A halál nem könyörült Pelé társain sem - elhunyt világbajnokok

Vágólapra másolva!
2014.06.11. 10:30
null
Aníbal Paz (1917–2013) a legidősebb világbajnokként intett búcsút a földi létnek
Egy évvel ezelőtt Ottmar Walter és Heinz Flohe személyében két világbajnok német labdarúgó is elhunyt néhány napon belül. Ennek kapcsán utánajártunk, kik azok a korábbi (vagy jelenlegi) világbajnokok, akik még köztünk vannak, és kiktől kellett fájdalmas végső búcsút vennie a labdarúgó-társadalomnak. Az azóta eltelt egy esztendőben sajnos több legenda is eltávozott, tavalyi cikkünket ennek megfelelően aktualizáltuk.

 

EZ A CIKK LEGUTÓBB 2015 MÁRCIUSÁBAN FRISSÜLT, A BENNE SZEREPLŐ INFORMÁCIÓK KÖZÜL MA MÁR TÖBB ELAVULT LEHET.

A legutóbbi hat világbajnokságot megnyerő válogatott még teljes létszámú, azaz a 2010-es spanyol, a 2006-os olasz, a 2002-es és az 1994-es brazil, az 1998-as francia és az 1990-es német keretből még mindenki vidáman éli az életét – esetleg nem vidáman. Ez így is van rendjén.

A 2010-ES SPANYOL VÁLOGATOTT KERETE
Kapusok: Iker Casillas, Víctor Valdés, Pepe Reina
Védők: Raúl Albiol, Gerard Piqué, Carlos Marchena, Carles Puyol, Joan Capdevila, Álvaro Arbeloa, Sergio Ramos
Középpályások: Jesús Navas, Javi Martínez, David Silva, Andrés Iniesta, Xavi, Cesc Fàbregas, Juan Mata,Xabi Alonso, Sergio Busquets
Csatárok: Pedro, Fernando Llorente, David Villa, Fernando Torres
A 2006-OS OLASZ VÁLOGATOTT KERETE
Kapusok: Gianluigi Buffon, Angelo Peruzzi, Marco Amelia
Védők: Cristian Zaccardo, Fabio Grosso, Fabio Cannavaro, Andrea Barzagli, Alessandro Nesta, Gianluca Zambrotta, Massimo Oddo, Marco Materazzi
Középpályások: Daniele De Rossi, Gennaro Gattuso, Mauro Camoranesi, Simone Barone, Simone Perrotta, Andrea Pirlo
Csatárok: Alessandro Del Piero, Luca Toni, Francesco Totti, Alberto Gilardino, Vincenzo Iaquinta, Filippo Inzaghi
A 2002-ES BRAZIL VÁLOGATOTT KERETE
Kapusok: Marcos, Dida, Rogério Ceni
Védők: Cafu, Lúcio, Roque Júnior, Edmílson, Roberto Carlos, Juliano Belletti, Anderson Polga, Júnior
Középpályások: Ricardinho, Gilberto Silva, Rivaldo, Ronaldinho, Kléberson, Vampeta, Juninho, Kaká
Csatárok: Ronaldo, Denílson, Edílson, Luizao

AZ 1998-AS FRANCIA VÁLOGATOTT KERETE
Kapusok: Bernard Lama, Fabien Barthez, Lionel Charbonnier
Védők: Vincent Candela, Bixente Lizarazu, Laurent Blanc, Marcel Desailly, Lilian Thuram, Frank Leboeuf
Középpályások: Patrick Vieira, Didier Deschamps, Zinedine Zidane, Robert Pires, Bernard Diomede, Alain Boghossian, Emmanuel Petit, Christian Karembeu
Csatárok: Youri Djorkaeff, Stéphane Guivarc'h, Thierry Henry, David Trezeguet, Christophe Dugarry
AZ 1994-ES BRAZIL VÁLOGATOTT KERETE
Kapusok: Taffarel, Zetti, Gilmar
Védők: Jorginho, Ricardo Rocha, Ronaldao, Branco, Aldair, Cafu, Márcio Santos
Középpályások: Mauro Silva, Dunga, Zinho, Raí, Leonardo, Mazinho
Csatárok: Bebeto, Romário, Paulo Sérgio, Müller, Ronaldo, Viola
AZ 1990-ES NYUGATNÉMET VÁLOGATOTT KERETE
Kapusok: Bodo Illgner, Raimond Aumann, Andreas Köpke
Védők: Stefan Reuter, Andreas Brehme, Jürgen Kohler, Klaus Augenthaler, Guido Buchwald, Thomas Berthold, Paul Steiner, Hans Pflügler
Középpályások: Pierre Littbarski, Thomas Hässler, Lothar Matthäus, Uwe Bein, Andreas Möller, Olaf Thon, Günter Hermann
Csatárok: Rudi Völler, Frank Mill, Karl-Heinz Riedle, Jürgen Klinsmann


