Új nemzeti stadion

Az emlék igen közeli, mindössze másfél éves. Pályáztunk a 2012-es Európa-bajnokság megrendezésére. El is buktuk annak rendje és módja szerint, és miközben búslakodtunk, az UEFA egyik tisztségviselője vigasztalóan megjegyezte: ha csak egyetlen, minden modern igényt kielégítő stadionuk is lenne, nem csak maketteket mutogatnának és terveket lobogtatnának, biztosan több esélyük lett volna.

Ne törődjünk most azzal, hogy a nyertes lengyeleknek és ukránoknak sem volt és a mai napig sincs ilyen stadionjuk, a lényeget tekintve a derék svájcinak igaza volt. Néhány magyar klub Bajnokok Ligájáról, a válogatott világbajnoki szereplésről álmodozik, de nincs egyetlen olyan stadion sem az országban, amelyben méltó körülmények között lehet megrendezni egy igazán fontos, nagyobb érdeklődést kiváltó mérkőzést.

Eddig mindenki úgy gondolkodott, hogy a Puskás Ferenc Stadion át- vagy újjáépítése lehet az egyetlen megoldás, és ezt az államtól kell várni, hiszen az ő tulajdonában van ott minden, a területtől az utolsó szögig. Az ötvenes évek elején a Népstadiont két és fél év alatt sikerült felhúzni, most pedig már azok sem emlékeznek rá, hogy mikor készültek az első tervek a korszerűsítésére, akik részesei voltak e munkának, egyébként is, szinte már generációváltás is lezajlott a munkatársak között. Legutóbb az idén májusban készült el minden szükséges papír ahhoz, hogy a kormány dönthessen a stadion sorsáról, ám azóta is porosodnak valahol, a kérdés egyelőre napirendre sem került, nemhogy döntés született volna.

Futballmúzeum is lesz a kávézók mellett

Nem volt véletlen a megfogalmazás: eddig mindenki a Puskás-stadionban gondolkodott. Az eddig a nyár derekát jelenti, akkor ugyanis az MLSZ vezetői úgy határoztak, nem várnak tovább a sült galambra, és megvizsgálják a lehetőséget, miként tudnának önállóan felépíteni egy korszerű arénát.

„A világon mindenütt, ahol adnak a futballra, találunk nemzeti stadiont, elengedhetetlen, hogy mi se legyünk kivételek – mondja Elbert Gábor, a szövetség főtitkára. – Muszáj volt elkezdeni az önálló gondolkodást, mert az idő telik, és hiba lenne ölbe tett kézzel ülve másokra várni. A Puskás Ferenc Stadion átépítése csak állami presztízsberuházás lehet, nekünk viszont olyan megoldást kellett találnunk, amely az üzleti szempontoknak is megfelel, azaz olyan stadiont építeni, amely fenntartható, és a költségei belátható időn belül megtérülnek. Egy tapasztalt és tekintélyes céget kértünk fel rá, hogy készítsen tanulmányt a megvalósíthatóságról, és ebből egyértelműen kiderül: Budapesten egy harmincezres stadion felel meg minden kívánalomnak.

Az üzleti szempontok azért lényegesek, mert bár fontos, hogy a válogatottnak legyen otthona, a szövetség erejét meghaladná a stadion fenntartása. Ám ha újra helyszíne lehetne kettős bajnoki rangadóknak és egyéb eseményeknek, ha kiszolgáló, kulturális és szellemi központként is megállná a helyét, helyet adna éttermeknek, kávézóknak, irodáknak, máris rentábilisan működhetne. Sőt az elképzelések szerint egy múzeumot is magába foglalna a létesítmény, és az érdeklődők a magyar futball relikviáinak megtekintése után a termekből egyenesen kisétálhatnak a játéktérre is.

