Ha a két focista teniszezik, abból mindig nagy meccs kerekedik

Márpedig arra, hogy döntőt játszanak, minden esély megvan, hiszen kettejük párharca már több mint négy éve tart, és számtalan döntőt játszottak már egymással. A svájci Federer és a spanyol Nadal ugyanis 2005 júliusa óta kibérelte magának a világranglista első két helyét. Amíg Nadal ledogozta több mint 4000 pontos hátrányát, 159 hét telt el, és augusztus 18-tól a spanyol hivatalosan is a világ legjobb férfi teniszezője lesz.

"Rogi" és "Rafa" még 2004 májusában a miami mesterverseny harmadik fordulójában találkoztak először. A spanyol pofátlanul fiatalon, mindössze 17 évesen már a világranglista 36. helyén állt és sokkolta a tenisz világát, amikor viszonylag könnyedén, 6:3, 6:3-ra verte a világranglistát akkor alig egy hónapja vezető svájcit - aki éppen csak megnyerte első két Grand Slam tornáját.

A második találkozásukra egy évet kellett várni, megint a kemény borításon játszott floridai tornán futottak össze. Ez alkalommal azonban nem a legjobb 32 között, hanem a döntőben - ez volt kettejük első ötszettes összecsapása. A világelső lepasszolta az első két játszmát a spanyolnak, majd megnyerte az utolsó hármat.

Nagyjából ettől a meccstől számítják Rafael Nadalt komoly teniszezőnek, dacára annak, hogy még csak a 31. helyen állt a világranglistán. Persze előjelek már voltak: 8 évesen a 12 évesek korosztályában aratott tornagyőzelmeket, 16 évesen pedig már a világranglista első ötvenjében szerepelt.

Nem kell azonban Federert sem félteni, korosztályos játékosként ő sem volt éppen kutyaütő. Utolsó ifi-évében, 1998-ban megnyerte Wimbledonban a junior fiúk tornáját, és már ekkor mondták róla, hogy egy napon minden idők legjobb férfi teniszezője lehet.

Nem sokon múlott egyébként, hogy a két kiválóság a fehér sport világa helyett a legnépszerűbb labdajáték - vagyis a futball - területén alkosson maradandót. Federer 12 évesen döntött úgy, hogy nem rúgja, hanem üti inkább a lasztit, ám Nadalnál ez a helyzet bonyolultabb volt.

Az egyik nagybátyja, Toni - aki három éves korától (!) mai napig edzője is - már egész kisgyerekként kiszúrta istenadta tehetségét a teniszhez. A gondot a másik nagybácsi jelentette, bizonyos Miguel Ángel, aki 62 alkalommal merészelt szerepelni a spanyol nemzeti válogatottban, méghozzá labdarúgásban.

A kenyértörés végül megtörtént, és Rafa 14 korában a tenisz mellett döntött - ekkor már tucatnyi spanyol és európai tornát nyert, ám többet csatárként már nem villogott a manacori helyi kölyökcsapatban.

Míg 2000-ben Nadal a stoplis letételével foglalatoskodott, addigra Federer már elhelyezte névjegyét a teniszvilágban. Alig egy éve sem csatlakozott a profik táborához, máris 18 évesen és 4 hónaposan ő lett minden idők legifjabb játékosa, aki bekerült az első százba a világranglistán.

Ez volt tehát a svájci géniusz első rekordja, és azt az elmúlt nyolc évben számtalan további követte, hogy csak a legnagyobbat említsük: zsinórban 238 hétig állt a világranglistán. Igen, még mindig ő áll ott, de az augusztus 18-án kiadandó új lajstromon már Rafael Nadal neve lesz az első.

Ez pedig az olimpiai torna eredményétől függetlenül biztos, Federer ugyanis annyi világranglista pontot veszít Nadallal szemben, hogy még ha megnyeri a pekingit tornát, akkor sem tudja megtartani első helyét.

Így tehát a spanyol lesz a 24. aki vezeti a világranglistát, annak bevezetése, 1973 augusztusa óta. Nadal egyébként öt évvel évvel fiatalabb a 27 éves Federernél, tehát a kora alapján könnyedén megeshet, hogy megdönti svájci ellenfele már említett 238 hetes világcsúcsát a lista élén.

Ehhez azonban és az olimpiai döntőhöz a vele egykorú kiválóságoknak is lesz vélhetően még egy-két keresetlen szava – mondjuk a harmadik helyen álló szerb Novak Djokovicsnak – de ez már egy másik történet...