Daniel Chigou néhány héttel ezelőtt valószínűleg semmit sem tudott arról, hogy Magyarországon létezik egy Debrecen nevű város. A kameruni támadó az ősszel még a román első osztályú Farul Constanta szerződtetett játékosa volt, ám nem érezte jól magát, s mivel a fizetése is rendszeresen késett, úgy döntött, továbbáll. Így került a háromszoros magyar bajnokhoz, amellyel első körben a nyárig szóló szerződést kötött.
„Tudom, hogy kevés időm van a bizonyításra, de szeretnék élni a lehetőséggel” – mondta az afrikai focista, aki a hét végén mutatkozott be Loki-mezben, s a DVSC-DEAC NB III-as csapatában mindjárt két gólt szerzett a Nyíradony elleni bajnokin. Ezután nem csoda, hogy Herczeg András klubmenedzser a kezdőcsapatba jelölte őt a szerdai Ligakupa-elődöntőre. A magyar labdarúgásban már megfordult néhány légiós, akiről a pályán derült ki, hogy tudása meg sem közelíti a beharangozottat, így nem csoda, hogy a szurkolók kétkedve nézték a melegítő kamerunit…
Daniel Chigou azonban hamar belopta magát a lelátón ülők szívébe, hiszen a nyolcadik percben honi pályákon ritkán látható dinamizmussal robbant be Nagy Róbert bal oldali beadására, s a léc alá fejelt. Nem mászott fel a kerítésre, nem csúszott hason a gyepen, csak a levegőbe csapott, pacsizott újdonsült csapattársaival, s visszaballagott saját térfelére. Az optimistább beállítottságú DVSC-hívek már ekkor a következő szezon gólkirályát látták benne, s amikor a támadó a 27. percben pazarul kilőtte a bal felső sarkot, biztosak voltak benne, hogy a piros-fehér együttes remekül igazolt.
Lehet, hogy mindez túlzás, ám kétségtelen tény, a 25 éves kameruni futballistát a siófokiak szinte nem tudták szabályosan elválasztani a labdától, mi több, Chigou az összjátékból is kivette a részét. A vendégek egyébként nem sokat tettek hozzá a mérkőzés első szakaszához, pedig debreceni oldalon a néhány helyen megerősített NB III-as csapat játszott, míg a Balaton-partiak összeállítása hasonlított a Soproni Ligában megszokotthoz.
A második félidő elején Daniel Chigou játékán már egyre inkább látszott az utóbbi hónapok mérkőzéshiánya, de még így is akadt egy helyzete, így nem véletlen, hogy a 69. percben a közönség vastapsa mellett ballagott le a pályáról. A csereként pályára lépő Vinicius Galvao produkciójára is kíváncsiak voltak a szurkolók: a brazil fiatalember decemberben érkezett a városba, s hamar elterjedt, hogy mindent tud a labdával. A szünetben jó néhányan tátott szájjal nézték dekázgatás közben bemutatott trükkjeit, s kíváncsiak voltak, hogy ellenféllel szemben mire képes a délamerikai játékos. Néhány villanása akadt a brazilnak, látszott, hogy jó helyen van nála a labda, hiszen néha a siófoki védők szája is tátva maradt, amikor találkoztak vele.
A Siófok továbbra is statisztált a mérkőzéshez, a hazaiak különösebb megerőltetés nélkül nyerték meg a Ligakupa-elődöntő első mérkőzését bizonyítva, hogy a DVSC-DEAC nem véletlenül vezeti a tabellát az NB III Tisza-csoportjában.