Kezdődhet minden elölről

Sűrű köd, álló helyzetben is alig harmincméteres a látótávolság – márpedig ezek a versenyautók nem állnak, hanem „ezerrel” száguldanak végig a gyorsasági szakaszon. Mivelhogy ezért vannak itt – no meg azért, hogy növeljék pontjaik számát, hiszen ez az utolsó előtti verseny az országos bajnoki sorozatban.

Szóval köd van, és mintha ködszitálás is lenne, vagyis csúszik az út. Ez azonban nem zavarja meg a versenyzők többségét, hiszen ők az improvizálás királyai – többek között erre tanít a rali…

A háromszoros abszolút bajnok Benik Balázs kezd jobban. Nem kell nagy különbségekre gondolni, annyi egész nap nem alakul ki közte és Spitzmüller Csaba között – de az hamar egyértelművé válik, hogy ők ketten diktálják az iramot. Hol az egyik, hol a másik kerül pillanatnyi lépéselőnybe, de megnyugodni nincs idő, se lehetőség, hiszen tizedmásodpercnyi különbségekről beszélünk. (Ha belegondolunk, hogy néhány éve még nem is mértek tizedeket a raliban…)

A csata késhegyre menő.

A nap végén, vagyis 67 gyorsasági kilométer megtétele után Benik öt tizedmásodperccel vezet Spitzmüller előtt. Pszichológiailag talán számít, megnyugtató előnynek viszont semmiképpen sem nevezhető. S hogy mi erről az érintettek véleménye?

„Fantasztikus, ugyanakkor nagyon nehéz nap volt, amely végül a miénk lett – igaz, nem sokkal” – mondta Benik, aki úgy áll az élen, hogy az egyik szakaszon az árokba csúszott, és alaposan odaütötte Fordja futóművét.

„Nagy meccs folyik, élvezzük minden pillanatát – vallotta be Spitzmüller. – Egyelőre minden a terv szerint zajlik: harcban állunk az első helyért, és Turán Frici mögöttünk van.”

Utóbbi tény azért különös jelentőségű, mert Spitzmüller egy ponttal vezet Turán előtt az összetettben, ők ketten a bajnokság legfőbb esélyesei. Ami Turánt illeti, ő jelenleg az ötödik (hátránya több mint egy perc), s ennek elég prózai oka van: a harmadik szakaszon defektet kapott, s hiába volt a többi viszonylag gondmentes, egy lyukas gumi ilyen feszített tempónál bizony eldöntheti a versenyt is. Turán így is minden elismerést megérdemel, hiszen a tizenötödikről zárkózott fel az ötödik pozícióba, s benne van a pakliban, hogy vasárnap még előrébb kapaszkodik. Ez azért lenne fontos neki, hogy a lehető legkisebb ponthátrányból kezdhesse az idényzárót.

De vissza az élcsoporthoz! Nemcsak az első helyért zajlik parádés csata, hanem a harmadikért is: Aschenbrenner Györgyöt és ifjabb Érdi Tibort két tizedmásodperc (!) választja el egymástól. „Asi” a szokásos visszafogottságával csak annyit mondott: minden tökéletesen rendben volt. Nem csoda, hogy így érzi, hiszen N-csoportos autójával megelőz jó néhány WRC-t, a kategóriatársakról nem is beszélve… Érdi viszont ostorozta magát amiatt, hogy a napi utolsó szakaszon kicsúszott a kezéből a dobogós pozíció. Nem hagyja annyiban – erre bárki mérget vehet. S ez vasárnapra is nagy izgalmakat ígér.