A magyarok nem lesznek ott Pekingben, és már Londonra készülnek

KOVÁCS ERIKA, MAROSI GERGELYKOVÁCS ERIKA, MAROSI GERGELY
Vágólapra másolva!
2008.07.10. 23:16
Magyar versenyző nélkül rendezik meg a pekingi játékokon a ritmikus gimnasztikázók küzdelmeit – akárcsak négy évvel ezelőtt Athénban. A szakági szövetség most azon fáradozik, hogy a londoni olimpiáig változzon a helyzet.
Kabajeva (középen) mosolya Vlagyimir Putyint is levette a lábáról
Fotó: Action Images
Kabajeva (középen) mosolya Vlagyimir Putyint is levette a lábáról
Kabajeva (középen) mosolya Vlagyimir Putyint is levette a lábáról
Fotó: Action Images
Kabajeva (középen) mosolya Vlagyimir Putyint is levette a lábáról

Legutóbb Sydneyben volt magyar résztvevő az ötkarikás ritmikusgimnasztika-viadalon, Fráter Viktória az összetett verseny 20. helyéig jutott. Athénban magyar sportoló nélkül zajlottak a sportág küzdelmei, miként az idén nyáron Pekingben sem szurkolhatunk honfitársnak.

Esély ugyan kínálkozott a kvótaszerzésre, ám az rg kellően összetett sportág ahhoz, hogy ez végül mégse jöjjön össze. A tavaly az első felnőttidényét töltő Vass Dóra közel állt az indulási jog megszerzéséhez, az Európa-bajnokság összetett versenyében elért 17. helye azonban nem volt elég a kvóta kivívásához.

A szakemberek egyöntetű véleménye szerint ő az a versenyző, aki képes lehet arra, hogy felzárkózzon a nemzetközi élmezőnyhöz, és a londoni olimpiára kiharcolja a részvételi jogot. Ha kitart addig…Mert bármennyire is fiatal versenyző, a ritmikus gimnasztikázók úgy tartják: esetükben minden, az élsportban eltöltött idő duplán számít, hiszen kevés az olyan sportág, ahol napi nyolc-tíz órákat töltenek a teremben a versenyzők. Más nem fér bele az ember életébe, éppen ezért az rg-sek gyakran idő előtt eltávolodnak a sportágtól, kevesen vállalják, hogy a középiskolát, az egyetemet a kortársaikhoz képest évekkel később kezdjék el, illetve fejezzék be.

„Vass Dóra mentálisan stabil versenyző, fiatal kora ellenére kifejezetten céltudatos – mondta a szakág élére tavaly decemberben megválasztott elnök, Bán Teodóra. – Hihetetlenül nagy az akaratereje, és megvan benne a kellő versenyláz is.”

Még úgy is, hogy a hazai versenyeken eddig rendre vetélytársak nélkül maradt. De csak eddig, hiszen egyre inkább látszik, van (és lesz) megfelelő utánpótlás. Már „csak” az kell, hogy a nemzetközi juniormezőnyben is remeklő fiatalok a felnőttek között is közel kerüljenek a tűzhöz.

„A szövetségnek éppen az a feladata, hogy szakmailag és pénzügyileg is segítse ebben a versenyzőket – folytatta az elnök. – Ezért tartottam fontosnak, hogy szövetségi kapitányt válasszunk, aki koordinálja a legjobbak felkészülését, versenyeztetését, és aki felel a szakmai programért. Ami az anyagi hátteret illeti, bizony nem vagyunk könnyű helyzetben."

"Az rg kifejezetten olyan sportág, ahol a szövetség és az egyesületek támogatásán túl a családi szerepvállalásra is nagy szükség van. A jövőben azon leszünk, hogy sportolóink minél több nemzetközi viadalra elutazhassanak, sőt itthon is szeretnénk nagy versenyeket rendezni. Pontozásos sportágban nagyon fontos, hogy a bírók is megismerjék versenyzőinket, és persze számunkra is csak az lehet a járható út, ha a magyar rg-sek minél több esetben összemérhetik tudásukat a külföldiekkel.”

Vass Dóra mellett mindenképpen meg kell említenünk Hauser Judithot és Soós Viktóriát, valamint a juniorcsapat tagjait, azaz Kohlhoffer Fannit, Forray Fannit és Topic Dáriát, hiszen ők azok, akik reális eséllyel pályázhatnak a 2012-es londoni szereplésre.

