Magyarországi sportlétesítmény-fejlesztés: építés után fókuszban a fenntartás

A Nyerges Mihály-emlékkonferencia immár hagyományos programjának számít Géczi Gábor előadása a mögöttünk hagyott időszak magyarországi sportlétesítmény-fejlesztéseiről. A Testnevelési Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézetének igazgatója ezúttal Dolnegó Bálinttal, az egyetem oktatójával tartotta értékelését, amelyből kiderült, a magyar állam a költségvetési törvény számai szerint 2021-ben majdnem 40 milliárd forintot fordított sportlétesítmények építésére vagy felújítására. Az előző évekhez képest ez jelentős csökkenés, a zárszámadási törvények adatai szerint 2019-ben 95 milliárd forint, 2020-ban 171 milliárd forint volt a vonatkozó összeg, a tavalyinál kevesebbet legutóbb 2013-ban fordított az állam az említett célra. Az éves költségvetési kiadási főösszeghez viszonyítva ez 0.16 százalékos arányt jelent, ami szintén bőven elmarad a beruházási csúcséveknek számító 2017 és 2018 0.9 százalékot meghaladó mutatóitól. Az ismertetett számok szerint 2010 óta összesen 1 040 milliárd forintot tett ki a közvetlen állami finanszírozás az építésben, felújításban, ami az adott időszakban az ország költségvetési kiadási főösszegeinek 0.44 százaléka. Ehhez jön hozzá a taotámogatás, amely ugyanebben az időszakban a hat látványcsapatsport szövetségi beruházási összegeinek sportlétesítmény-fejlesztésre fordított részét tekintve 460 milliárd forint. Sportágak szerint nézve utóbbi összeg így oszlik el (milliárdra kerekítve): labdarúgás – 133 milliárd forint, kézilabda – 107 milliárd forint, kosárlabda – 101 milliárd forint, vízilabda – 75 milliárd forint, jégkorong – 36 milliárd forint, röplabda – 9 milliárd forint.

Az előadás felhívta a figyelmet a létesítményüzemeltetés jövőbeni szempontjaira: egyre fontosabb szerepet kap a fenntartási költségek minimalizálása, a racionalizálás, a moduláris rendszerek használata (olcsóbb építés, újrahasznosítás lehetősége), valamint az ökológiai lábnyom átlátható megjelentetése. Géczi Gábor megítélése szerint átgondoltan még öt–tíz évig folytatni kellene a létesítmények nagymértékű fejlesztését, korszerűsítését, mindinkább törekedve közben az üzleti alapú működtetésre.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2022. február 5-i lapszámában jelent meg.)