Mit tippel, önön kívül melyik tíz játékos lesz kezdő?Mit tippel, önön kívül melyik tíz játékos lesz kezdő?
Álljon meg a menet! – kiáltott fel Torghelle Sándor. – Miből gondolja, hogy én az első perctől fogva a pályán leszek?
Ha én lennék Erwin Koeman, semmi pénzért sem hagynám ki a csapat legeredményesebb futballistáját.
Az odáig rendben, hogy gólt szereztem Albánia, Málta és Észak-Írország ellen is, de a múlt idő használatából is kiderül: azokat a mérkőzéseket már lefújták. Ennek megfelelően úgy vagyok vele, bérelt helye senkinek sincs a válogatottban, a legkevésbé nekem.
Meglepődne, ha kimaradna?
Mivel nem akarok meglepődni, mindent megteszek azért, hogy a kapitány mellettem tegye le a voksát. Csakhogy ezt nem azzal érhetem el, hogy az edzőtáborban folyton tavalyi góljaimra emlékeztetem, hanem azzal, hogy a tréningeken meggyőzöm: a csapat hasznára tudnék lenni. Mindig is rosszul voltam attól, ha valaki csak nyomta a dumát, és közben nem csinált semmit. Úgyhogy maradjunk annyiban, az edzéseken igyekszem olyan teljesítményt nyújtani, hogy Erwin Koeman nekem szavazzon bizalmat.
Vetélytársai szereplését figyelemmel kíséri?
Nem hinném, hogy a válogatottnál vetélytársakról kell beszélni, hiszen mindannyian egy célért küzdünk. Azt persze látom és hallom, hogy Priskin Tamás és Rudolf Gergely is elkapta a fonalat, örülök is neki, mert ebből csak profitálhatunk.
Ön milyen formában van?
Hogy finoman fogalmazzak, az Augsburg nem remekel, és ez kihat az én produkciómra is. Borzalmasak vagyunk, de aki ismeri idei eredményeinket, annak ezt nem is kell ecsetelnem. A hét bajnokiból egyet sem nyertünk meg, három döntetlen mellett négyszer vereséget szenvedtünk. Voltunk már jobbak is. A formám miatt különben nem kell aggódni. Ami az én játékomat jellemzi, azt bármikor hozom.
Van következménye a gyengélkedésnek? Megvonják a fizetésüket, netán be kell szállniuk a klub új stadionjának építésébe?
Eddig egyvalaki bánja nagyon a kudarcokat: annak ellenére, hogy az edzőnk szerződése jövő nyárig szól, a vezetők úgy döntöttek, jobb, ha egy évvel hamarabb elköszönnek tőle. Nyárig még ő irányítja a csapatot, aztán Auf Wiedersehen!
Bár a hét végén ismét kikaptak, legalább gólt szerzett. Jut eszembe, hogyhogy ön végezte el a büntetőrúgást?
Rám fért már a gól. Nem szoktam tizenegyest lőni, de mivel fontos volt számomra, hogy végre a kapuba találjak, a sípszót követően fogtam a labdát, és mielőtt bárki is szólhatott volna, lehelyeztem a büntetőpontra, és bevágtam. Utána már senki sem vont kérdőre… Szóval kellett, nagyon kellett már a lelkemnek az a gól. A röhej az, hogy eddig nem azért voltam eredménytelen, mert sorra hagytam ki a ziccereket, hanem azért, mert szinte el sem jut hozzám a labda. Ha én lennék a béna, elismerném, de nem ez a helyzet. Mindegy, ez van.
Remélhetőleg Tiranában megfelelő lesz a kiszolgálás.
Ha Huszti Szabolcs megint úgy ad be, ahogy az októberi selejtező ötvenedik percében, és persze ezúttal is befejelném a labdát az albánok kapujába, akkor felőlem le is fújhatnák a mérkőzést. Egy feltételem lenne csupán: a gól előtt ne a hazaiak vezessenek…
Állítólag a házigazdák életük meccsére készülnek, ütnek, vágnak, harapnak majd.
Egyfelől semmivel sem lesznek lelkesebbek, mint mi, másfelől említettem már: mondani bármit lehet. Ha a pályán is tapasztaljuk, hogy megfeszülnek, akkor hiszem el. Megijedni természetesen akkor sem fogunk, hiszen kinőttünk már abból a korból. Ha jól játszunk, a győzelem úgysem marad el.
Hat ponttal számol Albánia és Málta ellen?
Nem vagyok az a számolgatós típus. Majd ha véget ér a sorozat, megnézzük, hány pontot gyűjtöttünk, és az mire volt elég.
Nem is álmodozik?
Miről? A világbajnoki részvételről? Nem. Legalábbis egyelőre nem. Most semmi más nem vonz, csak Albánia.