Elsöprő lendülettel

Franz Beckenbauer, Nil ton Santos, Carlos Alberto Torres, Giacinto Facchetti, Gaetano Scirea, Bobby Moore. A lista természetesen nem teljes, de ha a valaha volt legjobb védőjátékosokat kell megnevezni, ők alighanem az elsők között lesznek az idők végezetéig. Elsősorban azért, mert a XXI. század futballja már nem említhető egy lapon a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évekével: más a tempó és a játékosok felfogása, a velük szemben támasztott követelmény, a fizikum döntő tényező, s tetszik, nem tetszik, a kifinomult technika önmagában nem tud meccseket eldönteni.

Szigorúan a technikát alapul véve véleményünk szerint a brazil válogatottban ugyanarra a posztra (jobbhátvéd) pályázó Daniel Alves és Maicon, az újabban állandóan sérült portugál Ricardo Carvalho, valamint a spanyolokkal Európa-bajnokságot nyerő Sergio Ramos tartozik a védők szűk elitjébe, noha az ő eredményességükhöz is nélkülözhetetlen az időnként a kegyetlenség határát súroló, olykor pedig önfeláldozó becsúszás, szerelés. Persze nemcsak a saját kapujuk előtt dolgoznak eredményesen, hanem a túloldalon is – jóllehet az európai topligákban kutakodva megállapítható, csak részben (Maicon) számítanak a leggólveszélyesebb bekkeknek. A gólveszélyt – legalábbis a védőjátékosok esetében – túlnyomórészt a pontrúgások jelentik. Hajnal Tamás, a Borussia Dortmundban légióskodó középpályás konkrét példával is szolgált, egyszersmind igazolja, hogy a technikai képzettség helyett manapság más tényezők játszanak főszerepet egy-egy hátvéd teljesítményének megítélésében. Csapattársa, a bosnyák születésű, de papírjai miatt a német, az amerikai és a szerb válogatottba is csábított (végül utóbbit választotta) Neven Subotic a maga öt góljával vezeti a Bundesliga hátvédgóllövőlistáját – hármat Hajnal készített elő –, de nem elsősorban kivételes technikai képzettsége miatt.

„Neven rendkívül fiatal, mindössze húszéves labdarúgó, akire eredményes pályafutás vár, ebben biztos vagyok. Megfelelően összpontosít, fegyelmezett, és mindenkit megelőzve akar lecsapni a labdára, ez mintha belé lenne kódolva. A támadásoknál nincs kifejezetten rá vagy védőtársaira kihegyezett figuránk, mindenesetre a pontrúgásoknál, amikor több jól fejelő játékos indul be egyszerre, hatékony fegyvernek számít, hogy van egy Suboticunk. Hogy az eddigi Bundesliga-gólok több mint tíz százalékát hátvédek szerezték? Érdekes statisztika, de szó sincs arról, hogy Németországban úgymond szabadabban mozoghatnak a védők, szerintem inkább a pontrúgások eredményességét fejezi ki” – fogalmazott Hajnal Tamás.

Mint alábbi infografikánkból is kiderül, az öt nagy európai bajnokság közül a Bundesliga mellett a Premier League-ben állnak tízszázalékos eredményességi mutató felett a bekkek, ami az angol futball sajátosságait, ha úgy tetszik, bizonyos fokú konzervativizmusát szem előtt tartva nem meglepő. S ebből kiindulva az sem, hogy a Premiership legeredményesebb hátvédje az ideális testfelépítésű, kitűnő ütemérzékkel megáldott, játékintelligenciáját tekintve is a legjobbak közé sorolandó Nemanja Vidics. A szerb futballista ebben az idényben négy gólt szerzett eddig, s megkérdőjelezhetetlen szerepet játszott, játszik a Manchester United ragyogó angliai, valamint európai menetelésében – elsősorban persze védőmunkája miatt. S ő sem az a driblizős típus.

„Amikor felfigyeltünk rá, nem a technikája szúrt szemet, bár természetesen fontos volt, hogy tudjon bánni a labdával. Vidics tud. De nekem többet számít, hogy vakon megbízhatunk benne. A helyezkedésében, a keménységében, a rendíthetetlenségében. Számomra ő az ideális hátvéd” – jellemezte egyik kedvencét Sir Alex Ferguson, az MU-t 1986 óta irányító skót menedzser.

S bár még nem időszerű, Hajnal Tamás szerint érdemes nyomon követni Subotic pályafutását is, mert hamarosan állandó helyet követelhet magának a szerb válogatott védelmének közepén.

Vidics mellett tornyosulva.