Kiesőjelöltből sikercsapat

Hat fordulóval a Primera División zárása előtt eldőlt, hogy a tabella első tíz helyezettje biztosan bent marad a spanyol legfelső osztályban. Az persze nem meglepő, hogy az éllovas Real Madridot vagy a bajnokesélyest kilenc pont hátránnyal üldöző Barcelonát nem fenyegeti a kiesés veszélye, arra viszont feltehetően kevesen gondolnának, hogy a nemzetközi kupaindulás jogáért harcba induló felsőházi alakulatok között található egy olyan együttes is, amely az új évnek még az utolsó előtti pozícióban vágott neki.

A Deportivo, hiszen a La Coruna-i kék-fehérekről van szó, az elmúlt tizenkét játéknap eredményei alapján a kilencvenes években, majd a kétezres évek elején sikert sikerre halmozó „Super Deport” idézi: Miguel Ángel Lotina fiai legutóbbi tucatnyi meccsükön 26 pontot gyűjtöttek, miközben a Real Madrid 19, a Barcelona 17, míg a két nagyágyúval viaskodó Villarreal is csak 21 pontig jutott. A galiciai csapat összteljesítménye ugyan elmarad az Arsenio Iglesias, majd Javier Irureta vezetésével bajnoki aranyérmet (1999-2000) és két kupagyőzelmet (1994–1995, 2001–2002) jegyző elődökétől, Fabricio Colocciniék a bajnokság végjátékában mégis harcba szállhatnak az Intertotó- vagy UEFA-kupát érő helyekért, sőt a következő idényben akár a végső küzdelembe is beleszólhatnak.

A Primera División első szakasza még nem kecsegtette ilyen kilátásokkal a klub rajongóit, hiszen a gárda mindössze négy évvel azután, hogy a Bajnokok Ligája elődöntőjében egyetlen góllal alulmaradt a későbbi győztes Portóval szemben, nyolc fordulón keresztül kiesésre állt a legfelső osztályban, és teljes kilátástalanságban várta a folytatást. A gondokat tetézte, hogy a korábbi sikerek egyik fő letéteményese, Augusto César Lendoiro elnök politikai összetűzései és balul sikerült pénzügyi manőverei eredményeként a klub puszta léte is kérdésessé vált; Lendoiro személye miatt ráadásul nemcsak a helyi sajtó, hanem a város vezetősége is elfordult a kék-fehérektől.

Ám a klub első embere, aki a nyolcvanas években a Liceo görhokicsapatával kétszer is Európa legjobbjának bizonyult, majd az alsóbb osztályú bajnokságok mérkőzései után UEFA-kupa- és BL-meccsekkel örvendeztette meg a Riazor közönségét, e nehézségeken is felülkerekedett. Mivel a La Coruna-i városi elöljáróktól nem várhatott segítséget, a remek kapcsolatokkal rendelkező elnök Galicia más településein keresett szponzorokat a csapat mellé.

„Az elmúlt években a Deportivo eltűnt a Bajnokok Ligájából, és ezzel a sorozat bevételeitől is elesett. Ám ahhoz, hogy ismét Európa legjobbjai között szerepelhessen, a játékosok szerződése és az igazolások kapcsán ugyanazokkal a tételekkel kénytelen szembenézni” – érvelt az elnök, aki, úgy tűnik, meghallgatásra talált, mivel a „szomszédvár” Vigo két pénzintézete is szerződést kötött a klubbal.

A leendő támogatók számára természetesen a kék-fehérek e szezonban nyújtott teljesítménye sem utolsó szempont, így Lendoiro – és a Depor – számára éppen jókor jött a Lotina-fiúk feltámadása. Az 50 éves tréner remek választásnak bizonyult az ismét nagyra törő terveket szövő elnök részéről, hiszen azon túl, hogy biztosította a gárda bennmaradását, többet is szeretne kihozni Manuel Pablóékból. Igaz, Lotina számára már az is az idény végéig szóló szerződése meghosszabbítását jelentené, ha az együttes az első tizenkét hely valamelyikén végezne – a tréner a következő évadban akár a nemzetközi porondra is kivezetné a kék-fehéreket.

„Mindig új célokat kell keresni. Az ellenfelek eredményei mellett a bajnokság kezdeti időszakában mutatott produkciónk is azt mondatja velem, hogy az UEFA-kupától elég távol állunk, de most inkább arra koncentrálunk, hogy sorozatban negyedszer is nyerjünk, utolérjük az előttünk álló Espanyolt, illetve mi legyünk a tavaszi szezon legjobbjai” – mondta a vezetőedző.

A január óta tartó Deportündöklés lotinai receptje tehát: apró lépésekkel előre.

Kíváncsian várjuk a folytatást.