José Luis Cuciuffo (1961–2004)
José Luis Cuciuffo (1961–2004)

A játékosok átlagéletkora alapján még az 1986-os argentin társaság esetében sem kellene hiányzóról írnunk, de a sors máshogy akarta. A Diego Maradonával együtt nemzeti hőssé válók közül José Luis Cuciuffo nincs már közöttünk, aki az argentinok első, Dél-Korea elleni csoportmérkőzésén még nem jutott szerephez, azt követően viszont az albiceleste összes mérkőzésén pályára lépett a mexikói seregszemlén.

A megbízható védő pályafutása során sok lövést blokkolt, 2004. december 11-én azonban jobban járt volna, ha nincs az útjában. No, nem a labdának – hiszen ekkor már 11 évvel a visszavonulása után jártunk –, hanem egy golyónak, amely egy 22-es kaliberű puskából repült ki. Cuciuffo vadászni ment a Buenos Airestől 700 km-re délre található San Blas-öböl közelébe. Terepjárójukkal éppen úton voltak, amikor a vele utazó barátja elmondása szerint egy gödör megdobta a járművet, és ennek következtében sült el véletlenül a puska, amelyet a 43 éves Cuciuffo a lábai között tartott, csővel felfelé… A golyó gyomortájékon találta el, és olyan súlyos belső sérüléseket okozott, hogy a korábbi focista útban a kórház felé elhunyt.

AZ 1986-OS ARGENTIN VÁLOGATOTT KERETE
Kapusok:
Luis Islas
Nery Pumpido
Héctor Zelada
Védők:
José Luis Brown
Daniel Passarella
Néstor Clausen
José Luis Cuciuffo
Oscar Garré
Julio Olarticoechea
Oscar Ruggeri
Középpályások:
Sergio Batista
Ricardo Bochini
Claudio Borghi
Jorge Burruchaga
Diego Maradona
Héctor Enrique
Ricardo Giusti
Carlos Tapia
Marcelo Trobbiani
Csatárok:
Sergio Almirón
Jorge Valdano
Pedro Pasculli

Az eggyel korábbi, 1982-es aranyérmes csapatból is egy személy távozott az örök vadászmezőkre, ő ráadásul még fiatalabban, mindössze 36 évesen. Gaetano Scirea, a squadra azzurra és a Juventus egykori söprögetője, aki karrierje alatt sosem kapott piros lapot, azután is maradt a torinóiak alkalmazásában, hogy az aktív játékot 1988-ban befejezte. Megfigyelőként szolgálta tovább a Juvét, amely 1989 őszén a Górnik Zabrzét kapta ellenfélül az UEFA-kupa 1. fordulójában. Scirea a párharc előtt Lengyelországba utazott, hogy személyesen vehesse szemügyre a Górnikot, Babsk közelében azonban egy teherautónak ütköztek. A karambol nem lett volna végzetes, ám Scireáék az autójukban négy kanna tartalékbenzint szállítottak – ez akkoriban bevett szokás volt Lengyelországban a gyakori üzemanyaghiány miatt –, ezek pedig berobbantak, a korábbi hátvéd és két utastársa halálát okozva, egy negyedik társuk élte csak túl.

