Ünnepélyes külsőségek, jó idő, illusztris vendégek – szerdán hivatalosan is átadták az MLSZ új székházát a Kőérberek Tóváros-i lakótelepen, Budapest szélén, közel ahhoz a ponthoz, ahol az M1-es és M7-es autópálya a fővárosba ér.
Michel Platini és Lennart Johansson (a kép két szélén) is tiszteletét tette
Michel Platini és Lennart Johansson (a kép két szélén) is tiszteletét tette
A Magyar Labdarúgó-szövetség új székháza szép, az átadására érkezett vendégek rangosak: Lennart Johansson, az UEFA elnöke, Michel Platini, a FIFA alelnöke, Vlatko Markovic, a horvát szövetség elnöke. Magyar részről a vendéglátókat pedig Kisteleki István MLSZ-elnök és Gyárfás Tamás, a közös horvát–magyar Európa-bajnokság pályázati bizottságának elnöke képviselte, de beszédet mondott Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára, majd a vendégeket később a Parlamentben fogadta Kóka János gazdasági miniszter is.
Évtizedes vándorlás után végre otthon
Tulajdonképpen ennyivel akár le is zárhatjuk a székházavatás történetét. Persze nagy pillanat volt ez az MLSZ életében, hiszen évtizedes vándorlás után végre saját otthonra lelt, hála az UEFA és kisebb részben a FIFA támogatásának, ám az egyszerű szurkoló ettől a hírtől aligha esik különösebb izgalomba. Remek, hogy az apparátus ezentúl végleges helyen, kulturált körülmények között dolgozhat, de egyrészt az egyszerű szurkolót jobban boldogítja egy pályán elért magyar siker, másrészt pedig ez az avatás a díszvendégekkel valójában nem is teljesen az avatásról szólt. Olyan gesztus volt ez, mint amikor egy férfi és egy nő együtt él már egy ideje, de csak később házasodik össze, például azért, mert jön a gyerek.
Nem véletlen, hogy Lennart Johanssonon és Michel Platinin kívül egész Európából csak a horvát elnök szerepelt a meghívottak között, ez is aláhúzni kívánta azt a tényt, hogy a horvát és a magyar szövetség kéz a kézben halad, legyen szó bármiről, akár egy székház avatásáról: tökéletes lesz tehát az összhang az Eb-rendezésben is.
Védeni kell az UEFA szellemi termékeit
Nincs ebben semmi irónia: ha rendezni akarunk, akkor lobbizni kell, ráadásul minden fronton. Nem véletlen, hogy Kisteleki István ünnepi beszéde is azt hangsúlyozta, a székházépítés támogatása felett érzett hála kifejezésén túl, hogy minden célunk a pályázat megnyerése, minden rezdülésünk ezt szolgálja. Az elnök, igen helyesen, nem mulasztotta el kiemelni, hogy az Eb-rendezés által kínált lehetőséggel maradéktalanul élnénk, kihasználnánk az esélyt, és ez a magyar labdarúgás újjászületését jelentené.
Ha valakinek ez túl patetikusan hangzana, az ne felejtse el, hogy az áprilisi döntésig a másik két pályázó vezetői is azon lesznek, hogy hasonló mondatokkal győzködjék a döntéshozókat, és amint megalakul az UEFA új végrehajtó bizottsága – ez szavaz majd az Eb helyszínéről –, a tagjait, szigorúan a háttérben, az olasz és a lengyel–ukrán pályázat képviselői is szüntelenül körüludvarolják majd, és mi, magyarok, bolondok lennénk, ha nem tennénk ugyanezt. Ráadásul most az UEFA jelenlegi és következő elnöke élvezte hazánk vendégszeretetét: a választáson ugyanis éppen Lennart Johansson és Michel Platini között dől el majd a poszt sorsa… Ha az esélyeket elemezzük, akkor a leglényegesebb Ujhelyi István bejelentése volt. Kedden Lennart Johansson exluzív interjút adot lapunknak, és a beszélgetés befejezése után még megjegyezte, számukra nagyon fontos tudni, hogy az adott országok kormánya mit tesz a pályázat sikere érdekében. Most az államtitkár elmondta, a kormány az avatóünnepséggel egy időben fogadott el törvénycsomagot, amelyet az országgyűlés azonnal megszavaz, amint áprilisban ránk nézve kedvező döntés születik. Adódik persze a kérdés, hogy miféle törvények vagy törvénymódosítások azok, amelyek elfogadása csak a rendezés jogának elnyerése esetén szükségesek. Kóka János gazdasági miniszter később a parlamentben lapunknak adott egy példányt az említett módosításokról, illetve a kormányt érintő, 24 pontban összefoglalt intézkedésekről. Legyen elég most egyetlen példa: védeni kell az UEFA szellemi termékeit, az azokkal kapcsolatos kifogásokat és a bejegyzési kérelmeket soron kívül kell elintézni, ehhez pedig a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvény módosításra szorul.
A miniszter elmondta, hogy nálunk nemzeti ügy az Európa-bajnokság megrendezése, olyan világos és kézzelfogható cél, amelyért az egész ország képes összefogni, tekintet nélkül a politikai hovatartozásra.
És, hogy ezek után milyenek az esélyeink?
Jók, de a végeredmény megjósolhatatlan. Michael Platini mindenesetre kétszer is elmondta, Európa visszavárja Magyarországot az elitbe, és tudja, ehhez komoly fejlesztésekre van szükség, amelyeket ösztönözhet egy Európa-bajnokság. Egyelőre be kell érnünk ennyivel, és muszáj dolgozni tovább. A színfalak előtt – de talán méginkább mögöttük is.