Adni Jó Kupa – életforma lett a segítség

Minden úgy kezdődött négy éve, hogy két barát alvás helyett beszélgetett az éjszaka kellős közepén.

Egyikük, a korábbi válogatott jégkorongozó, Holló István éppen egy zenés klubban tartózkodott, Horváth Péter pedig azt szerette volna megtudakolni tőle, mit szeretne kapni a haveroktól születésnapjára. A Dunaújváros, az Alba Volán és a Ferencváros egykori játékosa csak annyit mondott, bármit szánnának neki, az árából vegyenek kutyatápot, és adományozzák egy menhelynek.

A baráti társaság így is tett, Holló István ajándékot nem kapott, azonban elindult egy láncreakció, és néhány év alatt odáig jutottunk, hogy az első adományozás után ezen nehéz év karácsonyán háromszáz család vagy idős, nehéz sorsú ember kapott tartósélelmiszer-csomagot, további háromszáz gyermek pedig vadonatúj játékoknak örülhetett.

„Adni Jó Kupa” még most is ez a kezdeményezés neve. De miért kupa? Horváth Péter, a tényleg civil szerveződés lelke és motorja imádja a futballt – az egyik legnagyobb Juventus-szurkoló Magyarországon –, és amikor Holló István közölte vele a kérését, úgy gondolta, a születésnapot és az adományozást össze lehetne kötni kispályás focival, így négy csapatra való barát össze is jött a fehérvári Köfém-sporttelep műfüves pályáján.

„Bár akkor még sok kutyaeledel nem gyűlt össze, de nagyon jól éreztük magunkat, és úgy gondoltuk, meg kell ismételni – emlékezett vissza a kezdetekre Horváth Péter, a legtöbb barátjának egyszerűen „Petike”. – A második alkalommal már hat csapat rúgta a labdát, és körülbelül hétszáz kilónyi tápot vihettünk a menhelyre. Mindennek az alapja a barátság volt, a résztvevőknek fehérváriként volt valamilyen módon kapcsolódási pontjuk, közös múltjuk, és mivel újfent remek hangulatú tornát rendeztünk, valaki bedobta, hogy ne csak egyszer találkozzunk évente, hanem karácsony előtt is össze kellene jönni, de harmadszor ne az állatoknak, hanem a gyermekeknek gyűjtsünk adományt. A Szegényeket Támogató Alapítvánnyal karöltve dolgoztunk, és végül kilencszázan kaphattak az ünnep előtt ajándékot, a tornán pedig már nemcsak fehérvári csapatok játszottak, megtaláltak minket más településekről is.”

Az Adni Jó Kupa híre futótűzként terjedt – előbb Fejér megye székhelyén, aztán egyre inkább az országban, és a mozgalom kezdte kinőni kezdeti bájos belterjességét. Horváth Péter és baráti köre közben aktív, hathatós segítséget is kapott, hiszen egy másik fehérvári fanatikus, Belegrai Tibor is csatlakozott az adománygyűjtőkhöz, és immár az egyik legfontosabb mozgatórúgója a tevékenységnek.

„Tibivel más emberek vagyunk, én a lakótelepi, csibész srác, ő meg a művelt, értelmiségi, de nagyon jól megértjük egymást – fejtegette Horváth Péter. – Szerintem harminc évig mentünk el úgy egymás mellett az utcán, hogy tudtuk, ki a másik, de valahogy nem kerültünk közelebbi kapcsolatba. Például azt sem tudtam róla, hogy hozzám hasonlóan Juve-szurkoló. Aztán egyszer valahogy beszédbe elegyedtünk, és megkérdezte, hogyan tudna nekünk segíteni. Azóta itt van, és óriási terheket cipel. Azt hiszem, olyan barátot találtam, akivel egy hetet is kibírnék egy fedél alatt, ha össze lennénk zárva, ez nálam már nagy szó.”

