A sors igazságot tehet

„Csütörtökön a futball igaz ságtalan volt velünk, ráadásul a sors a tavalyi döntő miatt is jön nekünk eggyel. Remélem, képesek leszünk túltenni magunkat a Bayern elleni mecscsen, és a szurkolóinkat végre sikerrel örvendeztetjük meg, amire eddig nem voltunk képesek” – mondta egy nappal a Valencia elleni Király-kupa-döntő előtt a Getafe játékosa, Manu del Moral.

A támadó nem indokolatlanul hivatkozik a sors szeszélyességére: az együttes a Királykupa előző kiírásának fináléjában egy góllal alulmaradt a Sevillával szemben (0–1), a múlt héten pedig nehezen feledhető csatában esett ki az UEFA-kupából. A „Geta” a müncheni 1–1 után a negyeddöntő visszavágóján – a hatodik perctől emberhátrányban játszva – a rendes játékidőben 1–0-ra, a hoszszabbítás második félidejében 3–1-re vezetett, ám végül döntetlenre végzett, így az idegenben lőtt kevesebb gólja miatt kénytelen volt fejet hajtani a németek előtt.

Néhány éve ugyanakkor kevesen gondolták volna a Madrid melletti település harmadosztályban szereplő csapatáról, hogy a közeljövőben meghódítja Spanyolországot, sőt kivívja egész Európa tiszteletét és együttérzését – azt ugyanis még a Bayern vezetőedzője, Ottmar Hitzfeld is elismerte, a spanyol csapat ellen elsősorban a szerencse döntött a bajorok javára.

A Getafe mindössze negyedik idényét tölti a Primera Divisiónban, és azon túl, hogy az első szezonban elért 13. helyezés után kétszer a 9. helyen végzett, az említett két kupaszereplés mellett már két Király-kupa-nyolcaddöntővel is büszkélkedhet.

Az 1976-ban alapított egyesület kétezres évekbeli teljesítménye persze ettől függetlenül is sikertörténet; 2000-ben a másod-, 2004-ben az első osztályba jutott, és neves szakemberek, Quique Sánchez Flores, Bernd Schuster, majd Michael Laudrup irányításával megszilárdította helyét a legjobbak között. A „Geta” annak ellenére rendre borsot tör a spanyol sztárcsapatok orra alá, hogy keretét a Real Madridhoz vagy a Barcelonához hasonlóan igazán neves játékosokkal töltené fel; az időközben két UEFAkupa-elsőségig jutó Sevilla például még sosem járt sikerrel az Alfonso Pérez Stadionban, legjobb eredménye két gól nélküli döntetlen. De a királyi gárda sem lehet büszke a „kistestvér” elleni mérlegére, csupán negyedik kísérletre tudott győztesen távozni Getaféból.

Első ránézésre a Valencia kerete is erősebbnek tűnik, ám a szerda esti döntőben aligha az dönt, mely csapatot képviselheti több játékos a nyári Európa-bajnokságon. Luis Aragonés szövetségi kapitány előzetes keretében a „kékek” közül ugyan csak két (Rubén de la Red, Pablo Hernández), míg a Valenciából öt labdarúgó (David Villa, Carlos Marchena, David Silva, Raúl Albiol, Joaquín Sánchez) szerepel, Michael Laudrup vezetőedző ennek nem tulajdonít különösebb jelentőséget. „Átlagos évadban, a kereteket és a költségvetést látva a Valencia lenne a favorit. A két együttes idei teljesítményét véve szemügyre ötven százalék az esély. Ám ez különleges szezon, és én hiszek a csapatomban” – fogalmazott a dán tréner.

A hit mellett az is a Getafe mellett szól, hogy a Spanyol Labdarúgó-szövetség döntése értelmében a döntőt Madridban, a Vicente Calderón Stadionban rendezik. Mivel az Atlético Madrid csaknem 55 ezer néző befogadására alkalmas pályáján vélhetően „csak” húszezer valenciai szurkoló buzdítja a „denevéreket” (a Valencia kedd estig nem tudta értékesíteni a részére garantált 21 500 belépő mindegyikét), szerda este azok a getafeiek is a helyszínen szoríthatnak kedvenceiknek, akik egyébként kiszorulnak a hazai mérkőzésekről. Az Alfonso Pérezben tudniillik mindössze 17 700 néző fér el…