Luis Aragones portréja

Aragonés Madrid egyik kerületében, Hortalézában született 1938-ban, a spanyol polgárháború alatt, s a nehéz évekkel telített gyermekkora a focilabda körül forgott. Emígyen evidens volt pályaválasztása: a Getaféban kezdte el professzionális labdarúgó karrierjét húszesztendősen, s nemsokára már a Real Madridban folytatta az ifjú támadó. Itt viszont nem kapott játéklehetőséget, így a Recreativo de Huelvában, a Herculesben és az Extreme Plus együtteseiben próbált meg némi rutint és nevet szerezni, amit 1960 nyarán Oviedóban akceptáltak is. A Real Oviedóval bemutatkozhatott a spanyol első ligában, majd a Betishez igazolt (eddig mindenhol a Real Madrid kölcsönjátékosaként szerepelt). A következő három idényben 33 gólt rúgott, majd az Atletico Madridba igazolta le, akik aligha gondolták, az aktussal egy több évtizedes, roppant sikeres szerelem vette kezdetét. Első évükben kupagyőztesek és bajnoki ezüstérmesek lettek, 1966-ban elhódították a bajnoki címet a Realtól amit meg is védtek, sőt, újra hazavihették a Király Kupát is! Aragones csúcséve az 1970-es volt, amikor elnyerte a Pichichi-trófát, ami a legtöbb gólt elért csatárnak járt. A válogatottban tizenegy mérkőzésen bizonyíthatott, s ezeken háromszor is megzörgette az ellenfelek hálóit. Az 1974-es, Bayern Münchennel vívott vesztes KEK-döntő után a "Zapatonesnek" ("Nagycipőjűnek") becézett játékos gyakorlatilag a szögre akaszthatta a névadó lábbeliket, hiszen alig telt el 10 forduló az új bajnokságból, amikor lemondott edzőjük, Juan Lorenzo, aki helyett a kezdőből már kiszorult veterán, Aragones lett az új főnök. 360 La Liga-fellépéssel és 160 góllal (a nemzetközi kupákban 48 fellépésén 27-szer talált be) zárta le futballista-pályafutását, hogy nemsokára már a „Hortalézai bölcs” néven emlegessék a szurkolók. Megnyerte ugyanis a Rojiblancóknak a Világkupát, 1976-ban a Király Kupát és a következő szezonban a bajnoki aranyat is! 1978-ban a gyengébb eredmények miatt távoznia kellett, de a következő idényben a 6. és a 9. forduló között kisegítette beugróként a piros-fehéreket, hogy 1979-ben már újra ő vezesse az Atleticót, ahonnan tavasszal újra kirúgtákt. 1981-ben némi alkotói szünet után a Real Betisszel próbált vigasztalódni, ám itt sem termett sok babér számára, így visszatért kedvenc klubjához, akikkel újfent elhódította a Király Kupát s mellé a spanyol Szuperkupát is. 1986-ban egészségi állapota miatt felállt a kispadról, de felépülése után beugrott tűzoltóként utódja, Martinez Jayo bukása miatt. Párhónapnyi pihenés után a Barcelona csábította el: Terry Venables az ötödik fordulóig három vereséget szedett össze, így Aragones vehette át a Blaugránák irányítását - bár a bajnoki címről lemaradtak, de a kupát elnyerték. Szerződését ennek ellenére sem hosszabbították meg, így újabb két évre munkanélküli lett. Ezután az RCD Espanyolnál bukkant fel, majd a változatosság kedvéért visszatért az Atleticóhoz, akikkel – minő meglepetés – elnyeri a Király Kupát. Ám Jesus Gil y Gil elnök célja a bajnoki cím volt, így menetrend szerint menesztette Aragonest, aki 1993 és 1995 között a Sevillát gardírozta (sikerrel), majd a Valencia CF általa lett újra tényező a La Ligában.Egy balszerencsés év után hősünk alaposan felpörgette karrierjét, hiszen a spanyol középcsapatok benne látták megmentőjüket a kieséstől és a szürkeségből: szép sorrendben a Real Betis, a Real Oviedo, a Real Mallorca és az Atletico is munkát ajánlott neki. 2004-ben, amikor Inaqui Sáez megbukott a portugáliai kontinenstornán (a hispánok a csoportból sem jutottak tovább), 757, a kispadon letudott bajnoki után a válogatott élére került. Úgy kellett beépítenie a fiatalokat, hogy az eredmények se maradjanak el, s az eredmény felemásra sikerült. Némi rasszista botrány után pótselejtezőn juttatta ki legénységét a világbajnokságra, ahol a csoportból helyenként parádés játékkal léptek tovább, ám ezután rögtön ki is ütötték őket a franciák. Aragonesnek némi meglepetésre mégis meghosszabbították szerződését, ám az Európa-bajnokságra csak nyögvenyelősen jutottak ki, korántsem meggyőző játékkal. Jó előre be is jelentette, hogy a torna után lemond posztjáról.