A bevételi listán az MU, a Facebookon a Real az első

VINCZE SZABOLCSVINCZE SZABOLCS
Vágólapra másolva!
2018.04.01. 08:31
null
A Real Madrid a Manchester United nyakán, de két éve már az angoloké az első hely (Fotó: AFP)
Sohasem kerestek még annyit a világ leggazdagabb labdarúgóklubjai, mint az elmúlt idényben. Összeállításunk azt mutatja meg, merre halad a futball a XXI. században.

 

Amióta a Deloitte 1997-ben először összeállította a legnagyobb bevétellel büszkélkedő futballklubok listáját (hivatalos nevén a Football Money League-et), gyakorlatilag két csapat uralkodik, a spanyol Real Madrid és az angol Manchester United. Ebben nincs semmi meglepő, többé-kevésbé a mindenki által jól ismert klubok alkotják az élbolyt, a lista első tíz helyezettje például négy éve ugyanazok közül kerül ki, legfeljebb a sorrend változik. Kilenc csapat (Manchester United, Real Madrid, Barcelona, Bayern München, Arsenal, Liverpool, Juventus, Tottenham Hotspur és Internazionale) eddig valamennyi kiadványban szerepelt.

 

Sokkal érdekesebb, hogy milyen tendenciákat figyelhetünk meg a labdarúgás világában az elmúlt két évtizedben. E tekintetben nagyon beszédes az évente kiadott összeállítás, amely kordokumentumnak is tekinthető, hiszen hű krónikája annak a globális pénzügyi robbanásnak, amely meghatározza és kényszerpályán tartja a mai futballt. Hogy átláthatóbb legyen, összeszedtünk tizenkét érdekességet az idei, huszonegyedik kiadásból.

1. Új pénzügyi rekord született. Az első húsz csapat összbevétele a 2016–2017-es idényben 7.9 milliárd euró (mintegy 2500 milliárd forint) volt, azaz hat százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt – bár ez utóbbi önmagában nem olyan nagy hír, hiszen az összeg minden évben nő.

2. Ez volt az első esztendő, amikor a listavezető (Manchester United) bevételei csökkentek, 689 millióról 676.3 millióra. Pedig az elmúlt húsz évben nagyon látványos volt a növekedés, a United például 1998-ban még 87.9 millióval végzett az élen, ami nyolcada az ideinek. Az MU-n kívül egyébként még a Bayern München, a PSG és a Chelsea bevételei is csökkentek.

3. A lista első kettő helyezettje között még sosem volt ilyen kicsi a különbség. A Manchester United és a Real Madrid bevételeinek összege mindössze 1.7 millió euróval (530 millió forinttal) tért el egymástól, ami nagyságrendileg mintegy tizede a Real sztárja, Cristiano Ronaldo éves fizetésének (reklámok nélkül).

4. A klubok fő bevétele a közvetítési jogokból származik, ami átlagosan az összbevétel 45 százalékát teszi ki. Az élboly ugyan még főleg reklámokból keresi a pénzét, de például a 14. helyezett Leicester City hozamának már 82 százaléka származik a közvetítésből. Kiegészítésként: átlagban a csapatok bevételének 38 százaléka származik reklámokból, 17 százaléka pedig jegyekből.

5. A státuszát megőrző Manchester United az összeállítás történetében tizedik alkalommal végzett a Deloitte listájának élén. Ezzel a statisztikával azonban nem vezeti az örökranglistát, előtte ugyanis 2005 és 2015 között a Real Madrid sorozatban tizenegyszer végzett az első helyen. A két klubon kívül más első helyezett nincs is.

