Az elején kiegyenlített volt a já ték, Petra Valová, Pádár Margit, majd Szrnka Hortenzia szerzett rendre egy-egy gólos vezetést a hazaiaknak. Amikor elbizonytalanodott a Cornexi, egymás után hagyta ki a ziccereket. Tóth Tímea a 26. percben már második kétperces büntetését töltötte. Szünet után sem lanyhult az iram, Sonata Vijunaité, majd Szrnka és Krisztina Triscsuk is betalált (16–13), de elég volt egy kiállítás ahhoz, hogy felzárkózzon a Fradi. Mindkét csapat szellősen védekezett, de a Cornexi jobb oldali támadásai igen eredményesek voltak. Balogh Beát nehezen tudták semlegesíteni a zöld-fehérek, és a szélső ügyes átemelései rendre eredményesek voltak.
A Ferencváros mindent megtett, hogy javítson, fel is zárkózott, és több esetben Fekete Csilla bravúrjára is szükség volt, hogy ne vegye át a vezetést. Amikor határozottabbá vált a Cornexi védekezése, négy góllal elhúzott a Fehérvár. Nemcsak jól, hanem eredményesen is támadtak Szrnkáék, érthető volt, hogy Németh András 27–22-nél időt kért. Szétesett a Fradi védekezése, s a kapuscsere sem volt sikeres.
Úgy tűnt, az edzői eligazításnak nem volt hatása, a hajrában azonban, amikor emberelőnybe kerültek a fradisták, gyorsan lőttek négy gólt, így rendkívül szorossá vált a találkozó. A végjátékban igyekezett a Cornexi megtartani előnyét s megszerezni a bravúros győzelmet. Szrnka újabb gólt lőtt, a játékvezetők viszont belesípoltak az akcióba. Mérgelődött is a közönség, de a fehérváriaknak az volt a lényeg, hogy telt az idő, és végül sikerült kihúzniuk egygólos előnnyel.
A várakozásnak megfelelően nagy iramú, izgalmas mérkőzést vívott a két csapat. A Cornexi főleg a második félidőben nyújtott kiemelkedő teljesítményt, s ennek alapján megérdemelten szerezte meg a győzelmet az időnként kissé fáradtnak tűnő zöld-fehérekkel szemben.