Semmit félvállról

Tavaly nyáron igazolt a német Busenbachból a Bundesliga-rivális Langweidhoz, Bátorfi Csilla csapatához. Most azonban Bátorfi távozik, és a nyártól a klub csak a másodosztályban folytatja. Gondolom, nem erre számított. Azt lehetett tudni, hogy a Langweidnak anyagi gondjai vannak, de bíztunk abban, hogy megoldódnak. Hogy Csilla befejezi a játékot, és Olaszországban fog edzősködni, természetesen mindenkit meglepett, de remek ajánlatot, szakmailag is kiváló lehetőséget kapott.

Ön hol pingpongozik jövőre? Követi a csapatot a másodosztályba?

Nem, a szintén a Bundesligában és a Bajnokok Ligájában szereplő Kroppach játékosa leszek. Az övék is jó csapat, erős kínaiakkal.

Ez volt az egyetlen ajánlata?

Ez volt az első. Miután kiderült, hogy a Langweid nem vállalja az első osztályt jövőre, több klub is megkeresett, ám én addigra már megállapodtam a Kroppachhal. Sokan kérdezték, miért nem szóltam nekik is, hogy új csapatot keresek, de aki kicsit is odafigyelt a Bundesliga történéseire, láthatta, hogy gondban van a Langweid.

Akkor egy év után el is hagyja a kisvárost?

Szó sincs erről, edzeni ezután is ott fogok, hiszen a klub továbbra is működik, sok a fiatal játékos, azaz nem szűnik meg a pingpongélet, én pedig jól érzem ott magam. Így csak az egyes mérkőzésekre csatlakozom a Kroppachhoz. Ráadásul a langweidi vezetők kérésére mindössze egy évre köteleztem el magam, azaz ha jövőre sikerül egyenesbe hozni a klubot, nincs akadálya, hogy viszszatérjek.

Akár Bátorfi Csilla nyomdokaiba lépve játékos-edzőként is?

Ez sincs kizárva, sőt. Lassan szeretnék az edzősködéssel is foglalkozni. A Testnevelési Egyetemen elvégeztem a szakedzői képzést, és azt gondolom, mostanra gyűjtöttem annyi tapasztalatot, amennyit már érdemes átadni a fiatalabbaknak. Eszerint a válogatottban is segíti tanácsaival a többieket?

Ez elsősorban a szakmai stáb dolga. Téglás Péter szövetségi kapitány persze sokszor kikéri a véleményemet, de a társaim, Lovas Petra és Póta Georgina fiatalabb koruk ellenére rutinos játékosok, erős, önálló egyéniségek, akiknek megvan a saját elképzelésük a pingpongról. Természetesen azért segítünk egymásnak, amiben tudunk, olyankor például gyakran fordulnak hozzám, ha egy számukra ismeretlen ellenféllel kerülnek szembe, akivel én már többször játszottam.

A belgrádi Eb-n rögtön az első nap délelőttjén a címvédő románokkal kezdünk.

Ellenfelünk legjobbja, a világranglistán is a legjobb huszonötben tanyázó Mihaela Steff összeveszett hazája szövetségével, így nem lesz ott a csapatban, ahogyan Otilia Badescu és Adriana Zamfir sem. Teljesen kicserélődött a két éve Aarhusban győztes gárda, de így sem szabad azonban félvállról vennünk őket, hiszen ott a tavalyi ifjúsági Európabajnok szupertehetség, Daniela Dodean és a szintén sokra hivatott Elisabeta Samara.

A rutin eszerint mellettünk szól.

Ez kétségtelen, ki is kell használnunk. Nekem is vannak olyan trükkjeim, amelyekkel meglephetem a kevésbé tapasztalt ellenfeleket. Persze nem kell semmi csibészségre gondolni, hiszen a mai mezőny kilencvenöt százaléka nagyon sportszerű, aki nem, az pedig nem örvend közszeretetnek, de egy másfajta szervával, stílusváltással ki lehet billenteni a fiatalokat, ha lendületbe jönnek. A románok ellen nem lesz könnyű meccs, de győznünk kell.

Utánuk valószínűleg Ausztria jöhet, az a mérkőzés sem lesz egyszerű…

Hát nem… Osztrák színekben versenyez Liu Jia, az európai ranglista vezetője, aki papírforma szerint hozhatja mindkét meccsét ellenünk, azaz vagy őt kell legyőznünk, vagy a többi találkozón nem hibázhatunk, ha a négy közé szeretnénk kerülni. Persze ő sem verhetetlen, ha pedig továbbjutunk, az elődöntőben már bármi megtörténhet.

Egyesben meddig szeretne eljutni?

Minél tovább… Úgy tudom, a legjobb nyolc között emeltek ki, de sok múlik a sorsoláson, és azon is, mennyire fáradok el, hiszen sűrű a program. Két éve is előfordult, hogy a párossal és a vegyes párossal együtt egy nap hét meccset játszottam, ami sokat kivesz az emberből. Párosban Póta Georginával először indulnak együtt Eb-n, de néhány Pro Tour-versenyen már jól szerepeltek. Edzeni viszont alig tudnak együtt.

Szerencsére az edzőtáborban volt néhány napunk, hogy összeszokjunk, ezzel együtt tippelni sem merek, mert a páros nagy lutri. A negyeddöntőkig csak három nyert szettig megy a meccs, azaz negyedóra alatt befejeződik. Ha épp abban a tizenöt percben nem jön ki nekünk a lépés, akkor már búcsúztunk is, ám ha jó formában vagyunk, senkitől nem kell tartanunk.

Jól tudom, hogy vegyes párosban is elindul?

Igen, ismét az orosz Alekszej Szmirnovval játszunk együtt, akivel két éve, Dániában harmadikak lettünk. Amennyire tudom, az orosz szövetségnek kellett őt győzködnie egy kicsit, hogy vállalja az indulást, de végül kötélnek állt.

Részt vett már jó néhány világversenyen, izgul még?

De még mennyire. Korábban, húsz-huszonkét évesen könnyebben vettem a dolgokat, úgy voltam vele, odaállok az asztalhoz, pingpongozom egy jót, aztán hazamegyek. Most már jobban megbecsülök minden ilyen alkalmat.