Londonra eljöhet az ő ideje: Vass Dóra 2012-ben ott lehet a legjobbak között
Fotó: Imago
Londonra eljöhet az ő ideje: Vass Dóra 2012-ben ott lehet a legjobbak között


„A jövőben minél több Világkupa-versenyen szeretnénk elindulni, hiszen ezeken a viadalokon nemritkán hatvanhetven sportoló vesz részt. Legutóbb Vass Dóra úgy lett tizenötödik ebben a mezőnyben, hogy előtte végzett négy orosz lány is, az olimpián viszont nemzetenként csak ketten indulhatnak” – tette hozzá Berek Irina szövetségi kapitány.

Az elképzelés jó, az út ki van jelölve, de a szakemberek szerint szükség van két-három évre ahhoz, hogy a most még juniorkorú csapat a felnőttek között is eredményes legyen.

„A szövetségben eltöltött néhány hónap után biztosan kijelenthetem: az egyesületekben kiváló munkát végeznek az edzők, mindenki jól dolgozik, éppen ebben látom az erőt és a jövőt” – mondta Bán Teodóra.

Ami Pekinget illeti: a legvalószínűbb, hogy orosz aranyérmek születnek majd, akárcsak Athénban. A négy évvel ezelőtti egyéni győztes, Alina Kabajeva még tavaly is elindult a világbajnokságon (de elszúrta a kvalifikációt), ám a közelmúltban egy bulvárhír miatt került az újságok címlapjára: azt állította az egyik orosz lap, hogy férjhez készül menni az akkor még orosz elnök, jelenleg miniszterelnök Vlagyimir Putyinhoz.

Az oroszok annyira jók, hogy már Kabajeva uralkodása idején körvonalazódott az utánpótlás, amelynek tagjai a 2005-ös és a 2007-es világbajnokságon el is vitték az aranyérmek túlnyomó többségét.

Most is nekik lesz erre a legnagyobb esélyük, hisz a 2008-as szezont a korábban Kabajeva, Csascsina, Kapranova és Szesszina mögött háttérbe szorult Jevgenyija Kanajeva dominálta.

Legnagyobb ellenfele tapasztalatlansága lesz, no meg a sokkal rutinosabb, az athéni dobogósok közül már csak egyedüliként versenyző ukrán Anna Besszonova, aki 2007-ben megnyerte a patraszi vb-n az egyéni összetettet. Az ukrán lobbit jelentősen meggyengítette az a botrány, melynek következtében a FIG pontozói visszaélések miatt többéves eltiltással sújtotta „nagyasszonyukat", Irina Gyerjuginát. Igaz, az orosz „főnök" Irina Viner is kapott egy figyelmeztetést...

A kéziszercsapatok versenyében is az orosz lányok a legnagyobb esélyesek, bár itt komolyan kell számolni a fehéroroszokkal, a bolgárokkal, és a csapatban mindig kitűnő, hazájukban „pillangócskáknak" becézett olasz válogatottal is.

Valószínűleg a kínai fővárosban búcsúzik a versenyzéstől a sportág egyik nagy egyénisége, a spanyol Almudena Cid – a 28 éves tornász rekordot jelentő negyedik olimpiáján vesz részt.

A SPORTÁG TÖRTÉNETE

A leginkább a balett, a torna és a tánc elemeit felvonultató ritmikus gimnasztika első, utólag hivatalos világbajnokságnak elismert versenyét Budapesten rendezték meg 1963-ban. A hetvenes évekre az amerikaiak is ráéreztek a sportág ízére, ám a szovjet és bolgár fölény még évekig tapasztalható volt. Az olimpia műsorára 1984-ben került fel az rg. Szerenkénti döntőt nem rendeznek, csak egyéni összetett (és 1996-tól csapat-) verseny van. A szabályok négyévente változnak, de előfordul, hogy az olimpiai cikluson belül is módosítják őket. Az öt szer (karika, labda, buzogány, kötél, szalag) egyfajta rotációval forog – Pekingben a labda nem szerepel a műsorban. A legjobb magyar helyezés Sinkó Andrea nevéhez fűződik, aki Szöulban hatodik helyen végzett, és ha a világ- és Európa-bajnokságokhoz hasonlóan szerenkénti döntőket is rendeznének a játékokon, lenne egy bronzérmünk is, hiszen Sinkó 1988-ban a harmadik legjobb buzogánygyakorlatot mutatta be.

A PROGRAM

Ritmikus gimnasztikában két számban avatnak bajnokot az olimpián. Augusztus 21-én és 22-én rendezik a selejtezőket (egyéni és csapat), augusztus 23-én kerül sor az egyéni összetett verseny fináléjára, egy nappal később pedig a csapatdöntőre.
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik