A BL lenne a minta – az UEFA a svájci rendszerű selejtezősorozat bevezetését mérlegeli

Az UEFA nemcsak a selejtezősorozatok megvariálásának lehetőségét vizsgálja, de nem tartja elképzelhetetlennek azt sem, hogy a válogatott szünetek számában, hosszában is változás álljon be a munkacsoport majdani javaslatai alapján. Aggályok merültek fel amiatt, hogy a jelenlegi vb- és Eb-selejtezősorozat nem elég izgalmas a nézőknek és a mérkőzéseket közvetítő társaságoknak.

A Times írása szerint az UEFA 55 tagszövetségének főtitkárai nemrég találkoztak Spanyolországban, ahol tudatta velük a szervezet, hogy már létre is hoztak egy ezzel a kérdéskörrel foglalkozó munkacsoportot – amelynek elnöke a francia szövetség elnöke, Philippe Diallo lett, és 28 tagja van.

„Nem hinném, hogy maga az Európa-bajnokság változna, de talán a selejtezősorozat másmilyen lehet a jövőben. Több mérkőzés nem lesz, csak izgalmasabb formátum. Legalábbis ezen gondolkodunk most, hogy ezt hogyan lehetne összehozni” – mondta az UEFA elnöke, Aleksander Ceferin.

Persze abban, hogy vizsgálja az izgalmasabbá tétel lehetőségét az UEFA, nincs semmi újdonság, ám az már korábban eldőlt, hogy a jelenlegi öt – márciusi, júniusi, szeptemberi, októberi és novemberi – válogatott szünetet jövőre négyre csökkentik, mégpedig a szeptemberi és az októberi szünetek összevonásával, így ezen időszakban a mostani kettő-kettő helyett négy mérkőzést játszhatnának majd a válogatottak.

A Sky Sports eközben arról számolt be, hogy az európai szövetségnél az egyik lehetséges megoldásnak a svájci rendszerű selejtezősorozat bevezetését tartják – nagyjából ugyanazt a rendszert alkalmaznák válogatott szinten, amelyet az európai kupaküzdelmekben is bevezettek az előző idényben. Vagyis a mai értelemben vett selejtezőcsoportok megszűnnének, a válogatottak mindegyike azonos számú mérkőzést játszana, különböző erősségű kalapokból kapva azonos számú ellenfelet.

A változás igénye mögött az áll, hogy a jelenlegi rendszerben a selejtezősorozat kimenetele többnyire előre megjósolható, és általánosságban elmondható, hogy – a legnagyobb futballnemzetek számára – már-már szinte unalmassá vált. Az úgynevezett nagy csapatok mérkőzései jobbára egyoldalúak, a gyengébbik válogatott legtöbbször beáll védekezni, és veszteségminimalizálásra törekszik. Az elmúlt 30 évben a spanyolok egy, a németek kettő, az angolok és a franciák négy-négy, a portugálok öt vb-selejtezőjüket veszítették el. Nem nehéz tehát belátni, hogy számukra – és szurkolóik számára – kevésbé tekinthető izgalmasnak egy világbajnoki selejtezősorozat.

Európából 16 válogatott vehet részt a jövő évi világbajnokságon, és a jelenlegi selejtezős szisztéma szerint a 12 selejtezőcsoport győztese automatikusan kijut a tornára, a fennmaradó négy helyért pedig a 12 csoportmásodik és a Nemzetek Ligája négy legjobb csoportgyőztese csap össze négy külön ágon – afféle minirájátszásban. A selejtezőcsoportok kialakításakor a Nemzetek Ligája-csoportkör alapján erősségük szerint öt kalapba sorolták a válogatottakat, és a sorsolás fontos kritériuma, hogy a saját kalapjából senki sem kaphat ellenfelet.

Ezzel szemben a svájci rendszerű lebonyolításnak éppen az lenne a lényege, hogy a saját kalapjából is kapna ellenfelet minden válogatott, és a csapatokat egyetlen közös tabellán értékelnék. Noha az UEFA által életre hívott munkacsoportban folyó munkáról nincsenek információink, és a szervezet sem kommunikált hivatalosan semmilyen változást, azért el lehet játszani a gondolattal, hogy is nézhetne ki egy svájci rendszerű világbajnoki selejtező...

Az egyszerűség kedvéért vegyük a mostani világbajnoki selejtezősorozat előtti kalapbeosztást, s tételezzük fel, hogy minden válogatott az első négy kalapból 2-2, az ötödik kalapból egy ellenfelet kap, és mindenkivel egyszer játszik, majd az összes csapatot egy közös tabellán rangsorolják. Az első 12 gárda egyenes ágon világbajnoki résztvevő lesz, a maradék négy kvalifikációs hely sorsa pedig a második 12 csapat és a Nemzetek Ligája négy legjobb, de a 24-ből kimaradó csapata között dőlne el. Ilyen módon, például a vb-re kedden kijutó Anglia az első kalapból kaphatná a szintén a kijutás küszöbén álló Spanyolországot és Portugáliát, a másodikból mondjuk Törökországot és Lengyelországot, a harmadik kalapból meg érkezhetne éppenséggel Izland vagy Észak-Macedónia, a negyedikből Koszovó esetleg Feröer, a „legkisebbek” hatosából pedig mondjuk Málta. Könnyű belátni, hogy kilenc ilyen mérkőzést jóval nehezebb feladat lenne veretlenül, kapott gól nélkül megvívni, mint egy Albánia, Szerbia, Lettország és Andorra elleni oda-visszavágós csoportkört.

Persze, a fenti fejtegetés csupán játék, ráadásul, ahogy fentebb jeleztük is, az európai szövetség semmilyen változást sem jelentett be hivatalos csatornáin a selejtezősorozatokkal kapcsolatban – leszámítva a fentebb szintén említett őszi szünetek összevonását.