Hatodik tusa: lósorsolás?

BORSIK RICHÁRDBORSIK RICHÁRD
Vágólapra másolva!
2007.05.02. 23:05
Címkék
A világ legeredményesebb öttusázónője „álmából felkeltve” is dobogóra állt bármelyik világversenyen – fél évvel ezelőttig. Azóta nem. A lovaglás miatt. Sovány vigasz, hogy az utána versenyző hölgyek még nála is kevesebb pontot gyűjtöttek, a lovat nemegyszer kiselejtezték a másnapi férfifinálé előtt. Vörös Zsuzsanna ennek ellenére optimista, a gondolatai már Pekingben járnak.

Közeleg az első olyan vi adal, amelyen olimpiai kvótát lehet szerezni…

Közeledik?! Enyhén szólva… A június eleji rigai Európa-bajnokság itt van a nyakunkon. Addig pedig egymást érik a Világkupa-versenyek.

Rigában az első nyolc szerez pekingi rajtengedélyt.

Már most kvalifikálni szeretném magamat az olimpiára, hogy utána csak Pekingre összpontosíthassak. Azonban az első nyolcba kerülésért is nagyon meg kell küzdenem, a mezőny nagyon harap a kvalifikációs évben, ez kiderült az eddigi Világkupa-versenyeken is.

Szóval Rigában egyáltalán nem lehet hibázni?

Aki nem tudja hozni mind az öt számot, lemarad a jó helyekről.

Hogy áll az egyes számokkal? A versenyek a lövészettel kezdődnek…

Száznyolcvan kör körül szeretnék lőni az Európa-bajnokságon, ha a papírformát vesszük alapul, akkor menni fog. A mezőny megfiatalodott, megerősödött, de ebben az „idegi” számban sokat jelent a rutinom. Zavaró lehet, hogy megváltoztak a bemelegítés szabályai, ehhez mindenkinek alkalmazkodnia kell.

De gyertyát most is gyújt, ugye?

Persze! A korommal tökéletes mattfeketére lehet színezni a pisztoly nézőkéjét és irányzékát, így nem veri vissza a fényt, tehát nem zavar semmi sem a célzásban.

A női mezőny legjobb vívói közé tartozik, érzi ezt az ellenfeleken?

Tisztában vagyok vele, hogy jó néhányan tisztelettel bánnak velem, de ez nem jelenti azt, hogy ne akarnának legyőzni, sőt. A vetélytársaim döntő többségénél tudom, mire számíthatok. Szeretem én irányítani az asszóimat, úgy gondolom, ehhez megvan a kellő fegyvertáram. Senkit sem becsülök le, csak mindenkit le akarok győzni. Persze ha öszszejön egy tiszta találattal befejezett szép támadás, az csak használ az önbizalmamnak.

Úszás?

A két perc tizenöt-tizenhat másodperc körüli idő jó lenne az Európa-bajnokságon, jó úton haladok efelé.

A menetrend szerint a lovaglás következik... Ez a legbizonytalanabb szám, hiszen ketten versenyeznek, ráadásul a ló nem mindig jó partner. Ezt ön mostanában mindenkinél jobban tudja, így először a záró számról, a futásról ejtsünk néhány szót. A futás tisztán taktika dolga?

Ahhoz, hogy a négy szám utáni állás és a pálya alapján kidolgozott taktikát végre lehessen hajtani, csúcsformában kell lenni, csak az számít, ki hányadikként ér be.

Ahhoz, hogy a futásban még legyen miért harcolni, a lovaspályán megfelelően kell szerepelni. Átlagban milyen lovaspontszámmal lenne elégedett?

Az adott helyzetben minden pont döntő lehet, de ha például Rigában három akadályt vernék, akkor azt aláírnám.

Ilyen eredményt legutóbb az idénynyitó budapesti fedett pályás versenyen, előtte pedig tavaly júliusban, az ön győzelmével záruló budakalászi Európa-bajnokságon produkált. A tavalyi Világkupadöntőn, majd a guatemalai világbajnokságon is a lovagláson úszott el a dobogó, az idén pedig folytatódott a rossz sorozat, pedig ebben a számban is a legjobbak közé tartozik.

Igyekszem feldolgozni a rossz élményeket, de borzasztó érzés sorozatban a lovagláson bukni el az érmet vagy a győzelmet. Annál is inkább, mert úgy érzem, nem rajtam múltak a dolgok. Azaz dehogynem… Képtelen voltam normális lovat húzni. Erre viszont nem lehet edzésen készülni. A sorsolásnál már kipróbáltam mindent. Húztam jobbal, húztam ballal, húztam a cetlikupac tetejéről és az aljáról, de mindig a lóállomány alja akadt a kezembe.

Milyen érzéssel áll oda lovat sorsolni?

Nem a legjobbal. Itthon egyébként szerencsére nem üldöz a balszerencse. Tavaly a székesfehérvári Világkupa-versenyen és a budakalászi kontinensviadalon is szerencsés kézzel húztam, ugyanúgy, mint a februári budapesti fedett pályás viadalon. Egyébként annyit emlegették, hogy a lósorsolást kéne gyakorolnom, hogy egyszer megtettem, persze az egyik legjobb ló neve volt a cédulán.

Kabalája nincs?

Budakalászon volt. Az akkor talált szerencsepénz az én olvasatomban csak arra a versenyre vonatkozott, ott be is jött.

Mivel üti el a szabadidejét?

Kutyázással.

Lola, a három éves bearded colliem sok törődést igényel, boldogan vállalom. Nem hordom kozmetikushoz, magam ápolom a szőrét, egy-egy ilyen művelet öt órát vesz igénybe. Nemcsak én versenyzem, hanem ő is, nemrég klubgyőztes lett Szilvásváradon.

Már nem tartozik a legfiatalabbak közé.

Hogy bírja a gyűrődést?

Pénteken töltöm be a harmincat. A tényt figyelembe kell vennem a munka során, de egyébként jól érzem magam, elkerülnek a sérülések. Bocsánat, ezt azonnal le kell kopognom…

Ön az olimpiai bajnoki cím védője. Gondol már Pekingre?

Egyre többet. Leginkább arról elmélkedem, mit kell majd tennem a jó szereplésért.

Ez úgy hangzik, mint akinek meg sem fordul a fejében, hogy nem jut ki.

A kvótát még meg kell szereznem, de igen, számolok Pekinggel. És London? Az ottani olimpia is eszébe jut néha? Hogyne! Állítólag van esély rá, hogy a váltók szerephez jutnak 2012-ben. Szeretném kipróbálni a stafétát, és akkor meg már miért ne készüljek fel az egyénire is?! Tehát még a láthatáron sincs a visszavonulás.

Na, ez aztán tényleg nem szokott az eszembe jutni.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik