Nem lett százados

BERECZKY ATTILABERECZKY ATTILA
Vágólapra másolva!
2008.12.12. 23:07
Címkék
„A DVSC százhat éves történetének legjobb játékosa döntött úgy, hogy befejezi pályafutását” – kezdte a debreceni klub péntek reggeli sajtótájékoztatóját Szima Gábor, a klub elnöke. Sándor Tamás alig 17 évesen mutatkozott be az akkor kieső DVSC-ben, majd két évtizeddel később pedig a háromszoros bajnokcsapatból vonul vissza.

Nehéz volt meghozni a döntést?Nehéz volt meghozni a döntést?

Már a nyáron a térdműtétem után elgondoztam a folytatásról – mondta a DVSC búcsúzó csapatkapitánya. – Feküdtem egy kórházi ágyon, s azon meditáltam, hogy befejezem a játékot. Aztán elkezdtem az edzéseket, s végül nekivágtam az újabb szezonnak.

Amely eddig tartott…

Nem szeretnék rossz emlékeket hagyni magam után. Azt mondják, a csúcson kell befejezni, s bár én ezen már túl vagyok, most jött el az az idő, amikor nem szabad folytatni. Próbálkoztam az ősszel, de már nem voltam a régi.

A Soproni Ligában négy meccsen lépett pályára, s mindössze negyvenöt percet szerepelt

Látja, éppen erről van szó. Én világ életemben játszottam, nem bírom hosszú távon a tétlenséget. A csapat így is őszi első lett, s remélem, összejön a negyedik bajnoki cím.

Nagyot változott a világ, amióta tiniként bemutatkozott a legmagasabb osztályban. Akkor a DVSC vagy a kiesés ellen küzdött, vagy a feljutásért harcolt, ma pedig háromszoros aranyérmes, útban a negyedik elsőség felé.

Ha valaki akkor ezt jósolja, kinevették volna. De eljutottunk idáig, mert itt nagyon szeretik a focit, és sokan tettek is érte.

Mikor álmodoztak először az aranyról?

Amikor Dombi Tibi és én is külföldön játszottunk, akkor beszéltünk telefonon arról, hogy hazatérünk és megszerezzük a Loki első bajnoki címét. Ez akkor valóban álomnak tűnt…

Ha már szóba került a légiósként eltöltött fél évtized: nem maradt önben hiányérzet?

Torinóban nagyon rossz volt, hogy több unión kívüli játékosa volt a klubnak a limitnél, így három hónapig egyáltalán nem játszhattam. Amikor megoldódott a helyzet, már összeállt a csapat, nem voltak felhozó meccsek, nem tudtam bekerülni. Lehet, hogy kivárhattam volna a soromat, de játszani akartam, így kerültem fél évre kölcsön a török Genclerbirligihez, majd a Frankfurtba távozó Pisont István helyére a Beitar Jeruzsálembe.

Ott volt Atlantában a magyar labdarúgás máig utolsó, nagy tornán szereplő együttesében.

Már a selejtező roppant emlékezetes volt, hiszen nagyon nehéz csoportból jutottunk el emlékezetes meccseken át az olimpiai szereplésig. Sajnos Atlantában az utolsó, japánok elleni találkozót elrontottuk, hiszen hiába vezettünk nem sokkal a befejezés előtt, végül kikaptunk. De az emlék így is gyönyörű.

Legfrissebb hírek

100 éve született Gellér Sándor, az Aranycsapat kapusa

Képes Sport
10 perce

Debrecen: belga másodosztályú klubtól jöhet középpályás

Labdarúgó NB I
26 perce

„Nemcsak próbálkozunk, hanem bizonyítunk is” – jöhetnek az ausztrálok a vizes vb-n!

Vizes vb 2025
1 órája

Szombati sportműsor: Magyarország–Ausztrália férfi pólómeccs a vizes vb-n

Minden más foci
8 órája

A görögök legyőzésével közel kerültünk a csoportelsőséghez; Guzi Blanka: Remek érzés megélni a fejlődést

E-újság
8 órája

A piac varázslói – Moncz Attila publicisztikája

Angol labdarúgás
9 órája

Bravúrral van remény – Thury Gábor jegyzete

Európa-liga
9 órája

Lyles visszavágott Tebogónak; Takács Boglárka nyolcadik lett a monacói Gyémánt Liga-viadalon

Atlétika
9 órája
Ezek is érdekelhetik