Az országos szaunában sem áll meg a sportélet, amikor mindenki tátog a forróságban, akkor is ki kell futni a pályára. A rekkenő hőség nagyon megviseli az élsportolók csúcsra járatott szervezetét, a nagy kockázat felelősségteljes magatartást kíván a versenyrendezőktől – és csöndes kínlódást a gyilkos napsütésben szenvedő edzőktől, bíróktól, szervezőktől.
Ne felejtsük el, vízben élünk
„Ilyen magas hőmérséklet mellett a legkisebb fizikai tevékenység is kín, hát még a versenysport – mondja dr. Kamuti Jenő, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, a Nemzetközi Vívószövetség orvosi bizottságának elnöke. – A nagyfokú fizikai megterhelés a kánikulában a szervezet tűréshatárát ostromolja. Megnőhet a vérnyomás, agyi vérszegénység alakulhat ki, a pulzusszám harminc százalékkal is emelkedhet, a szívműködés pedig ezzel fordított arányban, rohamosan veszít a hatékonyságából. Sok versenyző szed asztma, allergia elleni, számukra engedélyezett gyógyszereket, a meleg és az abnormális napsugárzás szélsőséges hatásokat válthat ki náluk. A forróság elsősorban a szabadtéri sportolókat sújtja, azonban paradox módon ennek is megvan a haszna. Világversenyeken, így a pekingi olimpián is, előfordulhatnak kánikulai napok, amelyekre ilyen alkalmakkor lehet felkészülni – véli Kamuti doktor, aki jó tanácsokat is adott: – A nagy melegben döntő jelentősége van a folyadékháztartás rendben tartásának. A kiszáradás anyagcsere-, májműködési, légzési, mi több, idegrendszeri zavarokhoz is vezethet. Ne felejtsük el, vízben élünk, testünk hetven százaléka folyadék, vigyáznunk kell rá! A bevizezett ruhadarabok javítják a közérzetet, a nagyobb bajt pedig a megfelelő folyadékbevitellel lehet megelőzni. Ez ne legyen cukrozott üdítő- és energiaital, ugyanis bélműködési problémákat okozhat, a legjobb a természetes víz. Sótablettával lehet pótolni az elvesztett ásványi anyagokat, a nagy energiaveszteséget pedig magas szénhidráttartalmú, glükózgazdag táplálékkal, például gyümölcsökkel. A pályák »élő tartozékai«, a versenybírók, edzők sokszor elfeledkeznek róla, hogy ők is ugyanazon a napon aszalódnak, mint a versenyzők, nekik is vigyázniuk kell magukra.”
Meccsközbeni szünet: csoportos ivás
A labdarúgó NB I-nek sem volt még ilyen tüzes rajtja. Vágner László, a játékvezetői bizottság elnöke körlevelet juttatott el a játékvezetőknek és az ellenőröknek, arra kérve őket, hogy a mérkőzéseken ők is éljenek a „vízszünet” lehetőségével.
„Kérjük a játékvezetőket (és természetesen az ellenőröket), hogy a hőségre tekintettel éljenek az úgynevezett »ivásidő« lehetőségével. Mindkét félidő 20–25. perce között adjanak lehetőséget – játékmegszakítás idején – a csapatok tagjainak és a játékvezetői hármasnak, hogy az oldalvonal mellett csoportosan frissítőt ihassanak. E megszakítás lehetőleg ne legyen 1-1.5 percnél több, és a kieső időt a félidő végén természetesen számítsa be!”
– írja a JB-elnök. Az öttusázók országos bajnoksága is trópusi körülmények között zajlik, de arról szó sem lehet, hogy elhalasszák a versenyt.
„Bármikor, bárhol előfordulhat ilyen hőség, a rendezőknek és a résztvevőknek is kezelniük kell. Két fontos szempontot kell figyelembe vennünk: a versenyzők egészségét és a lovak állapotát. Az öttusázók számára korlátlanul áll rendelkezésre az ásványvíz. A vívóteremben sajnos nincs légkondicionáló, de a ventilátorokat már a verseny előtti napon bekapcsoltuk. Figyelünk a versenyzők egészségére, és közben igyekszünk magunkra is vigyázni. A lovak megóvása nagy kihívás, de megoldjuk.
A lovaglás két fordulója között a négylábúak soron kívüli szünetet kapnak, lemossák, ápolják, az állatorvosok ásványi anyagokkal is bőven ellátják őket. A körülményeket azzal is igyekszünk elviselhetőbbé tenni, hogy locsoljuk a pályát” – ismerteti a hőség elleni gyakorlatot Pécsi Gábor, a Magyar Öttusaszövetség technikai igazgatója.
Bringás műkorcsolyázás a tüzes aszfalton
A triatlonisták versenyei „alapjáraton” is tartalmaznak aszketikus elemeket, hát még ebben a kerékpárolvasztó időben… Az U23-as válogatott Finnországba, az Európa-bajnokságra menekült a meleg elől, négy felnőtt, köztük Kuttor Csaba az ausztriai Kitzbühelben szintén „klimatizált” Világkupaversenyen vesz részt – Kuttor sajnálhatja is, ő ugyanis kifejezetten kedveli a döglesztő hőséget.
„A legnagyobb sikeremet, egy Világkupa-bronzérmet is nagy melegben szereztem, a többségnél egyszerűen jobban bírom a kánikulát. Persze a kiszáradás engem is fenyeget.
A kerékpározás nem vészes ebből a szempontból, de már ott el kell kezdeni a locsolkodást és az ivást, mert a futásban pillanatok alatt el lehet pilledni. A bringázás alatt az útra is figyelnünk kell, a megolvadt aszfalt úgy csúszik, mint a jég, így esett el a spanyol Joseba Beloki is a 2003-as Tour de France-on” – emlékeztet Kuttor.
Itthon a balasssagyarmati Triatlon Tour-versenyen izzadnak a triatlonisták. A szervezők sűrítik a frissítő állomásokat, szerencsére a pálya jelentős része erdőben van. A nagy meleg miatt több klub jelezte, hogy a tizennégy év alatti versenyzőit inkább nem versenyezteti.