Rosszulesett a kritika

Nagy vihart kavart Újpesten a Volán elleni fiaskó (0–5 szombaton az MK-elődöntőjében), a csapat eszét, motorját, kétségkívül legjobb játékosát, Ladányi Balázst fegyelmi okokból nem nevezték a Miskolc elleni bronzmeccsre. „A hozzáállásával nincs baj, a teljesítményével azonban igen” – indokolt keserűen Ancsin János edző. Természetesen megkerestük a 142-szeres válogatott csatárt, aki meglepő információval kezdett: „Bevallom, rosszulesett, hogy a Nemzeti Sportból kellett megtudnom, miért nem neveztek a meccsre. Velem erről senki sem beszélt, a csapathirdetéskor nem hangzott el a nevem, de ennek nem tulajdonítottam nagy jelentőséget, hiszen, hogy őszinte legyek, a harmadik helyért zajló meccs nem hozott annyira lázba. A meccs után, másnap, de még azóta sem mondta a szemembe senki, hogy mit hibáztam, hogy rosszul játszottam, csak az újságból értesültem, ami azért furcsa.”

A csapat ásza nélkül is könnyedén győzte le a roppant lelkesen, példamutatóan küzdő Jegesmedvéket (9–2), mindazonáltal a csarnokban szinte mindenhol kis csoportokban Ladányi Balázs kihagyásáról duruzsoltak a szakemberek.

„Én mindig nyerni akarok, ezért megviselt a Volántól elszenvedett vereség. A nulla ötös végeredmény mindazonáltal nem tükrözte híven a jégen zajló eseményeket. Voltak helyzeteink, ha értékesítjük őket, minden másképpen alakul, az ellenfél kapusa azonban remekül védett. Mi, rossz szokásunk szerint, hamar hátrányba kerültünk, majd újabb hibából még egy gólt kaptunk, s ez megpecsételte a sorsunkat. Igyekeztem, nem csupán csatárt, védőt is játszottam, majdnem negyven percet töltöttem a jégen. Kérdem én: ha valóban elégedetlenek voltak velem, miért kellett enynyit játszanom? És csak halkan teszem hozzá, hogy a Volán rettegett első sora ellen rendre a mi első sorunk volt bent, s ugyan nem lőttünk gólt, amire nem vagyok büszke, de nem is kaptunk, azaz semlegesítettük az Ocskay, Palkovics fémjelezte csatársort. Az más kérdés, hogy a rivális másik három sora eldöntötte a meccset” – mondta a „Godó” becenévre hallgató klasszis, aki arra a felvetésre, hogy a vezetők szerint morális gondok vannak a csapatnál, nem kívánt reagálni.

„Mi a tanulság? El kell fogadni azt, ami van. Ha hagyják, teszem tovább a dolgom” – zárta szavait Ladányi Balázs, utalva talán arra is, hogy mostantól csupán a játékra koncentrál. Igaz, ha véleményt formál (információnk szerint nem mindig nyeri el az újpesti elöljárók, edzők tetszését a csatár őszinte kritikája), rendre a jobbító szándék vezérli. Hiszen ő valóban képes belehalni egy-egy vereségbe.