Gaetano Scirea (1953–1989) Lengyelországban lelte halálát
Gaetano Scirea (1953–1989) Lengyelországban lelte halálát
AZ 1982-ES OLASZ VÁLOGATOTT KERETE
Kapusok:
Dino Zoff
Ivano Bordon
Giovanni Galli
Védők:
Franco Baresi
Giuseppe Bergomi
Antonio Cabrini
Fulvio Collovati
Claudio Gentile
Gaetano Scirea
Pietro Vierchowod
Középpályások:
Giancarlo Antognoni
Giuseppe Dossena
Giampiero Marini
Gabriele Oriali
Marco Tardelli
Franco Causio
Bruno Conti
Csatárok:
Daniele Massaro
Alessandro Altobelli
Francesco Graziani
Paolo Rossi
Franco Selvaggi

A sorban következő válogatott tagjai hiánytalanul jelenhetnének meg egy esetleges jubileumi partin. Az 1978-as argentin keret legidősebb tagja a 66 éves Omar Larrosa, a Boca Juniors korábbi játékosa és későbbi segédedzője.

AZ 1978-AS ARGENTIN VÁLOGATOTT KERETE
Kapusok: Héctor Baley, Ubaldo Fillol, Ricardo La Volpe
Védők: Luis Galván, Daniel Killer, Jorge Olguín, Rubén Pagnanini, Daniel Passarella, Alberto Tarantini
Középpályások: Norberto Alonso, Osvaldo Ardiles, Daniel Bertoni, Américo Gallego, Rubén Galván, René Houseman, Omar Larrosa, Oscar Ortiz, Miguel Oviedo, José Daniel Valencia, Ricardo Villa
Csatárok: Mario Kempes, Leopoldo Luque
2013. június 15-ig az 1974-es nyugatnémet keretből is mindenki életben volt, bár Heinz Flohe esetében az élet talán erős kifejezésnek számított. Az 1. FC Köln korábbi középpályása ugyanis négy éve agyvérzést kapott, és ezt követően éber kómában volt. 65 évesen az álmában érte a halál.

AZ 1974-ES NYUGATNÉMET VÁLOGATOTT KERETE
Kapusok:
Sepp Maier
Norbert Nigbur
Wolfgang Kleff
Védők:
Berti Vogts
Paul Breitner
Hans-Georg Schwarzenbeck
Franz Beckenbauer
Horst-Dieter Höttges
Helmut Kremers
Középpályások:
Herbert Wimmer
Bernhard Cullmann
Günter Netzer
Wolfgang Overath
Heinz Flohe
Rainer Bonhof
Jupp Kapellmann
Csatárok:
Jürgen Grabowski
Jupp Heynckes
Gerd Müller
Uli Hoeness
Bernd Hölzenbein
Dieter Herzog


Mario Kempesék és Franz Beckenbauerék korosztálya tehát jól tartja magát, és ez elmondható az 1970-es brazil alakulatról is, amelyet minden idők egyik legjobb csapatának tartanak. A 22-es keretből négyen hiányoznak, köztük Félix, aki 2012 augusztusában távozott, 74 évesen. A csodacsapat első számú kapusa erős dohányosnak számított – játék közben is teljes lelki nyugalommal rágyújtott, amikor csapata hosszabb ideig támadott –, halálát tüdőbetegség okozta.

De ő legalább élvezhette egy ideig az öregkor szépségeit, nem úgy, mint két hátvéd csapattársa, Fontana és Everaldo. Előbbi néhány hónappal a 40. születésnapja előtt kapott végzetes szívrohamot egy baráti focimeccs közben.

Everaldo története még tragikusabb. A klasszis balhátvéd 1974 novemberére tervezte utolsó tétmérkőzését, ezután politikusként szerette volna folytatni. Ebből azonban nem lett semmi, mivel az év októberében meghalt. Egy családi kirándulásról tartott hazafelé Porto Alegrébe, a teljesen egyenes szakaszon mintegy 100 km/h-val haladt a vb-győzelemért ajándékba kapott Dodge Dartjával, amikor kihajtott elé az út melletti benzinkútról egy kamion, amely 20 tonna rizst szállított. Telepakolva nehezen tudott felgyorsulni, így rohant bele hátulról sárga járgányával Everaldo, akinek a felesége sem élte túl az ütközést. A játékos 30 éves volt, nála fiatalabban még egy világbajnok futballista sem távozott az élők sorából.

Joel Camargo kevesebb mint egy hónapja, május 23-án halt meg veseelégtelenség következtében.

Everaldo (1944–1974) a kislányával és a későbbi „koporsójával”
Everaldo (1944–1974) a kislányával és a későbbi „koporsójával”

 

Az összetört Dodge Dart a baleset után
Az összetört Dodge Dart a baleset után

 

AZ 1970-ES BRAZIL VÁLOGATOTT KERETE
Kapusok:
Félix
Ado
Leao
Védők:
Brito
Piazza
Carlos Alberto
Marco Antônio
Baldocchi
Fontana
Everaldo
Joel
Zé Maria
Középpályások:
Clodoaldo
Gérson
Rivelino
Paulo César
Csatárok:
Jairzinho
Tostao
Pelé
Roberto
Edu
Dario

Bobby Moore (1941–1993)
Bobby Moore (1941–1993)

Három főt gyászoltak eddig az angolok egyetlen világbajnok együtteséből. Az 1966-os aranyfiúk közül elsőként pont a kapitány, Bobby Moore hunyt el. A West Ham United legendás védője 108 válogatottságával sokáig angol csúcstartó volt, mígnem a 125-ig jutó Peter Shilton elvette tőle ezt a címet, majd 2009 márciusában David Beckham is elé került, így azóta már a mezőnyjátékosok között sem ő az első – bár Beckhammel ellentétben ő mind a 108 válogatott mérkőzésén végig a pályán volt. Moore-on 1991-ben vastagbélrák miatt műtétet hajtottak végre, de nem gyógyult meg, két év múlva a daganat áttétes lett, és 51 éves korában elvitte az embert, aki az 1966-os vb-döntő után átvette II. Erzsébettől a Jules Rimet-kupát.

A hazai pályán révbe érő angol válogatott legifjabb tagja Alan Ball volt, aki másodikként hagyta ezen a világon társait, 2007-ben, 61 évesen. A pályafutása legjobb éveit a Blackpoolban, az Evertonban és az Arsenalban töltő korábbi középpályás édesapja 1982-ben egy ciprusi autóbalesetben halt meg, és a fiát sem ágyban, párnák közt érte a halál. Hanem a kertjében, ahol annak csinosítgatása után tüzet rakott a gazokból, majd megnézte a Manchester United Milan elleni BL-meccsét. Ezután telefonon beszélt a fiával, majd a feltételezések szerint egy vödör vizet öntött a feléledő lángokra, amikor szívinfarktust kapott. Holttestére a kertjében találtak rá.

John Connelly 2012 októberében követte Moore-t és Ballt – békében hunyt el otthonában. Ő az 1966-os vb-n csak az angolok első meccsén játszott, az Uruguay elleni 0:0-s döntetlen csalódást keltett a házigazdáknál, Alf Ramsey szövetségi kapitány pedig kirakta a kezdőcsapatból a csatárt. Connelly végül soha többet nem lépett pályára az angol válogatottban.

A vb-t nyerő „háromoroszlános” gárda legidősebb tagja a 80. évében járó Ron Flowers, aki egyébként a torna egyik mérkőzésén sem játszott.

AZ 1966-OS ANGOL VÁLOGATOTT KERETE
Kapusok:
Gordon Banks
Ron Springett
Peter Bonetti
Védők:
George Cohen
Ray Wilson
Jack Charlton
Bobby Moore
Jimmy Armfield
Gerry Byrne
Ron Flowers
Norman Hunter
Középpályások:
Nobby Stiles
Alan Ball
Bobby Charlton
Martin Peters
Ian Callaghan
George Eastham
Csatárok:
Jimmy Greaves
Geoff Hurst
John Connelly
Terry Paine
Roger Hunt

Az 1962-es brazil válogatottból még tízen élnek, 12 elhunyt társuk, ha lehet így fogalmazni, változatos okokból kifolyólag nincs már köztünk. A csapatkapitány Mauro, illetve a „hulló falevél" típusú lövést kifejlesztő Didi egyaránt rákos volt, 2002-ben, illetve 2001-ben ért véget szenvedésük. A két vb-döntőben is gólt szerző Vavá (ez rajta kívül Pelé, Paul Breitner és Zinedine Zidane személyében csak három játékosnak sikerült) 2000-ben agyvérzést kapott, két év múlva szívprobléma végzett vele, míg a chilei mundialon egy másodpercet sem játszó Zequinha szintén betegség következtében hunyt el.

Garrincha (1933–1983) és Pelé (1940–)
Garrincha (1933–1983) és Pelé (1940–)
Zózimo négy héttel 45. születésnapja után Rio de Janeiróban autóbaleset áldozata lett, és könnyen így járhatott volna Garrincha is, de az ördöngösen cselező szélsőnek végül az alkohol lett a veszte. A legenda szerint legalább 14 gyermeket nemző Manuel Francisco dos Santos (merthogy ez volt a polgári neve) kétszer nősült, és még több közúti balesetet okozott. Az egyik során az apja autójába hajtott bele, egy másikban kitört a felesége foga, a legsúlyosabban pedig életét vesztette az anyósa. Ő valamennyit túlélte, 49 évesen májzsugor végzett vele 1983-ban. Garrinchával csak egy mérkőzést veszített a brazil válogatott, mégpedig az 1966-os vb-n a magyarok elleni csoporttalálkozót, amely egyben a görbe lábú cselgép utolsó válogatott meccse is volt.


Castilho négy világbajnokságon is részt vett (1950, 1954, 1958, 1962), de csak három összecsapáson védett. A csodabogár kapus mindhárom alkalommal az 1954-es tornán jutott szóhoz, ahol ugyebár az Aranycsapat búcsúztatta a selecaót. Színtévesztő volt, valamint a sztoicizmus mintapéldánya: amikor ugyanaz az ujja ötödször sérült meg, az orvosa két hónapos terápiát javasolt neki, de ő inkább úgy döntött, hogy részben amputáltatja a testrészt, két héttel a műtét után pedig már újra a Fluminense kapujában állt. Élete 1987-ben, 59 éves korában ért véget, amikor meglátogatta exfeleségét, akinek lakásában keresztülszaladt a szobán, majd kiugrott az ablakon. Búcsúlevelet nem hagyott hátra, így csak találgatták, miért lett öngyilkos.

AZ 1962-ES BRAZIL VÁLOGATOTT KERETE
Kapusok:
Gilmar
Castilho
Védők:
Djalma Santos
Mauro
Zózimo
Nílton Santos
Jair Marinho
Bellini
Jurandir
Altair
Középpályások:
Zito
Didi
Zequinha
Mengálvio
Csatárok:
Garrincha
Coutinho
Pelé
Pepe
Jair da Costa
Vavá
Amarildo
Zagallo

Az 1962-es és 1958-as brazil csapat között sok az átfedés, mindkét keretben Nilton Santos volt a rangidős, a támadásokat is remekül segítő balhátvéd tavaly május 16-án az utolsó, 88. születésnapját ünnepelhette.

Az 58-as selecao az utolsó a sorban, amelyből még többen élnek, mint ahányan meghaltak, előbbi csoportba 12-en, utóbbiba 10-en tartoznak – írtuk egy évvel ezelőtt... Nos, ez a megállapítás már nem igaz.

Cikkünk első megjelenése után ugyanis néhány hónapon belül olyan legendák hagytak itt bennünket, mint Djalma Santos, Nílton Santos, Gilmar és Nílton de Sordi. Idén márciusban aztán az Alzheimer-kórban szenvedő Hilderaldo Bellini is elhunyt, így a brazilok első vb-győztes csapatából már egy kapus és védő sem él.

Nilton Santos (1925–2013) már az 1954-es vb-n is ott volt, de Svájcban még nem nyert aranyérmet
Nilton Santos (1925–2013) már az 1954-es vb-n is ott volt, de Svájcban még nem nyert aranyérmet
AZ 1958-AS BRAZIL VÁLOGATOTT KERETE
Kapusok:
Carlos José Castilho
Gilmar
Védők:
Hilderaldo Bellini
Djalma Santos
Nílton Santos
De Sordi
Orlando
Mauro Ramos
Középpályások:
Dino Sani
Oreco
Didi

Zózimo
Moacir
Zito
Csatárok:
Zagallo
Pelé
Garrincha
Joel Antonio Martins
José Altafini
Vavá
Dida
Pepe

