Eltűntnek nyilvánítva

Amikor hozzá került a labda, az egész stadion hörgött, ujjongott vagy tapsolt, nagyobb ovációban részesült, mint bármelyik másik futballista a pályán – a félreértések elkerülése végett nem David Beckhamet, hanem Ronaldinhót díjazta így a Dubaiban megrendezett Milan–Hamburg felkészülési mérkőzés nézőserege, holott a nemzetközi médiában alighanem túldimenzionált jelenség főszereplője, a Los Angeles Galaxytól – egyelőre – kölcsönbe érkező angol sztár is helyet kapott Carlo Ancelotti kezdőcsapatában.

Méghozzá a gárda harmadik legidősebb tagjaként, a 33 esztendős Beckhamnél Dida (35) és Paolo Maldini volt csak öregebb; s ha már itt tartunk, az ebben az összetételben valószínűleg először és utoljára felálló lombard kezdő tizenegy átlagéletkora 30.8 év volt, benne Alexandre Patóval, aki a maga 19 esztendejével jelentősen javított az átlagon.

De vissza a földkerekség talán legnépszerűbb Davidjéhez, elvégre mégiscsak az ő színre lépése volt a sportág egyik legnagyobb keddi szenzációja. A 32-es dresszben feszítő, a középpálya jobb oldalán helyet kapó játékos bizonyára égett a bizonyítási vágytól, mert mi másnak tudható be, hogy már az első másodpercekben többméteres, lábat nem kímélő becsúszásra vállalkozott. Bár ha bizonyítási vágyról beszélünk, ezen a ponton alighanem le is lohadt. Felkészülési mérkőzés ide, apróbb izomsérülés oda, Beckham – fogalmazzunk így – nem vállalt túl sokat magára: hiába vártuk például az évek során védjegyévé váló, ötvenhatvan méteres, hajszálpontos indításokat, csupán egyszer nyesett alá félelmetes jobbjával, ráadásul átadását követően Andrij Sevcsenko nem érte el a labdát. Az elgondolás mindenesetre remek volt, mint ahogy azt Seva felfelé mutató hüvelykujjával jelezte is a feladónak. Beckhamnek végül egy félidő jutott, és leszámítva néhány, az ő szintjén alibipassznak minősülő átadást, igazából eltűnt a középpályán.

Pedig ha Ancelotti kicsit tovább tartja a gyepen, értékesített büntetővel, vagyis góllal mutatkozhatott volna be új csapatában. Némi malíciával megjegyezhetjük, hogy a 62. percben Ali Hamad sporttárs a Serie A-ban érezte magát (valahogy büntetőt kell adni a Milannak...), mert olyan szépen „megette” Massimo Ambrosini műesését, hogy öröm volt nézni. A végrehajtó szerepét Ronaldinho töltötte be, de hiába volt magabiztos és eredményes, az egész mérkőzésen többet mutató, veszélyesebben támadó hamburgiak Collin Benjamin közelről szerzett góljával kisvártatva egyenlítettek; más kérdés, hogy tizenegyesekkel végül a piros-feketék nyerték meg a sportszakmailag nehezen értékelhető találkozót.

A Milan vasárnap este már tétmérkőzést játszik, a Stadio Olimpicóban a Roma vendégeként lép fel, igazából az lesz Beckham első erőfelmérője – illetve: az lehet.