Eredményjelző tábla alig egymillió eurórért

Több médiumban is megjelent, hogy a fővárosi Fehér úton áll majd az új stadion, ám ez még egyáltalán nem biztos. A tervek valóban ide készültek el, de még 2001-ben, amikor Magyarország önállóan pályázott a 2008-as Európa-bajnokság megrendezésére. A pályázat szerint itt lett volna az egyik helyszín. Ötvenezres aréna terveit szemlézhette az UEFA, most ezt kellett kissé átszabni, és mint szó volt róla, harmincezresre zsugorítani úgy, hogy a férőhelyek száma, ha szükséges, tizenkétezerrel bővíthető legyen. Ha az állam megadja a szövetségnek 29 vagy 49 évre a földhasználati jogot, tényleg ide járhatunk majd meccseket nézni, ha mégsem, létezik B- és C-terv is. Ám ezekről szerintük még korai szólni. Igaz, az egészről nem is akartak még beszélni, és ha Török Ottó, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium sportszakállamtitkára egy parlamenti bizottsági meghallgatáson nem szólja el magát, a terv még ma is titok lenne.

„Rengeteg stadiont néztünk meg, és a végső elképzelésünk leginkább a hoffenheimi arénához hasonlít – mondja Scheer Sándor, az MLSZ elnökségének tagja, aki „civilben” építési vállalkozó. – A hamburgi stadion igazgatója négyórás előadást tartott arról, hogy a tervezésnél hogyan kell tekintettel lennünk a reklámok elhelyezésére. Ha minden az elképzelésünk szerint alakul, az eredményjelző olyan lesz, mint az NHL-ben a hokimeccseken, tehát középen függ a pálya fölött, és több oldalról látható. Ez luxus, hiszen egymillió euróba kerül, de a lényeg, hogy az új stadion megfeleljen a legszigorúbb követelményeknek.”

A stadion névhasználati jogát jó pénzért adnák el

Az eredményjelzővel érkeztünk el a megvalósítás kulcspontjához, azaz a pénzhez. A beruházás 45 millió euróba kerülne, és a számítások szerint húsz év alatt térül meg. A forrás egyszerű: a szövetség a földhasználati jog mellett egyéb támogatást is kér az államtól, ezek egyike, hogy a Magyar Fejlesztési Bank finanszírozza az építkezést, mert így garantált folyamatosan a hitel. A másik kérés azt tartalmazza, hogy a stadiont minősítse a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak – ahogyan azt annak idején a Papp László Budapest Sportaréna esetében is tette –, mert ez felgyorsítaná a bürokráciát, és a tervek megvalósításának legfontosabb pillére a hitelkonstrukció.

Több magyarázatot igényel viszont annak a kérdésnek a megválaszolása, miként térülhet meg egy ekkora költséget felemésztő beruházás. Scheer Sándor szerint a felelet a nemzetközi gyakorlatban rejlik, és ezt alkalmazzák majd ebben az esetben is. A bevételek 70 százalékát néhány tétel teszi ki (és ezek között nem szerepel a jegyek értékesítéséből származó pénz). Ilyen például az úgynevezett skyboxok eladása, ebből 36-ot terveznek, ennyit a Bundesliga másodosztályában szereplő klubok is pénzzé tudnak tenni. Ezer bizniszszék is lesz, mindkét kategóriában tehetős üzletemberek nyúlnak a zsebükbe, cserébe természetesen fejedelmi kiszolgálást kapnak minden eseményen, nem csak a mecscseken. A harmadik forrás a rendezvényszervezés, itt gondolhatunk bármire a kutyakiállítástól a konferenciákig, a negyedik pedig a névhasználat. Ebből máris következik, hogy az új stadion aligha valamelyik legendánk nevét viseli, de erre is akad számos példa Európában, talán elég csak a Bayern München stadionját, az Allianz Arenát említeni. Ehhez jöhetnek olyan apróságok, mint évente három koncert vagy az üzlethelyiségek bérbeadásából származó bevételek.

Elbert Gábor határozottan állítja: az állam bármit lép, a szövetség felépíti a most még nemzeti stadionként emlegetett létesítményt. És ha így lesz, két év múlva már ott szurkolhatunk a magyar válogatottnak.