Brazilok ötven évvel az 1958-as világbajnoki siker után, balról jobbra, felső sor: Djalma Santos, Hideraldo Bellini a Jules Rimet-kupával, Joao Havelange, korábbi FIFA-elnök; alsó sor: Moacir, José Altafini (Mazzola), Luiz Inácio Lula da Silva, Brazília korábbi elnöke és Pelé (Fotó: Reuters)
Brazilok ötven évvel az 1958-as világbajnoki siker után, balról jobbra, felső sor: Djalma Santos, Hideraldo Bellini a Jules Rimet-kupával, Joao Havelange, korábbi FIFA-elnök; alsó sor: Moacir, José Altafini (Mazzola), Luiz Inácio Lula da Silva, Brazília korábbi elnöke és Pelé (Fotó: Reuters)

 


Grosics Gyula és Ottmar Walter (MTI)
Grosics Gyula és Ottmar Walter (MTI)
Az 1954-ben a németek első vb-aranyát megszerző nationalelfből (ez esetben „nationalzweiundzwanzigból”, mivel 22 tagú volt a keret) már csak ketten mesélhetnek a svájci diadalukról. A duó végigjátszotta a számunkra szomorú véget érő berni finálét is, csakúgy, mint Ottmar Walter, aki 2013. június 16-án, 89 évesen csatlakozott az égi futballpályán bátyjához, Fritz Walterhez.

Pedig nem sok hiányzott hozzá, hogy már 1969-ben befejezze földi pályafutását, ugyanis magánéletbeli problémák miatt öngyilkossági kísérletet hajtott végre. Utóbb ezt pánikreakciónak nevezte.

A svájci vb-n négyszer betaláló Hans Schäfer 86 éves, a visszavonulása után tanári pályára lépő Horst Eckel pedig 82. Utóbbi személyes élményeivel tanácsadóként segített a német diadalt feldolgozó, A berni csoda című film elkészítésében.

AZ 1954-ES NYUGATNÉMET VÁLOGATOTT KERETE
Kapusok:
Toni Turek
Heinz Kubsch
Heinz Kwiatkowski
Védők:
Fritz Laband
Werner Kohlmeyer
Hans Bauer
Herbert Erhardt
Josef Posipal
Werner Liebrich
Középpályások:
Horst Eckel
Karl Mai
Paul Mebus
Karl-Heinz Metzner
Max Morlock
Fritz Walter
Csatárok:
Helmut Rahn
Bernhard Klodt
Ottmar Walter
Richard Herrmann
Ulrich Biesinger
Alfred Pfaff
Hans Schäfer

Alcides Ghiggia (1926–) a súlyos autóbalesete után
Alcides Ghiggia (1926–) a súlyos autóbalesete után
Uruguay második világbajnok keretéből már csak Alcides Ghiggia él, aki nemzeti hőssé vált az 1950-es brazíliai vb-n. Ő lőtte ugyanis az aranyéremről döntő mérkőzésen az utolsó gólt, amellyel Uruguay 2:1-re megverte Brazíliát.


„Csak három ember tudott elcsendesíteni kétszázezer embert a Maracanában: Frank Sinatra, II. János Pál pápa és én” – nyilatkozta egyszer a győztes gólról a később az olasz válogatottban is bemutatkozó szélső, aki tavalyelőtt nyáron súlyos autóbaleset szenvedő alanya volt. Fej-, kar-, láb- és vállsérülésekkel szállították kórházba, ahol két hétig kómában feküdt, de állapotát azóta sikerült stabilizálni.

Aníbal Paz csak tartalékkapusnak számított Roque Máspoli mögött, de Uruguay utolsó előtti meccsén, a négyes döntőben Svédország ellen 3:2-re megnyert mérkőzésen ő védett. Az úriember 2013. március 21-én hunyt el, 95 éves korában, ezzel a világbajnok labdarúgók közül eddig ő érte meg a legszebb kort.

AZ 1950-ES URUGUAYI VÁLOGATOTT KERETE
Kapusok:
Roque Máspoli
Aníbal Paz
Védők:
Schubert Gambetta
Juan Carlos González
Matías González
William Martínez
Eusebio Tejera
Héctor Vilches
Középpályások:
Washington Ortuno
Rodolfo Pini
Víctor Rodríguez Andrade
Obdulio Varela
Csatárok:
Julio César Britos
Juan Burgueño
Alcides Ghiggia
Oscar Míguez
Rubén Morán
Julio Pérez
Luis Rijo
Carlos Romero
Juan Alberto Schiaffino
Ernesto Vidal

A II. világháború előtt világbajnokságot nyerő labdarúgók közül már senki sem él. Utolsóként, 90 esztendősen, 2006 novemberében (tehát még láthatta, hogy hazája nemzeti csapata negyedszer is vb-t nyer) Pietro Rava távozott el, aki az olasz válogatottal 1938-ban menetelt a végső győzelemig, és a franciaországi torna álomcsapatába is beválasztották.

