) követő, önként vállalt száműzetés után is talált visszautat az égszínkék-fehér mezes „övéihez”. Sőt, az az újrakezdés jelentette csak a fordulatot! A hazája nemzeti csapatában 2005. augusztus 17-én debütáló („emlékezetesre” sikerült a bemutatkozása Budapesten, Magyarország ellen, a 64. percben becserélték, a 65. percben kiállították) támadó közel tizenhárom évvel később, az oroszországi világbajnokságon Nigéria ellen szerezte meg a 65. válogatottbeli gólját, mindezt a 127. mérkőzésén. Ehhez képest csodálatos „virágba borulásnak” nevezhető a következő négy év, három hónap „termése” az albicelestében: 46 mérkőzés, 37 gól, ebből öt duplázás, két mesterhármas, egy mesterötös. Ám ami ennél – bár most Messi válogatottbeli góljai, tehát az egyéni teljesítménye került a boncasztalra – fontosabb, az ezeken az összecsapásokon elért 33 győzelem, 9 döntetlen és csupán 4 vereség, de ezen felül is az elnyert trófeák adnak igenlő választ a „Megérte?” kérdésre.
(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2023. április 8-i lapszámában jelent meg.)