Kevin Dennis Kurányi portréja

Kurányi Rio de Janeiróban született, német vendégmunkás édesapától és panamai édesanyától. Dél-Amerikában kezdett el futballozni, a Copacabana homokja után a Serrano FC Pertopolis és a Sporting San Miguelto kölyökcsapataiban. Apja hazatérése után a kissrác a VfB Stuttgart U-16-osai közé került, s nagyon jót tett neki a kettős neveltetés, mert technikája brazilos, ám futballja tankszerűen németes is egyszerre. Az ifjak közül nemsokára fel is került a harmadik osztályban játszó tartalékok közé, majd 2001-ben, 19 esztendősen a profik között is bemutatkozhatott. A következő idényben robbantott: 32 bajnokin 15 gólt elérve mindenki elismerését kivívta, Rudi Völler szövetségi kapitányét kiváltképpen, emígyen a Litvánia elleni Eb-selejtezőin a Nationalelfben is bemutatkozhatott.

Bár ezután átesett egy akut formahanyatláson, a kvalifikáció végére Fredi Bobiccsal együtt ő alkotta a németek támadóduóját, Izland ellen be is talált. A portugáliai Európa-bajnokságon a németek mindhárom mérkőzésén a kezdőben kapott helyet, de Völler nagyot csalódott benne, ugyanis Kevin egyetlen gólt sem lőtt. A 2004-05-ös szezonban a támadó kissé megemberelte magát, 13 bajnoki találata mellett háromszor az UEFA-kupában is betalált, így az új kapitány, Jürgen Klinsmann magával vitte őt a hazai Konföderációs Kupára. Az elővilágbajnokságon Kurányi az argentinok és az ausztrálok ellen is roppant fontos gólt lőtt, ennek ellenére mindössze egyetlen összecsapást játszhatott végig. Úgy érezte, ideje váltania karrierje érdekében, s azon a nyáron a Schalkéba igazolt, hétmillió euró ellenében.

Igaz, éppen ekkoriban szorult háttérbe a nemzeti csapatban Miroslav Klose és Lukas Podolski mögött, a vb-keretből is kikerült. 2006-ra összekapta magát, 15 bajnoki gólt szerzett s bekerült az Év csapatába is, emígyen az új Nationalelf-trainer, Joachim Löw kegyeibe is visszaküzdötte magát: a támadó hat Eb-selejtezőn játszhatott s három találattal járult hozzá a magabiztos kijutáshoz.