„A Visegrádi Hatok szövetségének országai ugyanis Gianni Infantinót támogatták, vagyis a választás során az MLSZ akarata is érvényesült” – fogalmazott Berzi, aki Csányi Sándor elnökkel és Vági Márton főtitkárral együtt képviselte az MLSZ-t a svájci eseményen, amelyen a tagországok küldöttei az európai szövetség (UEFA) eddigi főtitkárát választották meg a szervezet élére.„A Visegrádi Hatok szövetségének országai ugyanis Gianni Infantinót támogatták, vagyis a választás során az MLSZ akarata is érvényesült” – fogalmazott Berzi, aki Csányi Sándor elnökkel és Vági Márton főtitkárral együtt képviselte az MLSZ-t a svájci eseményen, amelyen a tagországok küldöttei az európai szövetség (UEFA) eddigi főtitkárát választották meg a szervezet élére.
Berzi Sándor, aki az MLSZ nemzetközi ügyekért is felelős alelnöke, az mlsz.hu-nak elmondta: Infantino átfogó programmal jelentkezett az elnöki posztra, és elsősorban tudásával, felkészültségével, tapasztalatával, részben pedig szimpatikus személyiségével sikerült meggyőznie a tagszövetségek nagy részét arról, hogy a FIFA-nak rá van szüksége ebben a rendkívül nehéz időszakban, amikor a szervezet teljes megújulását kell előkészíteni és levezényelni.
„Azzal, hogy európai vezetője lesz a nemzetközi szövetségnek, a kontinens labdarúgásának érdekei kiemelt hangsúlyt kaphatnak a következő időszakban, de ennél is fontosabb, hogy Gianni Infantino a szolidaritásra építve a labdarúgás fejlesztését és hosszabb távú érdekeit figyelembe véve fogja végezni a munkáját” – jelentette ki Berzi Sándor.
Az alelnök hozzátette: fontos, hogy Infantino az Európán kívüli szavazókat is meggyőzte, ez korábban nem volt jellemző az elnökválasztások során.
„Már az első körben is ő kapta a legtöbb szavazatot, a második kör végeredménye pedig egyértelműen azt mutatja, hogy a világ nagyon sok részéről kapott támogatást az újonnan kinevezett elnök” – mondta Berzi Sándor a FIFA 45 éves új vezetője, a svájci-olasz kettős állampolgárságú jogász zürichi sikeréről. Infantino a FIFA kilencedik elnöke, akinek megbízatása 2019-ig szól.
Az eddigi elnököt, a 79 éves Joseph Blattert 1998. június 8-án választották meg a FIFA élére, majd 2002-ben, 2007-ben, 2011-ben és 2015-ben újraválasztották. A tavalyi megválasztását követően négy nappal viszont lemondott posztjáról a szervezetnél kirobbant korrupciós botrány miatt, amelyben hét magas rangú FIFA-tisztségviselőt tartóztattak le korrupció, zsarolás, csalás és pénzmosás vádjával a tisztújító kongresszus előtt két nappal.
Az elnöki teendők ellátását vállalta utódja megválasztásáig, ugyanakkor elnöki jogkörét nem gyakorolhatta mostanáig, mivel a FIFA etikai bizottsága október 12-én előbb felfüggesztette tisztségéből, majd december 21-én nyolc évre el is tiltotta minden labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől – akárcsak Michel Platinit, az európai szövetség (UEFA) elnökét, FIFA-alelnököt.
A fellebbviteli bizottság szerdán mindkettőjük büntetését hat évre csökkentette, de a tisztújító kongresszuson nem vehettek részt.