6. A lista első húsz helyezettje közül tíz – Manchester United, Manchester City, Arsenal, Chelsea, Liverpool, Tottenham Hotspur, Leicester City, West Ham United, Southampton, Everton – a Premier League-ben játszik. Három-három csapat képviseli Németországot, Spanyolországot és Olaszországot, a francia bajnokságot csak egy, a Paris Saint-Germain, amely a hetedik helyen áll. A Ligue 1-ből a Lyon és a Marseille szokott időnként betörni az első harmincba, sőt, a PSG 2012-es feltűnése előtt még a legjobb húszba is rendszeresen befértek.

7. Ezúttal csak három olasz csapat tudta magát beverekedni a legjobb húsz közé (Juventus, Internazionale, SSC Napoli), ez a Serie A leggyengébb szereplése az összeállítás történetében. Meglepetésre az AC Milan (22.) és az AS Roma (24.) is kiesett az első húszból, pedig az előbbi négy évvel ezelőttig még oszlopos tagja volt a legjobb tíznek.

8. A listára megjelentetése óta zömmel az öt legerősebb európai bajnokság (angol, spanyol, német, olasz, francia) csapatai kerülnek fel, a húsz év alatt csak kevés, elsősorban portugál és török kivétel volt. A legtöbbre az orosz Zenit Szentpétervár vitte, amely egy évvel ezelőtt a 17. helyig tudta felküzdeni magát, legutóbb viszont a 23. helyre esett vissza.

9. Három új csapat került be a legjobb húsz közé, az angol Southampton (18.) és az Everton (20.), valamint az olasz Napoli (19.). Érdekes, hogy mindhárom csapat bevételének mintegy háromnegyede a televíziós közvetítésekből származik.

10. Az elmúlt években a legnagyobb ütemű, egyedülálló növekedése a bevételekben a Leicester Citynek volt, amely 2013-ban még 23 millió euróval olyan hátul kullogott, hogy nem is jegyezték a listán. A jég tavaly tört meg, akkor 20. lett, most pedig már a 14. helyre fért be 271.1 millió euróval. Ez öt év leforgása alatt csaknem tizenkétszeres növekedés.

11. Bár a bevételekben közvetlenül nem mutatkozik meg, közvetve óriási szerepe van a klubok egyre növekvő jelenlétének a közösségi médiában. A folyamat jól jelzi, hogy a lista szereplői már nemzetközi népszerűségre vadásznak, és a futballban olyan szerepet töltenek be, mint a gazdaságban a multinacionális cégek. Ebben első helyen a Real Madrid áll, amely a lista kiadásakor 106.4 millió Facebook-, 54.7 millió Instagram- és 28.6 millió Twitter-, azaz összesen 189.7 millió követővel állt a népszerűségi lista élén. Őt a Barcelona (184.3) és a Manchester United (110.2) követi.

12. Az összes csapat közül a lista 12. helyén álló Borussia Dortmund meccseit látogatják átlagban a legtöbben (79 206), bevételei 18 százaléka származik jegyeladásból. Az előző statisztikával összehasonlítva a BVB-t „mindössze" 25 millióan követik a közösségi oldalakon (ezzel 11. a listán), ez viszont azt is jelenti, hogy a német klub más, hagyományosabb utat választott.

 

Bár a bevételek visszaesése egyes kluboknál jelzésként is felfogható, valójában nem valószínű, hogy a tendencia megváltozik, a határ még egyelőre nem látható. De nem is az a lényeg, hogy elérjük a határt, hiszen a futball a legnépszerűbb sportág a világon, és mivel a közvetítéseknek köszönhetően ma már bárkihez eljuthat, természetes, ha hatalmas pénzt termel. Ami változtatásra szorul, az az elosztás rendje, amiben óriási szerepe van annak, hogy ma szinte privilégiumnak számít felkerülni a Bajnokok Ligája főtáblájára, amely már régen nem a bajnokok küzdőtere, hanem a leggazdagabb klubok felségterülete. Mindenestre a Deloitte listájának összeállítói az új BL-kvalifikációs rendszer miatt a következő idénytől változást várnak az első harmincban. Ha nem is érdemit, de láthatót.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik