Aragonés a franciák ellen készül, és megint posztja miatt aggódhat

A két csapat első igazán nagy randevúját az 1984-s, franciaországi Európa-bajnokság döntőjében adta egymásnak. Ott a házigazda franciák, a torna nagy esélyesei Michel Platini vezetésével 2-0-ra győztek Spanyolország ellen.

A tornán végig bombaformában játszó, a döntőben is eredményes háromszoros aranylabdás, az UEFA jelenlegi elnöke a fináléban is eredményes volt. Igaz, Platini szabadrúgásból szerzett góljához kellett Luis Arconada óriási lepkéje is.

A két együttes a 2000-s Eb-n is éles meccset játszott egymással: ott a negyeddöntőben a változatosság kedvéért egy másik korszakos egyéniség, Zinedine Zidane vezette 2-1-s győzelemre a gallokat - szabadrúgásból védhetetlen gólt lőtt Santiago Canizares hálójába -, miközben a másik oldal vezéralakja, Raúl tizenegyest hibázott a 90. percben.

A legutolsó pofont ezidáig a 2006-s németországi vb-n kapta a spanyol együttes, amely hiába utazott bombakerettel és számított az egyik esélyesnek, a nyolcaddöntőben ígéretes kezdést követően 3-1-re elbukott az addig nem sokat mutató, aztán a tornán döntőt játszó franciákkal szemben.

A franciáknál azóta generációváltás zajlik, ám így sem esélytelenek a júniusi Eb-n. Még vannak azért rutinos, már érett világklasszisaik is, de közben helyet követelnek maguknak az ígéretes fiatalok.

A müncheni légiós, Franck Ribery sérülés miatt nem állhat Raymond Domenech rendelkezésére, a hétvégi bajnokin saját butasága miatt kiállított Patrick Vieria pedig egy órát vállal, megelőzve egy esetleges, mindig rosszkor jövő sérülést.

Thiery Henry, Liliam Thuram, Eric Abidal számára presztízsjelleggel is bír az összecsapás, lévén a mindhárman a Barcelona játékosai. Rajtuk kívül többen is topligák topcsapataiban rúgják a bőrt: elég csak Patrice Evra (Manchester United), Claude Makelele és Florent Malouda (mindkettő Chelsea) nevét megemlítenünk.

Viszont a jövő már most ugrásra kész. Karim Benzema, Samir Nasri, Hatem Ben Afra, Jérémy Toulalan máris több mint szimplán rutinszerzésre érett ifjonc. Rájuk akár azonnal komoly terhet lehet rakni.

Terhet viszont elbír Bojan Krkic is, a spanyolok titkos aduásza. A Barcelona tinije minden idők legfiatalabb spanyol válogatott játékosa lehet, amennyiben lehetőséget kap szerda este. Aragonés kapitány. És miért ne kapná meg?

A katalánoknál az utóbbi időben kezdőként játszhatott, a közönség is mindig szívesen a csapatban látja a nép legfiatalabb gyermekét. Még akkor is, ha az a gyermek félig, édesapja révén szerb. Ez is sürgeti a spanyol korosztályos válogatottakat már kinőtt csatár felnőttek közötti debütálását: nehogy lecsapjon rá a „konkurencia”. Bár a fiatalember Spanyolországban született, spanyolnak is érzi magát, az ördög nem alszik…

Carlos Puyol, Alvaro Arbeloa és David Silva sérülés miatt nem állhat a szövetségi kapitány rendelkezésére, akinek találkozója volt Ángel María Villarral, a spanyol elnökkel.

Kitudódott, hogy Aragonés utódjának nevét már az Eb előtti nyilvánosságra hoznák, amelyet érthetően rosszul fogadott a regnáló szakember.

Még mielőtt azonban a találgatások túlságosan is elmélyültek volna, az elnök megnyugtatta a kapitányt, Fernando Hierro jelenlegi sportigazgató pedig sajtótájékoztatón jelentette be: szó sincs váltásról, vagy éppen egy „kétkapitányos” lehetőségről, illetve idő előtti váltásról, a válogatottat Aragonés irányítja az Eb végéig és punktum!

Szinte minden jelentősebb spanyol internetes portál megszavaztatta olvasóit arról, hogy kell-e helyettest keresni Aragonésnek? Az as.com-on például a közel háromezer szavazó 79 százaléka úgy véli: igen, erre már most szükség van. Tíz százalék gondolja úgy, hogy ennek csak az Eb után jön el az ideje, tizenegy százalék szerint viszont nem indokolt a váltás.

A válogatottat Malagába történt érkezését követően „Raúl! Raúl!” felkiáltással fogadták a kilátogató szurkolók, amely mára gyakorlatilag egyet jelent az „Aragonés távozz!”, nyomdafestéket még elbíró, erősen letompított gondolattal.