Nem is csoda, hogy a verkli nem állt le, az Adni Jó Kupa szervezői immár célzott segítségnyújtásra kezdtek el gyúrni. Horváth Péterék megismerték egy beteg kislány, Rebeka történetét, és onnantól kezdve nem volt megállás. Volt olyan év, hogy négy, egyre növekvő csapatszámmal megrendezett kispályás torna keretein belül zajlott az adománygyűjtés, aminek köszönhetően gyerekek vagy éppen menhelyen élő állatok részesültek segítségben, a szervezők pedig nem győzték kapkodni a fejüket a felajánlások láttán.

Ahogy egyre népszerűbb lett az Adni Jó Kupa, úgy bővültek az adományozási módok is. Egyre több sportoló ajánlotta fel a mezét, becses ereklyéjét licitre, hogy a befolyó összeggel az aktuális rászorulton lehessen segíteni. Talán az ötödik torna előtt Horváth Péter egyik barátja szakította át a gátat, amikor egy Újpest-mezt bocsátott árverésre, amelyet a népszerű rapper, Curtis vett meg. A teljesség igénye nélkül az olimpiai bajnok Martinek János és Vörös Zsuzsanna, az ugyancsak öttusázó Alekszejev Tamara, a jégkorongozó Palkovics Krisztián, Kóger Dániel és Hári János, a hokiedző Kercsó Árpád, a kosárlabdázó Markovics Luka, az atléta Baji Balázs, a kézilabdázó Tápai Szabina és kajakos férje, Kucsera Gábor is ajánlott már fel licitre számára becses tárgyat, a futballisták közül pedig szinte megszámlálhatatlanul sokan álltak a jó ügy mellé, de íme néhány név: Juhász Roland, Nikolics Nemanja, Magasföldi József, Tiber László és fia, Krisztián, Kovács Attila, Földes Gábor, Senkó Zsombor, Koller Ákos, Horváth Gábor, Csucsánszky Zoltán, Vajda Gusztáv, Mikro Ivanovszki, Braniszlav Danilovics, Zsótér Donát. Sőt, a sportszervezetek már maguktól jelentkeznek egy-egy gyűjtés alkalmával, a szervezők már minden alkalommal együttműködnek a Mol Fehérvár futball-, a Hydro Fehérvár AV19 jégkorong- vagy éppen az Alba Fehérvár kosárlabdacsapatával.

A 2020-as év csak a foci szempontjából volt kevésbé sikeres. Az idén az állatok megsegítését elősegítő első torna a vírus első hulláma miatt elmaradt, de egy csákvári kislány, Nolina gyógyulásáért kiírt második, Bakonycsernyén már minden szempontból remek volt, hiszen 15 focicsapat nagy és színvonalas tornán vehetett részt a helyiek pazar vendéglátásával – a tetejébe 2.7 millió forint gyűlt össze Nolina megsegítésére. A harmadikra most, karácsony előtt került volna sor, de a járvány megint közbeszólt, ellenben elképesztő mennyiségű csomag, játék és adomány érkezett. Ezek után bárkit is meglep, hogy a Szegényeket Támogató Alapítvány Csengőszó-díját 2020-ban az Adni Jó Kupa szervezői kapták meg?

„A legfontosabb, hogy nem szeretnénk, ha ez a tevékenységünk elvesztené baráti jellegét – mondta Horváth Péter. – Most eljutottunk arra a pontra, hogy szinte már nincs kapacitásunk több adományt fogadni, de ez nem panasz, csodálatos, hogy ennyien segítenek. És az is elképesztő, hogy így kinőttük magunkat. Az Adni Jó Kupa talán szervezettebb keretek között, de jövőre is azért dolgozik, hogy minél több rászorulónak örömet szerezhessen.”

Azért az idei karácsonyra is maradt csattanó: Horváth Péterék utolsó megmozdulásként az Adni Jó Kupa baráti köréhez tartozó Hunter étterem jóvoltából karácsonyi menüvel lepték meg a fehérvári mentőket, illetve a krízisközpontban élő hajléktalanokat. Így aztán még többen megtapasztalhatták, hogy egyre több embernek a jelmondata: Adni jó!