Gino Colaussi 1991-ben, 77 évesen hunyta le végleg a szemét, míg a párizsi döntőben (4:2) a mieink ellen szintén kétszer betaláló Silvio Piola 1996-ban, 83 évesen.

AZ 1938-AS OLASZ VÁLOGATOTT KERETE
Kapusok:
Carlo Ceresoli
Guido Masetti
Aldo Olivieri
Védők:
Alfredo Foni
Eraldo Monzeglio
Pietro Rava
Középpályások:
Michele Andreolo
Bruno Chizzo
Aldo Donati
Mario Genta
Ugo Locatelli
Giuseppe Meazza
Renato Olmi
Mario Perazzolo
Pietro Serantoni
Csatárok:
Sergio Bertoni
Amedeo Biavati
Gino Colaussi
Giovanni Ferrari
Pietro Ferraris
Pietro Pasinati
Silvio Piola

A négy évvel korábban hazai környezetben aranyat nyerő olasz gárdából a cserekapus Guido Masetti távozott legkésőbb az élők sorából, 1993-ban, 86 évesen. A Hellas Verona és a Roma egykori hálóőre tagja volt az 1938-as keretnek is, és úgy lett kétszeres világbajnok, hogy egyik vb-n sem lépett pályára.
Az 1934-es válogatottból egyébként ketten is öregfiúkmeccsen lettek rosszul és haltak meg.

Egyikükkel, Umberto Caligarisszal aneurizma végzett 39 éves korában. Ő sem kapott szerepet az 1934-es vb-n, utolsó válogatott találkozóját 1934 februárjában játszotta, de 59 fellépésével egészen 1971-ig olasz csúcstartó volt, akkor Giacinto Facchetti előzte meg. 1938-tól 1940-ben bekövetkezett haláláig a Juventus vezetőedzője volt. Attilio Ferraris szintén öregfiúk-mérkőzésen vesztette életét, 43 évesen.

AZ 1934-ES OLASZ VÁLOGATOTT KERETE
Kapusok:
Giuseppe Cavanna
Gianpiero Combi
Guido Masetti
Védők:
Luigi Allemandi
Umberto Caligaris
Eraldo Monzeglio
Virginio Rosetta
Középpályások:
Luigi Bertolini
Armando Castellazzi
Attilio Ferraris
Giuseppe Meazza
Luis Monti
Mario Pizziolo
Mario Varglien
Csatárok:
Pietro Arcari
Felice Borel
Attilio Demaria
Giovanni Ferrari
Enrique Guaita
Anfilogino Guarisi
Raimundo Orsi
Angelo Schiavio

A történelem első futball-világbajnokságát megnyerő uruguayi válogatottból elsőként bizonyos Ángel Melogno távozott el, 1945-ben, 40 esztendősen, aki nem játszott az 1930-as tornán. Ugyanez igaz Emilio Recobára is, aki 1992-ben, 88 évesen, utolsóként szenderült örök álomra az első vb-győztes csapatból. Az 1930-as seregszemlén részt vevők közül az argentin Francisco Varallo maradt életben a legtovább, az Uruguay elleni vesztes fináléban (4:2) is végig a pályán lévő jobbösszekötő 2010-ben, 100 évesen hunyt el.

AZ 1930-AS URUGUAYI VÁLOGATOTT KERETE
Kapusok:
Enrique Ballestrero
Miguel Capuccini
Védők:
Ernesto Mascheroni
José Nasazzi
Emilio Recoba
Domingo Tejera
Középpályások:
José Andrade
Lorenzo Fernández
Álvaro Gestido
Ángel Melogno
Conduelo Píriz
Carlos Riolfo
Csatárok:
Peregrino Anselmo
Juan Carlos Calvo
Héctor Castro
Pedro Cea
Pablo Dorado
Santos Iriarte
Pedro Petrone
Zoilo Saldombide
Héctor Scarone
Santos Urdinarán
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik